

Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1477)
1477 Tószt nak mondja barátom, ki elvesztette eszét. Hisz az jómagyarul szólván, fölköszöntő beszéd!
dombi52
nov. 15.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1757)
Kérni nehezebb, kérdezni könnyebb, de hogy mitől, arra a kérdés természete ad feleletet, hogy a válasz valamennyire birtokunkban van, másként nem tudnánk kérdezni, de amit kérünk, nincs. Nemcsak arról van szó hogy sejtésünk szerepet kap, hiszen eszünk ki akar lépni a tokjából, hanem eleve nyitottak vagyunk a világra, éppen az eddig megszerzett szellemiek miatt. Minden mozdulatunknak is elnevezést adunk, nemhogy a minket körülvevő tárgyaknak, állat- és emberszereplőknek,
dombi52
nov. 15.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1756)
Lehet elhamarkodottan hűséget fogadni, miben ha nem is megtévesztés működik közre, de nem elegendő tudás, nem jó átlátása helyzetünknek, hanem inkább elhamarkodottság. Úgy érezzük, szorít valamilyen időhatár, kifutunk a jó időből s lemaradunk aztán, csábítanak utánzásra átlag emberminták, belevágunk, ha ahogy esik, úgy puffan is lesz. Itt inkább árt, nem segít kívülállóság-tudat, hogy egyedül mi dönthetünk, bőrünkbe nem bújhat bele senki, és oly sok és sokféle a tanács, a
dombi52
nov. 14.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1475)
1475 Aszongya, hogy lukratív , de szerintem, csak ugrat! Ilyen ívet nem ismerek, mit jelent a lukrat ?! Vagy ez idegen szó lenne, s ma már kötelező? Kinek mond ma még valamit a jövedelmező ??
dombi52
nov. 13.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1755)
Új és újabb nap hív ébredésre, cselekvésre, a levegő belélegzésre, izmok mozgásra, eszed gondolkodásra, s nem áll meg a folyamat, végtelenség arat, amit nem tudjuk, ki vetett. S máris benne vagyunk a közepében, világnak, vélnénk, hogy annak, ha az nemcsak a miénk lenne, hanem rajtunk kívül lévő valóság, adósság felénk, mit meg kell adnunk, megismervén, betöltvén. De nem, többségünk kis nehézségekkel bajlódik, félreértésekkel veszekedik, elmenekül a kihívás elől, méltó ere
dombi52
nov. 13.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1474)
1474 A gravitáció sajnos csak nehézkedés t jelent. (Remélem, hogy ez agyadban világosságot teremt!) Eközben a tömegvonzás kimondja a lényeget! Szabatosság a magyarban könnyíti az életet...
dombi52
nov. 12.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1754)
Vannak, akiknek jótékonykodás az életük, különösen úgy számíthatunk ide sokakat, ha a szeretetteljes megnyilvánulást szintén számba vesszük, lényeg, hogy nincs ellentételezés. Legalábbis nincs kérve, elvárva érte, hanem az adományozó, ajándékozó, szeretőn cselekvő magától, kényszer nélkül ad, s amit kap érte, csak övé, hálás szemek, tudat, hogy jót tett. A szülőket „hivatalból” ide vehetjük, de nekik kötelességük is önzetlenül tenni a gyermekáldás felnevelését, megváltozi
dombi52
nov. 12.


Isten meztelen (Gavallér János verse)
Ott, messze kint, dermesztő északi szél metszi a levegőt, ott didereg Isten, meztelen. S a szél, ablakra fagyott jégvirág-sóhajomon át, látom, madarak tollát babrálja, reszket bundájuk, védtelen világ remeg, ‒ duruzsol kályhában a tűz ‒, csak nekem jutott jog, nézni, hogy a szenvedés még él. S gőg-részegen, lélekvéreset köpni a tükörben síró ismeretlenre. Ott, messze kint, ott bukdácsol az emlék, térdre rogyva, ott didereg Isten, meztelen. 2020.01.01.
dombi52
nov. 11.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1473)
1473 Itt van ez a repertoár (úgy hangzik, mint repedt pohár ...), hogy nincsen rá magyar szavunk? Van, ha csinálni akarunk: daltudásodnak jegyzéke, verstudásod gyűjteménye, szerepeid fejben léte, megjegyzetteknek letéte . Avagy személyes dalkincsed , verskincsed , vagy szerepkincsed . Látod, a szó repertoár , csupán körülírásra vár!
dombi52
nov. 11.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1753)
Nem porladunk, nem hamvadunk, márványnál keményebb a lelkünk edzette testünk, fémet meghazudtol rugalmasságunk, ahogy láthatatlan parányok tengerén úszunk, evickélünk, egészségesen. De minden kimaradást, kihagyást megérzünk, ha mesterségesen, akaratlan, vagy szántszándékkal rombolnak, kicsinyítenek bennünket irigyeink, ellenségeink, vagy csak a bárgyú tudatlanok. Mert ártani könnyű, ami eredménynek látszik helytelen célkitűzés esetén, de mindenki megszenvedi aztán, ahogy
dombi52
nov. 11.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1472)
1472 Váratlanul, mint a villám, elém bukkant e szó: szimplán ! Csodálom, hogy ezt használod. Az egyszerűen t utálod?!
dombi52
nov. 10.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1752)
A „kegyet gyakorol”, „kegyelmet ad” nem ugyanaz, mint az isteni kegyelem érvényesülése, ez függ célzottja befogadó akaratától, az viszont kizárólag felső hatalomtól. El lehet utasítani Istent világnézet alapon, amitől nem inog meg vallásos hit a vallásosakban, mert éppen hozzáfordulás teszi élővé a túlvilágot, örök jövőt. És múltat is, Isten örökös gondolatában, mely az idők végtelenében teljesítette létté, emberré a teremtés áldását, üres nemlét helyére önmagából, ajándé
dombi52
nov. 10.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1471)
1471 Jaj, de szép szó az aspirál ! (Spirális van előttem.) Én azt mondom, hogy pályázik , s az értelmét lelőttem...
dombi52
nov. 9.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1751)
A zenét sok mindenhez szokás hasonlítani, de az inkább bennünk születő érzésre utal, felvillanó képekre, amik eszünkbe jutnak hallatán annak, aminek nincs magyarázata. Lehet önállóan is élvezni futamokat, dallamokat, s a hangok összetett kavalkádját, ilyenkor saját korábbi érzéki élmény jön elő, hogy eltöltse lelkünk megfoghatósággal. Mert az a lényeg, hogy ne üres elme válaszát váltsa ki a zene, ne csak testünk rángatóddzon a dob vezényelte monoton ütemre, hanem a képzel
dombi52
nov. 9.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1750)
Természetes értelmünk minden mesterségesség forrása a földön, nincs más Isten rajtunk kívül, s őt megszemélyesítve magunk fölé emeljük, hogy ne bújjunk ki parancsolatai alól. Így sugározza be életünket észszerűség, mi nem azonos világban talált törvényekkel, sokkal többet nyújt, ahogy kiterjesztjük hatását az emberi közösség üdvös szabályaira. Ezért beszélünk természeti népekről, akik legnagyobb mai tudáseredményeink igen régi megelőlegezői, a legemberibb szempontokat ér
dombi52
nov. 8.
















