VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

A GYŰLÖLET MŰVÉSZETE (8.) Két tábor





A Kádár-kor utolsó éveiben markánsan két hang, két vonal kezdett kirajzolódni a művészetben. A két tábor között alig észrevehetően, de egyre nő a feszültség, mely első szikrakisülése Spiró György Jönnek című, remekbe metszett gyűlöletszonettje 1984-ben, a „legendás” Mozgó Világban jelent meg:




Jönnek a dúlt-keblű mélymagyarok megint,

fűzfapoéták, fűzfarajongók, jönnek a szarból,

csönd van. Senki se pisszen. Alantról

kevéske hűlt költő csontujja int.

Ó, ha gyilkolni szabadna újra,

csámcsogva, hersegve szívnák a vért -

miért is? ki tudja. Trianonért? -

mered pár utcanév pici csontujja.

Ez olyan klima: itt folyton beborul,

ez rendben van, de szégyen, szégyen, szégyen,

hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél,

és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek,

hogy bebizonyítsuk:

nemcsak a szemetek tudnak magyarul


A Spiró-vers kiinduló élménye egy focimeccs emléke volt, ahol a Dózsa drukkerek antiszemita gúnydalt fújtak. Gyűlölet gyűlöletet gerjeszt, mint az indukált feszültséget egy másik feszültség gerjeszti, de az írónak azon kellene dolgozni, hogy ne égjen le a nemzeti villanymotorunk. A futballhuligánok mindenütt ugyanolyanok, berúgnak, verekednek, de a népi írókat a futballhuligánokkal összemosni rosszhiszemű torzítás. A nyolcvanas évek írószövetségi, népi-urbánus szekértábor-klikkháborújának urbánus csatakiáltása a Spiró gyűlöletszonett.

A mélymagyar-hígmagyar ellentétpár Németh László Kisebbségben című, 1937-ben megjelent, nagy botrányt kavaró esszéjéből származik. Németh László elméletében mélymagyar, akinek ősei évszázadok óta a Kárpát-medencében élnek, reflexei, fogalmai, erkölcse és viselkedéskultúrája illeszkedik szellemtörténetünkbe. A hígmagyarok az 1867-es Kiegyezés után a Magyar Királyság területére, az ígéret földjére tömegesen bevándorolt népcsoportok leszármazottai. A hígmagyarok érzéketlenek a mélymagyarság sorskérdéseire, mert még nem, vagy csak felszínesen asszimilálódtak, de remek érzékük van a kulturális és gazdasági dominancia megszerzéséhez, és felforgató, szélsőbaloldali tévtanok árusításához. A Martinovics Szabadkőműves Páholy tagjai által szerkesztett Nyugat folyóirat ezt tette.

Németh László Tormay Cécile Napkelet című folyóiratában publikál rendszeresen a húszas évektől. Napkelet, a név választása arra utalt, hogy ők a Nyugat polgári, népi, nemzeti ellenpólusa lesznek. Korrekcióra szorul, hogy a múlt század első felének irodalmát a középiskolai tananyagban szinte csak a Nyugat szerzőgárdája jeleníti meg. Hogyan merülhetett Nyirő Józef, Kodolányi János a feledés homályába, és dilettáns gyűlöletszerzők sejtmérgei hogyan hatolhattak át a tananyag sejtmembránján? Esterházy Péter, a tankönyvekbe is bepimaszkodott „írógéniuszunk” a magyarok feldarabolására és sós lébe áztatására tett javaslatot, már 1991-ben, Így gondozd a magyarodat című írásában, mely igazán megfelel a BTK 332. §-nak:


A csokorba kötött magyart szétbontjuk, és éles késsel ferdén visszavágjuk. Kivétel a fásszárúak, mert azokat törjük vagy kalapáccsal zúzzuk. Nehogy megrohadjon a magyar. Az összement magyart a savó leöntése után túrónak használhatjuk...

A magyar emlős. Egy magyar nem csinál nyarat. A magyar a sötét, ahová Európa ugrik. Ki tartson magyart? Kezdő magyarbarát inkább kanmagyart tartson, ne szukát! Tanácsosabb fajtiszta magyart beszerezni, mint valami bizonytalan származású magyart.

Öreg magyart ne vegyünk! A magyart következetesen dicsérjük vagy dorgáljuk! Lágy, barátságos hang: jól van, jó magyar, illetve keményen, határozottan: pfuj, magyar, helyedre! A magyar a tartós fogyasztási cikkek kategóriájába tartozik.

Olcsó magyarnak híg a leve!

A magyartartás csak akkor gazdaságos, ha a törzsállományunktól szaporulatot nyerünk, és azt fölneveljük. Az erogén zónákat piros-fehér-zölddel jeleztük...

Hogyan öltöztessük a magyarokat? Ami a pelenkázást illeti, legjobb a magyart minden étkezés előtt tisztába tenni. Szoptatás 3 óránként. Levegőt minden magyar igényel, de nem huzat formájában. A Kárpát-medence huzatos... (magyarul: húzzon el innen minden magyar). A rágalmaktól magyarod minősége alig változik, az esetleges vizeletfoltokkal ne törődj, bazmeg."

