Sorozatunkban a 2026-os Gyüttment Találkozó természetért aggódó és társadalmi lépéseket sürgető előadásai, valamint az idei, igencsak aszályos nyár húsbavágó tapasztalatai kapcsán gondolkodunk éghajlatváltozásról, a szélsőségekhez való alkalmazkodásról, az egyre gyorsuló folyamatok lassításának és visszafordításának lehetőségeiről. ORSZÁGOS ÉS TÁJSZINTŰ JAVASLATOK A vízrendszerek helyreállítása Fajunk túlélésének kulcsa annak megértése, hogyan értékeljük a körülöttünk lévő vi

1844 Akármilyen ritkán hallom, a porondra hív, hogyha elhangzik e szép szó: improvizatív. Hisz mondhatnád magyarul is rögtönzésesnek, avagy erre magadat nem tartod képesnek?

Ha becsukjuk a szemünk, odalesz a látvány, de attól még a világ nem múlik el, s hogy hol marad meg számunkra, valahol a lélek mélyén, vagy a többi érzékszervben, nem nagyon szoktuk vizsgálni. Elvben, és sajnálatosan néha gyakorlatban, kikapcsolt lehet a többi érzékszervünk, tudunk is vaksüketnémákról, íz-, szag- és súlytalan közeg előállítható, marad tehát lélekhelyszín. De a kisgyerek meg azt mondja, „vagyok, nem vagyok”, amikor lehunyogatja és kinyitogatja a szemét, nev

1843 Levesestál, gyümölcsöstál, Neandertal, dehonesztál...? Igen, téged dehonesztál, hogyha idegenül szóltál! Megszégyenít és megaláz. S én már régóta figyellek. Szokásodért mások előtt gyalázlak és becsmérellek.

Lélekegyensúly megteremtődését természet ajándékának tekintik leginkább, szépséget találni közeli és távoli környezetben, jóságot mindenre kiterjedő szeretetben. Keresni kitartón, legyen mit mérlegre tenni, hová tolakszik, árad a gonoszság valamennyi ága és boga, abból nincs hiány, letiporja a gyenge hitet, mint virágmezőt hadi horda. Egyik oldali serpenyőben sem a természet önmagában a szerepadó, nem szolgál készen előnnyel és hátránnyal, meg kell érte dolgozni, szívet k

Sorozatunkban a 2026-os Gyüttment Találkozó természetért aggódó és társadalmi lépéseket sürgető előadásai, valamint az idei, igencsak aszályos nyár húsbavágó tapasztalatai kapcsán gondolkodunk éghajlatváltozásról, a szélsőségekhez való alkalmazkodásról, az egyre gyorsuló folyamatok lassításának és visszafordításának lehetőségeiről. MEGOLDÁSI KÍSÉRLETEK A VILÁGBAN A lazacok visszatérése, avagy harc a vízerőművek ellen A problémákat nem lehet megoldani azzal a gondolkodásmóddal

Mindegyik "nyelvelő vers", de nem mindegyik "nyelvdorgáló". Ez utóbbiak közül az egyik már gyakorlatilag elvesztette az időszerűségét. A Műész még alig nyitotta ki a csipáját, magyarul írt, és beszélt szövegekben, már csak az iszonyatosan önmegalázó AI-t látom és az é-áj-t hallom! Már szinte üdítő, ha valaki mesterséges inteligenciának mondja, vagy írja. Olyat eddig még egyetlen egyszer se hallottam, hogy valaki mesterséges értelemnek mondta volna! Hanglecke a többesszámban

1842 Megláttam az inverz szót és „lelki torkom” ordított! Mondd, fiacskám, neked mért nem jó a magyar fordított?!?

Hovatovább iránytű nélkülivé válhatunk az életóceán közepén, sűrű erdőben, sok egymásnak ellentmondó szempont lett érvényes, ráadásul a gyermekekre, csecsemőkre is. Látunk a Földet fejetetejére állító térképet, űrből egész földrészeket fényképen, a mi Napunknál milliószor nagyobb csillagot, Tejútrendszer egy a milliárd galaxis közül. Ám kicsinységünkre hivatkozás szívütését nem oldja fel vagy közömbösíti megfontolás- segély, számunkra adott természetmegismerés serkentése,

Boldogok, akik észreveszik a diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, de látnak is. (Dr. Gyökössy Endre) A találkozó, ahol jó gyüttmentnek lenni Idén tizedik alkalommal rendezték meg a Gyüttment Találkozót, ezúttal, visszatérve a gyökerekhez, ismét Csobánkapusztán. A „vidékről álmodók és vidéken álmodók, Lesz-Gyüttmentek és Már-Gyüttmentek” százai azért jönnek össze évről évre, hogy megosszák egymással tudásukat a hagyományo

1841 Gyönyörű szép szó a szcéna, magyarosan hangzik. (Egyszer tán majd szcalma is lesz, nyelvünk erre hajlik...) Sajnos éppen nem magyaros! És nem más mint jelenet, ámde átvitt értelemben színteret is jelenthet,

Csodálatos lakhelyeink vannak városoktól falvakig, lakásoktól házakig, külalakjuk, belsejük, mind embertalálmány, hosszúidős tapasztalat követelte találékonyságát. Kényelem szempontja túlélésből származik, eleinte hótól, széltől, esőtől és fagytól kellett védelemhez jutni, főként éjszakára, a vadállatoktól elkülönült biztonságban. Megtévesztő a város neve, a várfalakat összetévesztik faluink falával, pedig az karámszerű volt, faoszlopok sűrű sora, hogy egymást érintették,

Kedves Tiszára szavazók, dehogy vagytok ti mind hülyék (legalábbis nem teljesen), hanem félrevezetettek! (Sok pénzzel és rém ügyesen.) Oly ügyesen, hogy ki ilyen, ha magyarul mondják neki azt, hogy rettentőn átverték, egyelőre el se hiszi! Egyelőre! – Fontos ezt a szót itt nagyon hangsúlyozni. * Ám a helyzet elképesztő gyorsan fog majd megváltozni! Zollikerberg, 2026 X. 15. Ha már átveszünk valamit... Volt egyszer egy gramofon és annak vo

1840 Ha interpretál: értelmez! Túl nehéz ez magyarul?! Nem árt, ha az ember magyar szókat is tanul...

A mi szavunk le van foglalva minekünk, épp mink vagyunk, akik valójában értelmességet, észt gyakorlunk, tulajdonlunk, mesterségesség miénk, ne adjuk, nem adjuk át semminek magunk helyett. Mesterei lettünk a gondolkozásnak, növény- és állatvilág anyagcseréjén úgy túllépve, hogy magunk alkotunk élethelyet magunknak, nincs röghözkötöttségünk, belső természet pórázunk. Külső határainkat belátjuk, testi mivolt és ahhoz szükségességek sokszorosan felülmúlt adottságainkká váltak