NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (40) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Rettegés a szóismétlést

Egyetlen dologban nagyon kényes az újságírás: a szóismétlések kerülésében. Gazdag szókincsünknek köszönhetően gyakran meg is engedhetjük magunknak azt a luxust, hogy ugyanazt a dolgot hol így, hol úgy nevezzük. Jó azonban tudni, hogy a rokon értelmű szavak ritkán azonos értelműek, ha más nem, használati körük, stílusértékük eltér.

Az ismétlés kényszeres kerülése miatt azonban nemcsak létező váltószavakat használnak, hanem idegen szavakat és mindenféle erőltetett körülírásokat. Nem elég, hogy a gyógyszernek van egy hagyományos (és jobban hangzó) másik neve: orvosság, ezeket még a patikaszer és a medicina szóval is váltogatják. (L. még: Idegen szavak váltószó gyanánt.)

A pápa második említéskor már a katolikus egyházfő, a rendőrök hol zsaruk, hol egyenruhások, a tűzoltókat lánglovagoknak, a kapust hálóőrnek keresztelték el. Az alkotmánybíróságot rendszeresen taláros testületként emlegetik – már nem is csak második előforduláskor. Az országgyűlés szó ritkán fordul elő, inkább a parlament szót használják, de a leggyakrabban tisztelt háznak emlegetik, pedig ez nem elnevezés, hanem megszólítás. Ha egy város történetesen folyóparton fekszik, akkor az Elba-parti / Körös-parti stb. város lesz.

• Nekünk a finn megoldás tökéletesen megfelelne. Északi nyelvrokonaink ugyanis szintén… tíz évre kötöttek megállapodást a Roszatom fűtőanyag-szállító cégével…

Mi köze egy gazdasági szerződéshez a nyelvrokonságnak? Ugyan kit zavarna, ha még egyszer előfordulna a finn szó? Az ismétlést egyébként nemcsak váltószóval lehet elkerülni, hanem fogalmazási ügyességgel is. Például így:

Nekünk a finnek megoldása tökéletesen megfelelne. Ők ugyanis szintén… tíz évre kötöttek megállapodást…

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák

15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás

16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok

17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák

18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)

20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)

21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások

22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy

23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?

24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"

25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés

26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok

27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok

28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok

29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs

30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak

31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás

32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés

33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a médiában

34) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Durvaság

35) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Becézés, "édinyelv"

36) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Körülményesség, szószaporítás

37) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Divatkifejezések

38) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Nevezzük nevén!

39) RÉTEGEK, STÍLUSOK. A szaknyelvek elkülönülése