NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (43) A HANGZÓ NYELV. Lassítsunk!

A magyar nyelv fontos jellemzője a határozott hangképzés. Ennek köszönhetjük nyelvünk szilárdságát, más nyelvekhez képest lassú változását. A gyorsaság rontja a tiszta ejtést, a nyelv ritmusát, a hosszú és rövid szótagok váltakozását, a tagolást, és ezen keresztül az érthetőséget is.

A gyors beszédben rövidülnek a hosszú magánhangzók és olykor a hosszú mássalhangzók is, mert hiszen honnan máshonnan lehetne elvenni. Ilyeneket hallunk: elött, hiradó, nagyszerü, gazdasȧgban, fënykëp, erdekes; eböl (ebből), akor (akkor), koraban (korábban). Különösen rossz példát mutatnak a „bravúrosan” gyorsan ledarált reklámszövegek.

Az általános gyorsulás és rövidülés ellentéteként előfordul az l, r, j előtti (nyelvjárási eredetű) hangzónyúlás: bórjú, gyórsan, hírdetés. Újabban terjedni látszik (talán nyelvjárási hatásra) a hangsúlyos első szótag nyúlása: dísznó, víszhang, bísztos, kőrút, pósta. Több idegen nyelvben (pl. az olaszban) a hangsúlyos szótag egyben hosszabb is. A magyarban a hosszúság független a hangsúlytól: rövid szótag is lehet hangsúlyos, és hosszú is lehet hangsúlytalan.

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák

15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás

16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok

17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák

18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)

20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)

21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások

22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy

23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?

24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"

25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés

26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok

27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok

28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok

29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs

30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak

31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás

32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés

33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a médiában

34) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Durvaság

35) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Becézés, "édinyelv"

36) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Körülményesség, szószaporítás

37) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Divatkifejezések

38) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Nevezzük nevén!

39) RÉTEGEK, STÍLUSOK. A szaknyelvek elkülönülése

40) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Rettegés a szóismétléstől

41) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Táji jelenségek

42) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Fogalmazási ügyetlenségek