Nem tudjuk, hova vezet, mégis gyakoroljuk, hogy a másik meggyőzését, hivatásos módon, nem áru jó oldalai, az általunk kínált termék, szolgáltatás előnyei révén erőltetjük rá a vevőre, befogadóra, és ez még hírek, tudományos eredmények esetében is így van, nem a portéka minősége számít, nem az hoz eredményt, mi sikerünk mutatja, – hanem mi? Az, hogy megcélzott kedvére legyen, azt a kedvet kell kitalálni, estleg kifaggatva őt, mert a hajlamának létrejöttét már tudjuk mérni,

1456 Nem hóbortból jön a hobi , hanem vesszőparipa . Ám, hogyha hobby nak írod, kísért további hiba: hogy kettőzve ejti a b -t ember lánya s a fia!

Ha elindultál egy irányban, közben nem mehetsz másfelé, hogy el tudj fordulni, az döntést kíván, s az életben nem oly egyszerű, mint itt leírván, ha kenyered függ tőle, munkád leköt, nem ereszt. Nem baj ez, sőt a legtöbbünknek kedvére alakul, az előmenetel biztosabb, gyorsabb, sallangok, kitérők nélkül, sem visszahúzó szirénhangok nem gátolnak, ellentábor megrettenve lapul. Lendületed kikezdhetetlen bűvkört von köréd, egyre több embert hívednek látva lehetsz bátor, mert k

A muskotályos szőlő (Bornemissza vers!) Tudtommal nem dalolta meg Liszt, Erkel, Bartók, Kodály, hogy a gyümölcsök gyümölcse a szőlő, ha muskotály. Ezért hát tollat ragadok, azaz billentyűzetet, érje végre e gyümölcsöt a kijáró tisztelet. A szőlő már önmagában Földünknek csúcs-csodája, hátmég, hogyha ízérzéket bódít a muskotálya! A sok muskotályos fajtát ki tudná fölsorolni? Alig ismerek néhányat: szőlészeti szakholmi. Például a Csabagyöngye, a darazsak kedvence. Az

1455 Semmi, de semmi ok nincs rá, hogy azt mondjad, szlógen !!! Nyugodtan mondd jelmondat nak, mert úgy mondták régen! Idegenül gondolkodsz, ha e szó szádra akad. Nézz szépen a tükörbe és köpd le, szégyelld magad!

Ne csodálkozzunk, ha nem értjük a mát, tömérdek fejlemény mögöttes mozgató összefüggését, hiszen minden eszköz rendelkezésére áll a főszereplőknek, hogy eldugják a többség elől. Nem mi vagyunk a célpontjuk, csak a kárvallottjuk, egymástól védik magukat előnyökhöz jutni, s ami nyilvános, gyakorta megtévesztés, nincsen kényszerítő erő igaz megnyilvánulásra. Bár a történelmet úgy írták meg számunkra, hogy egyöntetű szükségszerűség-folyamnak látszik, megkaparva a felszínt, el

Desclozeaux: La fin de l’été Ősz Vadgesztenye koppan és gurul, akár őszi széltől hajtva a meleg s a nyár... Utcát söpör az ősz, levelet arat s néhány, Napból hullott, fáradt sugarat. Aix-en-Provence, 1981 VIII. 23.

1454 Ha kultivál , akkor termeszt vagy valamit művel . Félreértésben leledzel, ha azt hiszed, kedvel !

Te magad vagy a híd, mely átível életeden, csak te tudod, mennyi érzelem haladt át rajta, ami az örömet és bánatot, szenvedélyt és fájdalmat, sikert és kudarcot kísérte végig. Évek lennének a pillérei, de korszakok összemosódnak, váltakoztak a személyek a fontosság sorrendjét illetően, s te háttérbe szorítottad magad, szinte önfeláldozásig. Az számított fő vonalnak környezet szemében, de neked a mellékvonalon is futott nagyot teljesítés igényének kielégítése, hogy légy va

Matisse: Nu bleu II. Nyár Ruha, itt a forró parton Haszontalan, esztelen. Vetkőzz tovább! – Hiszen árnyad Amúgyis rég meztelen... Aix-en-Provence, 1981 X. 10.

1453 A komplexum , kis barátom, hidd el, ez nem mese, akármire mondod szendén, annak együttese !

Unos-untalan ismételt hazugságot meg kell cáfolni szintén szüntelen szorgalommal, s ahogy az érvek szaporodnak ellene, úgy apad el a hamis elmélet árja, végül aztán lecseng. De addig mérgez a métely, ellentmondást ültet nebulók fejébe, akik eztán nem értik a lázadókat, mért hergelik magukat, s nem nyugszanak bele az iskolában tanultakba. Hát, éppen az ellentmondások miatt, hogy későn erre a tájra szivárgott népek lennének a mi tanítóink, befogadóink, akiket egykor leigázt

Michel Granger: Dessert Narancsteke Egyszer egy játékos főisten gyerek Narancsa héjával pepecselgetett S faragta belőle a földrészeket. Mielőtt megette volna a finom, De belül lapuló, szép gerezdeket, Faragványa fölött eltűnődhetett. Ezalatt éltek a Földön emberek... Juan-les-Pins, 1981 VIII. 23.

1452 Lusztráció ? – Ne hülyéskedj! Honnan szedted ezt a szót?! Amit mondani akartál, arra magyar szó nem vót?? Fogdoss össze ezer embert s kérdezd tőlük, mit jelent? Hallották-e már ezt a szót, ezt a durván idegent? Vajon lesz-e ezer között tíz, aki ezt értené? Vagy talán mind , rökönyödve az értelmét kérdené? 87 évet értem meg, s 8 más nyelvet tanultam, de ezt a szót – Isten bizony! – e szót még nem hallottam!!! Ezért utána se nézek, magyar szóra nem „fordul”. S remé

Mit változtat az emberen, hogy látja a Földet messziről, műholdról fényképezve, gömbalaknak, mi csak feltevés volt sokáig, következtetés kevesek által jól megfigyelt apró jelekből? Már bizonyos, nincs semmiféle alátámasztás, ami a földön megszokott, természetes, érzett talaj a lábunk alatt, hanem a világűrben lebeg bolygónk, minek magyar neve kifejező. De talán latin neve is a golyóból jött, s ez arra mutat, hogy a névadás idején már volt valami jó sejtés égitestünk helyz