VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Michael Capuzzo: Ivermektin, a gyógyszer, mely megroppantotta a koronavírust – Negyedik rész



AZ ÍRÁS ELŐZETESE, BEVEZETŐJE ITT OLVASHATÓ.

Michael Capuzzo, a New York Times legolvasottabb publicistájának oknyomozása után született írása, amelynek megteremti arra az esélyt, hogy a Gutenbergtől a Google-ig tartó hosszú út során most első ízben az újságírók váljanak az emberiség megmentőivé. Rajta hát, kedves magyar újságírók! Magyarok Világszövetsége, Sajtószolgálat



Michael Capuzzo


A GYÓGYSZER, MELY MEGROPPANTOTTA A KORONAVÍRUST


4./5. rész


Egy nagymama egy buffaloi kórteremből indított globális harcot

azért a gyógyszerért, amely megmentené az életét

és véget vetne a pandémiának.






Korynak a COVID-19 kezelési lehetőségére vonatkozó adatait megerősítette Dr. Andrew Hill, a Liverpooli Egyetem neves farmakológusa és független kutatóorvos, valamint a UNITAID [az ENSZ Egészségügyi Világszervezete gyógyszerelosztást irányító részlegének] vezető kivizsgálója. Hill huszonhárom országból származó, huszonhárom kutatóból álló csapata arról számolt be, hogy a COVID-19 kezelésére alkalmas gyógyszer keresgélésének kilenc hónapja alatt nem leltek semmit, csak olyan kudarcokat, amilyent a Remdesivir jelent, és „sok békát csókoltak meg”. Az Ivermektin volt az egyetlen szer, mely valóban hatott a COVID-19 ellen, biztonságossága és hatékonysága elképesztőnek bizonyult: „káprázatosan pozitívnak” – mondta Hill, – és „varázslatosnak”. A WHO kutatója azzal összegezte beszámolóját, hogy az Ivermektin 81 százalékkal csökkentette a COVID-19 halálozását.

Kory csaknem könnyekre fakadt, midőn esedezve kérte a Nemzeti Egészségügyi Intézetet [NIH], hogy tekintse át azt az „óriási adatmennyiséget, amely azt igazolja, hogy „az Ivermektint tüstént alkalmazni, de alkalmazni kell!”, és változtassa meg a NIH az Ivermektin használatára vonatkozó, augusztus 27-én kiadott ellenjavallatát, hiszen akkor még nem is álltak rendelkezésére adatok.

„Most hal meg százezer betegünk a kórházakban!” – kiáltotta a bizottságnak. „Tüdőgyógyász szakorvos vagyok, intenzív kezelést végző szakorvos. Több haldokló COVID- beteget gondoztam, mint amennyit bárki el tud képzelni. Haldokolnak, mert nem tudnak lélegezni! Nem kapnak levegőt!... És minden nap látom őket meghalni...Nem bírom ezt tovább! Ha megnézik a kéziratomat, és ha a jövő héten vissza kell mennem dolgozni, akkor az összes többi halál értelmetlen és szükségtelen halál lesz! Nem hagyom magam ettől lelkileg összeomlani. Nem tudom tovább kezelni a betegeket, ha tudom, hogy korábban meg lehetett volna menteni őket egy gyógyszerrel, amely fölöslegessé teszi a kórházi ápolást – ez a gyógyszer pedig az Ivermektin.”

Kory tanúságtétele: „Nem bírom ezt tovább!” címmel villámgyorsan terjedt a YouTube-on, megtekintésének száma elérte a nyolcmilliót, mielőtt a YouTube „félretájékoztatás” címén kicenzúrázta volna. Annak idején Howard Beale beszéde ragadta meg az új idő szellemi alakzatát. De a mi prófétánk, nem úgy, mint a Hálózat című film képzeletbeli újságírója – aki az 1970-es évek félelmétől átitatott emberek ezreivel tépette fel az ablakukat, hogy üvöltsék rajta ki: „pokolian őrült vagyok, és nem bírom tovább!” – valóságos próféta volt, sok élet volt veszélyben és nemzetek sorsa forgott kockán. Kory szenátusi bizottságnak elmondott beszéde heves és reményteli fogadtatásra talált az egész világon, orvosoknál, nővéreknél, tudósoknál és polgárjogi aktivistáknál; azoknál az embereknél, akik látják, miképp halnak meg szeretteik a COVID-19-től, és segítségért könyörögnek.