(Hangjáték - 1991)


„Húzzunk el a huzatos Kárpát-medencéből?” Micsoda elszólás: politika csurrant a „szépirodalomba”. „Öreg magyart ne vegyünk” (?) Tehát mi rabszolgák vagyunk?

A Kárpát-medence földi paradicsom: észre sem vesszük, mert számunkra természetes, mint a sok szép nő. Sivatagban, jégmezőkön emberek élnek, az amazóniai indiánoknak szeretett hazája a „zöld pokol”. Ősidőktől fogva a történelem farkastörvénye, hogy az erősebb, szervezettebb népek elűzik a paradicsomi élőhelyekről, vagy rabszolgaságba nyomják a gyengéket. Nem lehet a tendenciózus gyűlöletművészet mögött országfoglaló szándék? A gyűlöletművészet vektor-erővonalai feltűnően egy irányba mutatnak. Ezt a jelenséget a szakembereknek észre kellett volna venni, és idejében megszervezni a jogos önvédelmet, egy értelmes, országépítő kultúrpolitikát. Minden háborúban a legfontosabb az időtényező, a régi rómaiak azt mondták, hogy a csatát az nyeri, aki először ér oda a csatamezőre.

Jelentem, mi azért értünk később a harctérre, mert már itt voltunk előbb, csak nem vettük észre idejében, hogy ez háború. Az ellenség fegyverzetét meg kell ismerni, ez ad esélyt. Az 1939-es finnországi háborúban a Szovjetunió kétezer tankkal és modern bombázógépekkel támadta meg a finneket. Szakemberek tanulmányozták a kor legjobb harckocsijának a T34-esnek a felépítését és megtalálták az Achillész sarkát, a torony mögött található, a motortérbe nyíló hűtőrácsot. Oda kellett dobni a benzinpalackot, a ventillátor beszívta a benzingőzt és már lángolt is a harminctonnás vasszörny. A hős finn nép megmentette a hazáját, nem jutott Észtország és Litvánia sorsára.

Szakemberek, miért nem írtok tanulmányokat a kipusztításunkra felsorakozott, néplélek-romboló, tudatipari gépezetek működéséről? Hol van a hűtőrács? Tudományosan feltérképezendő a kultúrakorrupció intézményrendszere. Az országpusztító gyűlöletművészet, hogyan juthat ennyi közpénzhez? Az országépítő miért veszít mindig? A kultúra tudatformáló, stratégiai jelentőségű hatalmi ág. Hogyan történhetett meg az, hogy a szégyenletes „Mi a magyar?” című kiállítás a Műcsarnokban már egy jobboldali kormány és kulturális vezetés idején, 2012-ben kapott lehetőséget és sok száz millió Ft közpénzt? Ez csak vétkes hanyagság volt, vagy titkos társaságok keze műve? Gazdasági szakemberek megtalálhatják – a szinte csak állami erőforrásból élő – kulturális életünk roppant pénz-áramköreinek zárlatos kapcsolásait. A belterjes pályázati rendszerek élén álló, kedélyes kuratóriumok milliárdok fölött diszponálnak, s amíg nincsen egzaktul meghatározva, mi az országépítő művészet, amely támogatásra jogosult, addig a cinikus gyűlöletművészek markába csurog a nemzet pénze. Új Jancsókat és Parti Nagyokat szabadítunk szegény Hazánkra!

A Digitális Irodalmi Akadémia, Nemzeti Filmalap és más hasonló, fölösleges intézmények, és intézetek bezárásával milliárdokat takaríthatna meg az ország és legkártékonyabb kultúrapusztítóinkat a versenyszféra, a munkaerőpiac irányába terelhetnénk. Krasznahorkainak a közmunkások között lehetősége nyílna arra, hogy megtanuljon magyarul, és megisvervén minket megbéküljön, hiszen a gyűlölet leggyakoribb oka a félelem az ismeretlentől. Sok lelassult, a létbiztonságtól elgonoszodott álművésznek is lelki épülésére szolgálna, ha kivettetnének a versenykapitalizmus „külső sötétségébe”. A világon mindenütt a művészek, mint a többi mesterember, abból élnek, amit megvesznek tőlük, ami eladható. Nincs ebben semmi kegyetlen, a rohadt krumplit sem veszi meg senki, mert nem lehet megenni. Az ugye nem járja, hogy egy álíró milliókat kapjon szeretett Hazánktól, és közben a mi népünk genetikai kiirtásáról írjon? Ha mindenáron ki akar minket irtani, szerezze be a saját pénzéből a kromoszómaölő sejtmérget! Ezt üzenjük neki.

Spiró György cinikus mondatát idézem: „Ma már csak urbánus irodalom létezik, a népi azt jelenti, hogy lúzer.” Milyen megtévesztés áldozatai vagyunk? Nádasból egy oldalt sem lehet elolvasni, de Nyirőt, Kodolányit nem lehet letenni, akkor miér ők a lúzerek?



(folytatjuk)


Korábbi részek:


MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu