Czigány Edit: ANGLOMÁNIA – (7) Állatok
(7) ÁllatokAz első időben – már némi biztonságot, eligazodási képességet szerezve – a bátyámék egyedül mertek hagyni, és elutaztak egy hétre Franciaországba, az emigráns magyarok évente megtervezett és megtartott konferenciájára.
Minden telefonszám fel volt írva, gázszerelő, villanyszerelő, vízvezetékszerelő, jóbarát, orvos, stb.
Mindnyájan nyugodtak voltunk, vidáman búcsúztunk.
Volt egy kutyájuk, Zéta, egy szép nagy, fajtiszta német juhászkutya. Volt vagy 60 kg.
Mielőtt elutaztak, együtt sétáltattuk – hogy tanuljam és szokjuk egymást – a közeli ligetes parkban.
Zéta csak magyarul értett, angol vendéget nem állhatott. De annyira értett, hogy ebéd után nem volt szabad hangosan megkérdezni, hogy ki viszi le Zétát, vagy a kutyát sétálni. Mert ez esetben az asztal alatt heverő és figyelő eb készenlétbe helyezkedett, felállt, hátára vette az asztalt, borult minden, fekete kávé, süteményes tányérok, evőeszközök, poharak.
Csak „virágnyelven” lehetett érdeklődni, hogy „a madarat melyikünk kíséri el az erdőbe?
Amikor már egyedül vittem, egy kicsit izgatottabb lett, és – valójában ő vitt engem sétálni, azaz húzott maga után a pórázzal, a 60 kilójával.
A ligetben persze elengedtem, és boldogan futkározott az ismerős utakon, bokrok alatt, a patakban. Játszott a sétáló kutyatársakkal.
Nem tudom, az angolok hogy nevelik a kutyáikat, de csak barátságos viselkedést tapasztaltam köztük. Olyannyira, hogy mikor leültem egy padra átnézni egy újságot, Zéta a hátam mögötti, kis patakban pancsolt, de amikor elhaladt előttem egy kutyás angol, előjött és vakkantott kettőt. Az angol kivette a pipát a szájából és odaszólt nekem, hogy: „Ideges a kutyája?” Csak annyit tudtam nyögni, hogy: „Nem, csak védi a territóriumot.”
A szóbeli afférnál komolyabb következménye is lett Zéta bokrok közti bujkálásának.
Pár nap múlva rendellenesen rázta a fejét. Megvizsgálva, egy tályogos sebet találtam a koponyáján. Valamilyen tüske megszúrhatta a bokrok alatt, s elfertőződött.
A házi patikában csak angol gyógyszerek voltak, amiket nem ismertem. A konyhafűszerek között találtam kamillát, annak a teájával átitatott vattapamaccsal közelítettem Zétához, de tudta a dög, hogy mit akarok, és elmenekült.
Kétségbe voltam esve! Nem jól vigyáztam a házi kedvencre!
A felírt listán csak állatorvos nem volt!!!
A jóbaráttól kértem tanácsot telefonon. El is vitt bennünket az általa ismert, angol állatorvoshoz.
A váróban ültünk, és vártunk a sorunkra.
Amikor következtünk, Zéta nem mozdult, sőt morgott az angol beszédre.
A vizsgálathoz kénytelen voltam a mereven álló kutyaszobrot a fényes, tiszta kőpadlón, álló helyzetben betolni az orvosi szobába!
A falhoz szorítván, felületes vizsgálatra és gyógyszer-felírásra került sor.
Pár nap múlva hazajöttek a bátyámék, azonnal elvitték a „magyar” állatorvoshoz – persze, hogy volt!!! Ő megállapította, hogy „pszichés” eredetű a baj, a gazdi hiánya miatt keletkezett.
Rövid úton meg is gyógyult az eb.
Következik
(8) Kiskocsmák
Előző részek:
