2021. nov. 27.

Vukics Ferenc: Meddig érvényesek az oltások? – Többségünk nem támogatja a kötelező oltást

Nemrégiben több ismerősöm is számon kért, hogy honnan a francból veszem (az osztrák újságokat olvastam), hogy a jövőben csak kilenc hónapig lesznek érvényesek a védettségi igazolványok. Szerintük nem kellene az embereket riogatnom. Az Európai bizottság tegnapi bejelentése kapcsán abba a helyzetbe kerültem, hogy ezután még ennyire sem fogják szívesen hallgatni az előrejelzéseimet.

Új utazási szabályokat vezet be az Európai Bizottság a koronavírus-járvány miatt. Több fontos változás is jöhet január 10-től az unióban, amennyiben az Európai Tanács a következő hetekben elfogadja a javaslatcsomagot. A legfontosabb változás az lehet, hogy az uniós Covid-igazolvány az elsődleges oltási sorozat után kilenc hónapig lenne érvényes. Ismétlő oltással meg lehet hosszabbítani ezt a kilenc hónapot, de hogy mennyivel, azt tudományos eredmények hiányában még nem tudják megmondani.

„Nyár óta az oltások száma jelentősen megnőtt, és sikeresen kiadták az EU digitális COVID-tanúsítványát, a mai napig több mint 650 millió tanúsítványt adtak ki. Ugyanakkor a járványügyi helyzet az EU-ban tovább fejlődik, és néhány tagállam további közegészségügyi intézkedéseket tesz, beleértve az emlékeztető oltások beadását. Mindezeket a tényezőket figyelembe véve a Bizottság azt javasolja, hogy az utazási intézkedéseknél nagyobb hangsúlyt helyezzenek a „személyalapú” megközelítésre, valamint az oltási bizonyítványok standard elfogadási időszakára, amely 9 hónap az elsődleges oltási sorozat óta. A 9 hónapos időszak figyelembe veszi az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 6 hónapos emlékeztető oltás beadására vonatkozó útmutatásait, és további 3 hónapos időszakot ír elő annak biztosítására, hogy a nemzeti oltási kampányok kiigazíthassák és a polgárok hozzáférhetnek a boosterekhez.”

Didier Reynders igazságügyi biztos a következőket mondta:

„A Bizottság a világjárvány kezdete óta teljes mértékben aktívan keresi a megoldásokat az emberek biztonságos szabad mozgásának összehangolt módon történő garantálására. A legújabb fejlemények és a tudományos bizonyítékok fényében új ajánlást javasolunk, amelyet a Tanácsnak kell elfogadnia. Közös eszközünk, az EU digitális COVID-tanúsítványa alapján, amely valódi szabvánnyá vált, áttérünk a „személy alapú” megközelítésre. Fő célunk, hogy elkerüljük az eltérő intézkedéseket az EU-ban. Ez vonatkozik a boosterek kérdésére is, amelyek elengedhetetlenek lesznek a vírus elleni küzdelemben. Többek között azt javasoljuk a mai napon, hogy a Tanács állapodjon meg az alapsorozatot (oltások) követően kiállított oltási igazolások szabványos érvényességi idejéről. A javaslattal kapcsolatos egyetértés kulcsfontosságú lesz az előttünk álló hónapok és a polgárok biztonságos szabad mozgásának védelme szempontjából.”

Stella Kyriakides egészségügyi és élelmiszer-biztonsági biztos hozzátette:

„Az EU digitális COVID-tanúsítványa és az utazási intézkedésekkel kapcsolatos összehangolt megközelítésünk nagymértékben hozzájárult a biztonságos szabad mozgáshoz, amelynek a közegészségügy védelme prioritásunk. Az EU teljes lakosságának több mint 65%-át beoltottuk, de ez nem elég. Még mindig túl sok olyan ember van, aki nem védett. Ahhoz, hogy mindenki a lehető legbiztonságosabban utazhasson és élhessen, lényegesen magasabb átoltási arányt kell elérni – sürgősen. Az immunitásunkat emlékeztető oltóanyagokkal is meg kell erősítenünk. Figyelembe véve az ECDC útmutatásait, és annak érdekében, hogy a tagállamok módosíthassák oltási kampányaikat, és hogy a polgárok hozzáférjenek az emlékeztető oltáshoz, szabványos elfogadási időszakot javasolunk az oltási bizonyítványok számára. Ugyanakkor továbbra is erőteljesen bátorítanunk kell mindenkit, hogy továbbra is tartsa tiszteletben a közegészségügyi intézkedéseket. A maszkjainknak rajtunk kell maradniuk.”

„Emlékeztető oltások: Egyelőre nincsenek olyan tanulmányok, amelyek kifejezetten foglalkoznának az emlékeztető szerek COVID-19 átvitelének hatékonyságával, ezért nem lehet meghatározni az emlékeztető oltások elfogadási időszakát. A felmerülő adatok alapján azonban arra lehet számítani, hogy az emlékeztető oltásokkal szembeni védelem hosszabb ideig tarthat, mint az elsődleges oltási sorozat eredménye. A Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni az újonnan megjelenő tudományos bizonyítékokat ebben a kérdésben. E bizonyítékok alapján a Bizottság szükség esetén megfelelő elfogadási időszakot javasolhat az emlékeztető oltást követően kiállított oltási bizonyítványokra is.”

Miközben további nemzetközi szigorító intézkedések várhatóak, hazánkban tíz magyarból hat ellenzi a koronavírus elleni kötelező védőoltás bevezetését. Ebben a kérdésben pedig nyoma sincs az ország politikai megosztottságának, ami azt jelenti, hogy a magyar kormány a beoltatlanokkal kapcsolatos lépéseivel sok szavazót nyerhet és sokat is veszíthet a választások előtt.

A Lélekben a járványon túl – A magyar társadalom a koronavírus-járvány negyedik hullámában címet viselő kutatásban, amelyet a Policy Solutions készített a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával, a kormánypárti megkérdezettek körében 44 százalék volt azok aránya, akik beállnának a kötelező Covid-oltás mögé, 52 százalékuk viszont nem.

Az ellenzéki összefogásra szavazók még elutasítóbbak – 59 százalékuk nem ért egyet az ötlettel, és mindössze 37 százaléknak tetszik.

A legkisebb támogatottsága pedig a pártnélküliek körében van az oltási kötelezettségnek: 80 százalék ellenzi a felvetést. Ezekre az emberekre mozgósító erővel is bírhat egy elhibázott kormányzati lépés.

A Bíró-Nagy András és Szászi Áron által készített elemzés szerint a kötelező oltást jobbára még azok sem támogatják, akik be vannak oltva (náluk 51 százalékos elutasítottság), az oltatlanok körében pedig nagyon masszív az ellentábor (89 százalék). Árnyalja a képet, hogy az oltatlanok 47 százaléka azzal egyetért, hogy a munkáltató előírhassa a kötelező oltást, nagyjából ugyanennyien vannak azok is (48 százalék), akik ezt sem akarják.

A magyarok többsége ráadásul nemcsak a kötelező oltást ellenzi, de az oltásösztönző akciókat sem pártolja. Arra a kérdésre, hogy támogatnák-e a szlovák vakcinalottóhoz hasonló kezdeményezés bevezetését, a megkérdezettek 62 százaléka nemmel válaszolt, és csak 30 százalék mondott igent. Az oltatlanok körében pedig csupán 13 százalék látja ezt jó ötletnek.

Ráadásul a beoltott válaszadóknak mindössze a 32 százaléka mondta azt, hogy fel akarja venni az emlékeztető harmadik oltást, 54 százalék nem tervezte ezt.

A legnagyobb arányban a 30 év alattiak felelték azt, hogy nem kérnek újabb vakcinát (68 százalék). Kérdés, hogy a most zajló oltási akcióhét és a látványosan romló járványügyi mutatók mennyit változtattak a szeptemberben mért, igen csekély hajlandóságon.

Legjobban a fővárosi gyermeket nevelő családokat viselte meg a válság: azok közül, akik egy háztartásban élnek a 18 év alatti gyerekükkel, 23 százalék mondta azt, hogy romlott az anyagi helyzete a világjárvány kitörése óta, míg a gyereket nem nevelők esetében 18 százalék.

Ami még súlyosabb probléma: közel kétszer akkora arányban veszítették el az állásukat a gyereket nevelők (11 százalék), mint azok, akiknek nincs 18 év alatti gyereke (6 százalék).

Forrás:

Kapcsodó írások:

Vukics Ferenc: Meddig érvényesek az oltások? – Többségünk nem támogatja a kötelező oltást

Comments

Blogos rovatok

KIEMELT CIKKEK