A határidő öli meg a lelket, s a testet is? – fel lehet fogni utóbbit ilyen módon, de most arra figyelmeztetek, hogy mennyire kemény megpróbáltatássá válhat kitűzött célidő. A növekedéssel kezdődik, hogy mit mikor kell már elérni képességként és végrehajtani, meddig csússz-mássz, mikor fordulj meg a kiságyban, a lányok hamarabb felállnak s beszélnek is. És akkor mi van? – a gondoskodás nem lankad szülők részéről a fiúknál sem, számonkérni legfeljebb magukon lehetne túlzot

MŰÉSZ Namégegyszer: Mesterséges Értelem Ne adj e fontos eszköznek felemás nyelvű nevet! A józan ész attól téged hülyének néz s kinevet! Hogyha van benned egy kevés természetes értelem, mesterséges értelemnek mondd hát! – Együtt énvelem! Idegenszóval a magyart olyan kiszorítani, mint a befejezett házat tetőtlenre bontani. Azonos értelmű szóról beszélünk, hiszen tudod, ha fejed az érvek elől a homokba nem dugod. És hosszabb is az idegen! (Hisz azt azért szereted, mert a kény

1735 Ne bújj idegen szók mögé, ha nem egyértelműek. Csak az érthető szavakat szeretik az emberek. Látszólagos, vagy elképzelt. Két egész más értelem! Ha azt mondod: virtuális, melyiket kell értenem?!

Az ember Isten-szomját valójában semmi sem oltja, még az ima sem, tudjuk, nem részesülünk csupán kegyelmében, de az nem elég, bevallva- bevallatlanul többre vágyunk, olyanra, mint ő. Ami ebben ösztönző, egyúttal tragikus is lehet, vagy megmutatkozik emberségünk igaz célja, vagy megtéveszt hamis arca, tehetetlen vagyunk helyzetünkkel, jó vagy rosszul bánunk vele. Ha jól, akkor Istent kifürkészhetetlennek, ha rosszul, akkor utánzásra felhívásnak tartjuk, és szépen megtalálh

A Szilaj Csikó szerzői csapata oszlopos tagjának Transzhumanizmus és technomorál – Mit akar a digitális kapitalizmus? című könyvét ismerteti a Mesterséges intelligencia interdiszciplináris e-folyóirat VIII. évfolyam, 2026/1. száma. MI 2026/1 Hajdu Zoltán, kutató-fejlesztő mérnök. Eddig megjelent könyvei: „Rólad” (2022), „Harmadik szem” (2024), „Transzhumanizmus és technomorál” (2025). Várhatóan 2026-ban megjelenő könyve „A digitális én”. Bloggerként az egyetlenegy1.blogspot.c

Tisztelt Olvasó! A minap olvasom Gyimóthy Gábornál: „műész”! Rögtön elkapott a klasszikus „aha!”-élmény. Podcast dolgában ugyan nem sikerült igazán jó megoldásra lelnünk, de ezt a rút „mesterséges intelligenciá"-t, úgy tűnik, csakugyan le lehetne cserélni erre a nagyon találó, nagyon rövid és nagyon magyar változatra. Rögtön rá is kerestem a világhálón, hogy vajon más is felfedezte-e már. Nem az lepett meg igazán, hogy csakugyan akadt már, aki az AI, MI rövidítések és változ

1734 Idegenszó ímádattól magyar nyelvszereted pang. A harmónia, barátom, egyszerűen csak összhang!

Jó itt lenni a világon, bár nem tudjuk, milyen nem itt lenni, jól érezzük magunkat legtöbbször, de megtapasztaltuk, mikor rosszul, ha fájdalom terhelte meg néhanap testünket vagy lelkünket. A tartós betegség szellemi lehangoltságot okozhat, s a másik fajta baj, a mély mélabú aláássa az egészséget, melynek megléte ezért külön öröm, gyerekként észre sem vesszük. Amint a másik véglet esetén sem érezzük a test visszahúzását, ha a szellem szárnyaló, oly kitartóan vagyunk kiro

1733 Aki ilyen szót használ, mint pozícionálódás, annál rossz volt, vagy elmaradt a magyarra tanítás. Idegenül jár az agya és egy hétszótagú szót szül meg, mert úgy látszik, hogy jobb kitalálhatatlan vót! Ám az is lehet, ez nem más, mint szellemi tespedés. Szókincséből kikopott a sima: elhelyeződés.

Annakidején hogy féltünk ettől az évszámtól! No, nem naptári alakjától, hanem világunk végétől: kirobbant harmadik világháború elpusztít mindent, mindenkit, lekapcsolja Istent. Aki addig képes volt fenntartani teremtett mindenségünket, de fejére nőttünk, hatalmi érdekek felülmúlják a józan ész erejét, s az emberiség sorsa végleges pusztulás lesz. A hivatkozás[1] nem egészen erről szólt, hanem a hozzá vezető útról, amit elkerülni javasolt mindenáron, teljes parancsuralmi t

Arnaud Bertrand: A könyv, amelyet a Nyugat nem hajlandó elolvasni https://arnaudbertrand.substack.com/p/the-book-the-west-refuses-to-read Utánanéztem: egyetlen átgondolt, független recenzió sem található – még az Amazonon vagy a Goodreads-en sem – Hszi Csin-ping „The Governance of China” című könyvének legújabb kötetéről, pedig azt pontosan egy éve adta ki angol nyelven a Foreign Languages Press. Függetlenül attól, hogy milyen a véleményed Kínáról, el kell ismerned, hogy ez

Gyimóthy Gábor a Titokzatok, Talányok, Tények, de főleg a Rengeteg Rejtély világáról. (Megjegyzés: az idegen eredetű szavak helyesírásánál az észszerű magyar kiejtéshez igazodtam.) Nem tudom vers (Magyarázó függelékkel) Volt-e tényleg ősrobbanás? Nem tudom. Hogy’ keletkezett az élet? Nem tudom. Van-e élet más bolygókon? Nem tudom. Volt élet a Marson egykor? Nem tudom. Hogy’ épült a Nagy piramis? 1 Nem tudom. Mi lehetett Puma Punku? 2 Nem

1732 Ha disszidál, csak kiválik. Ám értelmet váltott ez a szó, s ma úgy értjük: elhagy egy országot. Mafla szó és fölösleges. Csak rontja a képet! Ennél jobb a fattyúnyelv is, például: lelépett...

„Lélekben veled vagyok”, nem tudom, mit jelent együttérzésen túl, van-e valami további kapcsolat közöttünk olyankor, indul-e felé tőlem olyan hullám, amit ő is megérezhet. Legyen a megcélzott egyén vagy közösség, mindig jó érzés szándékkal gondolatban mellé állni, megnyugtató, hogy legalább ennyit megteszek, ha többet, valóságos segítséget nem adhatok. Ugyanakkor az együttességre ismerünk sok példát, amikor a megérzés kölcsönös, utóbb kiderül, hogy adott pillanatban volt

1731 De gyönyörű ez a szó is: emocionális! (Noha hosszú ó-val mondja fiú is és lány is...) Hogyha érzelminek mondod, téged nem ment semmi: tudatlannak, képzetlennek tart akkor mindenki... Ám ez előítélettől csöppet sem kell félni. Örüljünk, hogy van még, ki mer magyar szóval élni!