Egy nyolcvanhárom éves, legendás és Nobel-díjas japán mikrobiológus, Ōmura azonnal felkérte kutatócsoportját, hogy fordítsa le Kory cikkét japán nyelvre, hogy feltehessék intézetének honlapjára. A közösségi média rajongóinak ezreit indította meg Kory bátorsága; egy olyan orvos szíve, aki törődik a betegeivel, és a nagy gyógyszeripar, a nagy média, a nagy politika, a nagy minden ellen harcoló lovagként üdvözölték. „Soha ne add fel, Pierre Kory!” – esdekelt egy fiatal nő Japánban.

Az amerikai orvos egyik napról a másikra népi hős lett. A haláltól és a bezártságtól megviselt emberek nagy tömegeinek hőse, akik olyan, felejthetetlen dolgokra éhesek, mint a színház néma csöndje, az osztályterem üléseinek lecsapódása, mielőtt a tanár belekezd, az emberi érintés csodája. És prófétája azon orvosoknak, akik felismerték, hogy a hippokratészi esküt alárendelték regulákat elrendelő személyeknek, politikusoknak és a COVID-19 elleni gyógyszereket szedő újságíróknak, akár a Wall Street-nek, akár Washingtonnak dolgoznak, akár úgy vélték, hogy az orvos a beteg javáért dolgozik, akár nem.

Dél-Afrikában az Ivermektin használatát bűncselekménnyé minősítették. Az állampolgári jogi aktivisták Kory adatait bemutató plakátokkal felkelésre buzdították a népet. Egy orvoscsoport 2021. január 27-én megkapta a zimbabwei egészségügyi minisztérium engedélyét, hogy a COVID-19-et Ivermektinnel kezelje. A halálozás egy hónap alatt napi hetvenről kettőre csökkent, és „a kórházaink gyakorlatilag kiürültek" – mondta Dr. Jackie Stone; őt később felelősségre vonták a vitatott gyógyszer használata miatt.

Kambodzsában, Phnom Penh-ben egy orvos, aki Wisconsin Milwaukee nevű városában tanult, Kory adatait használta arra, hogy meggyőzze az Egészségügyi Minisztériumot az Ivermektin hasznosságáról, és személyesen folyamodott a királyhoz. „Köszönöm az Ön csodálatos bátorságát és az emberiség iránti szeretetét” – írta neki a király. „Ön igazi orvos, aki megfelel a hippokratészi eskünek. Minden orvosnak az Ön példáját kell követnie!”

Angliában, Bathban Dr. Tess Lawrie, egy kiemelkedő, független kutatóorvosnő, aki a WHO és az amerikai Nemzeti Egészségügyi Szolgálat számára értékeli a gyógyszerek biztonságosságát és hatékonyságát a nemzetközi klinikai gyakorlati irányelvek meghatározásához, elolvasta mind a huszonhét Kory által idézett, Ivermektinről szóló tanulmányt. „A végkövetkeztetés következetes, bizonyító erejű és egyértelmű” – jelentette be, és gyors metaanalízist, az orvosi bizonyítékok legfőbb változatának tekintett, több tanulmányból összeállított epidemiolokális [a járvány területi megoszlása szerinti] statisztikai vizsgálati áttekintést küldött az NHS [a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat] igazgatójának, a parlamenti képviselőknek és egy videót Boris Johnson miniszterelnöknek, bejelentve rajta azt a „jó hírt, hogy most már szilárd bizonyítékaink vannak arra nézve, hogyan kell hatékonyan kezelni a COVID-19-et...”, és hogy az Ivermektint azonnal „világszerte és módszeresen el kellene fogadni a COVID-19 megelőzésére és kezelésére”.

A brit vezetők és a média mindezt figyelmen kívül hagyták, ezért Lawrie összehívott egy egész napos, világhálón át megvalósított konferenciát, a BIRD-öt [British Ivermektin Recommendation Development – Az Ivermektint ajánló brit tárgyalást], ezen több mint hatvan kutató és orvos vett részt a következő országokból: Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Anglia, Írország, Belgium, Argentína, Dél-Afrika, Botswana, Nigéria, Ausztrália és Japán. Értékelték a gyógyszert a WHO által használt „bizonyítékalapú döntési keretrendszer” segítségével, amely a WHO által „a klinikai gyakorlati irányelvek kidolgozásához” alkalmazott „alapvető, szabványosított eszköz”, és arra a következtetésre jutottak, hogy az Ivermektinnek a világon mindenki számára elérhetőnek kell lennie.

„Legfőképpen azért bízhat bennem, mert elsősorban én is orvos vagyok” – mondta Lawrie a miniszterelnöknek –, erkölcsi kötelességem segíteni az embereknek: életet menteni, és nem ártani. Kérem, hadd kezdjünk el most életeket menteni!”

Lawrie-t válasz nélkül hagyták.

A virginiai Charlottesville-ben Dr. David Chesler, negyvennégy éven át belgyógyász és idős betegek szakorvosa (hat idősotthonban több száz COVID-19 beteggel), írt dr. Faucinak, legfőképp arról, hogy megtalálta azt a korai kezelést, amelyet Fauci oly sürgősen keresett.

Dr. Chesler elmagyarázta, az elé a választás elé került, hogy „vagy a szabványos kezelésben részesíti idős COVID-19-pácienseit, vagyis alapjában véve elsősegélyt nyújt nekik Tylenollal, oxigénnel és folyamatos megfigyeléssel mindaddig, amíg betegségük eléggé nem súlyosbodik ahhoz, hogy kórházba küldjék őket, vagy pedig próbálkozik egy proaktív [nem reagáló, hanem kezdeményező jellegű] módszerrel, azt remélve, hogy a betegek nem lesznek annyira betegek, hogy életüket veszítsék.” És azóta sikeresen kezelte „több mint 200 felsőfokon fenyegetett COVID-betegét” Ivermektinnel – sokan 100 évnél idősebbek, de egyikük sem haldoklik, sem nem szorul „hősies” oxigénpótlásra.

Fauci neki sem válaszolt.

Mindenütt ugyanaz a volt a baj – mondta Kory. – A WHO, az NIH és más közegészségügyi hivatalok hirtelen csak azokat a COVID-19-terápiákat javasolták, amelyeket a nagy, randomizált, kontrollált kezelések és a placébó-csoportok „arany szabványa” szerint próbáltak ki; ezek hatalmas vizsgálatok, de számos hibájuk van, egyebek között az, hogy hónapokig tartanak, és tíz-húsz millió dollárba kerülnek, ennyit pedig csak a nagy gyógyszergyárak engedhetnek meg maguknak. Elvetették az összes olyan jól bevált, klinikai és tudományos orvosi kutatást, amelyeket még most is tanítanak az összes orvosi egyetemen – például a megfigyeléses vizsgálatot (ilyennel küszöbölték ki a hirtelen csecsemőhalált), az esettörténeteket és esettanulmányokat. Szintén megtiltották – szembetűnő dezinformációs kampányokkal megtámogatva – a nélkülözhetetlen gyógyszerek és generikumok szokványos rendelési körükön kívüli használatát. Ez Kory-t a dohányzás veszélyeinek elrejtésére irányuló nagy dohányipari erőfeszítésekre emlékezteti.

A közegészségügyi hatóságok voltaképp megszüntették az orvosok által naponta alkalmazott alapvető tudományos módszerek és gyógyszerek teljes eszköztárát, ideértve a COVID-19 leghatékonyabb korai, megelőző és kései stádiumú kezeléseit is, amelyeket a járvány elleni harc arcvonalában dolgozó orvosok fejlesztettek ki, nem pedig a gyógyszergyártó társaságok.

Kory fáradhatatlanul emlékezteti a gáncsoskodókat arra, hogy a modern hippokratészi eskü: az Egészségügyi Világszövetség [WMA] helsinki nyilatkozata igencsak nyilvánvalóvá teszi, hogy minden orvosi kutatás másodlagos az orvos pillanatnyi döntéséhez képest, akkor is, ha betege a COVID-19 miatt haldoklik, és akkor is, ha éppen szül. Az orvosnak erkölcsi kötelessége, hogy a legjobb klinikai döntés és a „rendelkezésre álló legjobb bizonyosság” szerint járjon el, mégpedig abban a pillanatban – nem holnap vagy jövőre, amikorra már több adatot tesznek közzé.

Ahogy a WMA megfogalmazza: „A páciensem egészségi állapota lesz az első szempontom.„Nyilvánvaló, hogy az egészségügy vezetőinek csoportja most beidegződés-szerűen szegi meg ezt az ősi esküt – mondja Kory, – és ennek következménye az, hogy ő „elidegenedve érzi magát legtöbb kollégájától, de nem az összestől.”

Az orvoslás új világában, mondja, a COVID-világban „csak a gyógyszeripari óriások, illetve a nagy akadémiai orvosi központok által végzett nagy, randomizált, kontrollált vizsgálatokat fogadják el a nagy folyóiratok, a többit elutasítják, a nagy közegészségügyi intézmények pedig csak a nagy folyóiratokban megjelent gyógyszerajánlásokat fogadják el, és csak a nagy közegészségügyi intézmények ajánlotta gyógyszerek kerülik el a média, illetve a közösségi média cenzúráját”. „Ez olyan rendszerbe kényszerít téged, melyben lényegében véve csak az új gyógyszereket, a nagy gyógyszeriparéit tekinthetik kellőképp bizonyított hatékonyságúnak” – tette hozzá Kory. „Ha valami nem legfelülről jön, az nem is létezik”.

„Mi, az ügyben közvetlenül érintettek nem művelhetünk többé hitelesnek tekintett tudományt. Vitathatónak minősítenek, hiteltelennek, bizonyítatlan hatású terápiák népszerűsítőinek rágalmaznak meg minket, a Facebook-csoportjainkat megszüntetik, Twitter-fiókjainkat zárolják, YouTube-videóinkat eltávolítják, kivonják a forgalomból. Csaknem parancsuralmi módon járnak el velünk, ha csupán jó szándékú tudósként helyesen próbáljuk meg kezelni betegeinket.

Amikor Kory azon a napon, decemberben elhagyta a szenátus tárgyalótermét az Ivermektin ügyében elmondott tanúságtétele után, arca elborult a felháborodástól.

A tárgyalás bedöglött, mielőtt elkezdődött volna. Amikor Ron Johnson republikánus wisconsini szenátor (akinek politikai nézeteivel Kory határozottan nem rokonszenvez) összehívta a COVID-19 korai kezelésének ügyében tartandó meghallgatást, a New York Times közölt erről egy „előzékeny” történetet, „kibelezve” Koryék munkacsoportját, tudományellenes bolondoknak nevezve őket, „szélsőséges elméleteket” népszerűsítő, hetet-havat összehordó, a Trump elnök szorgalmazta kétes elméletek és megkérdőjelezhető kezelések fórumának, ideértve a hidroxiklorokint is. A meghallgatást bojkottálta mind a hét demokrata szenátor (ők ezért összesen 1,3 millió dollárt kaptak százasokban a nagy gyógyszergyáraktól, a Pfizertől, az AstraZeneca-tól, a Johnson & Johnsontól, a Mercktől, a Gileadtól és másoktól), valamint a hét republikánus közül négyen, köztük Mitt Romney utahi szenátor (több mint 3 millió dollárt kapott a nagy gyógyszercégektől), Rob Portman ohiói (542 400 dollárt) és Rick Scott floridai (több mint egymillió dollárt részvényekben a Remdesivir gyártójától, a Gilead Sciences-től).

Gary Peters michigani szenátor, a demokrata szenátorok elöljárója kisétált a teremből, miután felolvasott egy előzetes nyilatkozatot, mely szerint a meghallgatás „a közegészségügybe viszi a [párt]politikát”. Kory felháborodott. „Szeretném jegyzőkönyvbe vetetni azt a sértést, melyet a második rangidős tag előzetes nyilatkozatából kaptam” – mondta. „Engem itt politikusként becsméreltek. De én orvos vagyok és a tudomány embere. Semmit, de semmi mást nem tettem, mint hogy elköteleztem magam a tudományos igazságnak és a pácienseim kezelésének.”

De másnap folytatódott a támadás. „A tudomány és az orvostudomány összes istene” – ahogy Marik nevezi őket, – arra a szintre süllyedt, hogy meg akarja semmisíteni a kis Nobel-díjas pirulát.

A New York Times szalagcímében ezt írta: „A szenátus bizonyítatlan hatásosságú gyógyszerek népszerűsítését hallgatta meg, és a koronavírussal kapcsolatos gyanús állításokat.” Az Ivermektint bizonyítatlan hatásosságúnak mocskolta, de egy szóval sem nem említette Koryt vagy tanúságtételét.

A következő napokban a WHO, miután irányelveket meghatározó bizottsága hónapokig tartó, alapos felülvizsgálatot ígért, szavazás nélkül félretolta az Ivermektint, minthogy egy kisebb tanácsadó bizottság elsőként semmibe vette a legerősebb bizonyítékok mindegyikét – még a WHO saját tanácsadójának jelentését is –, „sutba vágta a legtöbb bizonyítékot” – mondta Kory, – és a megmaradt néhány morzsát nagyon csekély bizonyosságnak nevezték.

Az Ivermektin a Merck 1981-ben kifejlesztett, Stromectol néven forgalomba hozott gyógyszere alapján készült generikum neve. Bár a gyógyszer szabadalma 1996-ban lejárt, a Merck még most is évente több millió adagot oszt ki belőle ingyen Afrikában, emlékművel tisztelte meg a gyógyszert és a nagy humanitárius betegség-felszámolási erőfeszítéseket – eggyel a saját székhelyén, és eggyel a WHO székhelyén, Genfben.

A közelmúltban azonban a Merck szigorú figyelmeztetést adott ki, amelyet, úgy tűnik, hogy értékesítési részlege írt, mert – Kory szerint –„nem voltak tudományos adatai annak a hirtelen levont következtetésnek az alátámasztására”, hogy az Ivermektin veszélyes lenne.

Egy másik gyógyszergyár vezérigazgatója külön megjegyezte, „az embereknek arra kell gondolniuk, hogy a Merck tudja, miről beszél, hiszen ez az ő gyógyszerük”, de a Mercket „óriási erő rettenti el” attól, hogy szépeket mondjon a generikumról, mivel már dollár-százmilliókat költött el arra, hogy kifejlesszen egy szájon át szedhető, vírusellenes COVID-19-et kezelő gyógyszert, az Ivermektin vetélytársát, amelynek az ára 3000 dollár lehet adagonként.

A világ vezető médiáinak hírzárlata vasfüggönyként ereszkedett az Ivermektinre. Azok a tudósítók, akik a COVID-19 rémuralmáról harsonáznak Indiában és Brazíliában, nem jelentették, hogy az Ivermektin a brazil esőerdőben már a P-1 variánst is szétzúzta, és Indiában megölte a COVID-19-et az összes változatával együtt.[1]

Hogy az Ivermektin több tízezer ember életét mentette meg Dél-Amerikában, az nem volt hír, hanem hogy a kontinens parasztjai lovak kezelésére gyártott kenőcsként vették be a szert, az már igen, jól ki is gúnyolták őket emiatt.




[1] A vezető hírközlőeszközökben az utóbbi hónapokban rendszeressé váltak az indiai „járványhelyzet borzalmairól” szóló tudósítások. Ezeket a világháló különböző fórumain rendre megcáfolják Indiában élő külföldiek és őshonos indiaiak, ám az ő hangjuk és bizonyítékaik jóval kevesebb emberhez jutnak el, mint a média hazugságai. Az utóbbiak minden bizonnyal az Ivermektin és használatának szorgalmazói elleni, egyúttal az oltakozási hajlandóság fenntartásáért folytatott, jól szervezett és egybehangolt hadjárat eszközei. Különösen érdekfeszítővé teszi mindezt az a körülmény, hogy India a világ legnagyobb Ivermektin-gyártója. Lásd a kérdéskörről részletesen: https://amgreatness.com/2021/06/20/why-was-news-of-indias-success-with-ivermectin-suppressed/ (A szerkesztő megjegyzése.)




Patrubány Miklós 2021. április 29-én megtartott sajtótájékoztatón mutatja be az Ivermektin

Németországban gyártott változatát, és annak elhallgatását a koronavírus-mizéria

legnagyobb botrányának nevezi



A koronavírusnak az Ivermektin által megroppantott

szimbolikus ábrázolása



(folytatjuk)




Kövessen minket az MVSZ Sajtószolgálat Facebook-oldalon is.


MVSZ Sajtószolgálat

10875/210705


Előző részek:


Michael Capuzzo: Ivermektin, a gyógyszer, mely megroppantotta a koronavírust – Előzetes

Michael Capuzzo: Ivermektin, a gyógyszer, mely megroppantotta a koronavírust – Első rész

Michael Capuzzo: Ivermektin, a gyógyszer, mely megroppantotta a koronavírust – Második rész

Michael Capuzzo: Ivermektin, a gyógyszer, mely megroppantotta a koronavírust – Harmadik rész