1732 Ha disszidál, csak kiválik. Ám értelmet váltott ez a szó, s ma úgy értjük: elhagy egy országot. Mafla szó és fölösleges. Csak rontja a képet! Ennél jobb a fattyúnyelv is, például: lelépett...

„Lélekben veled vagyok”, nem tudom, mit jelent együttérzésen túl, van-e valami további kapcsolat közöttünk olyankor, indul-e felé tőlem olyan hullám, amit ő is megérezhet. Legyen a megcélzott egyén vagy közösség, mindig jó érzés szándékkal gondolatban mellé állni, megnyugtató, hogy legalább ennyit megteszek, ha többet, valóságos segítséget nem adhatok. Ugyanakkor az együttességre ismerünk sok példát, amikor a megérzés kölcsönös, utóbb kiderül, hogy adott pillanatban volt

1731 De gyönyörű ez a szó is: emocionális! (Noha hosszú ó-val mondja fiú is és lány is...) Hogyha érzelminek mondod, téged nem ment semmi: tudatlannak, képzetlennek tart akkor mindenki... Ám ez előítélettől csöppet sem kell félni. Örüljünk, hogy van még, ki mer magyar szóval élni!

Második természetnek hívják lakásban élni, konyhában ételt készíteni, ruhát varrni és mosni, járművel közlekedni, iskolába és munkába járni, gyógyszert szedni, vagy vigadozni. Amit mi hoztunk létre saját szükségletre vagy kedvtelésre, felhasználva az elsődleges vagy külső természetet, alkotásunk, vagy rájöttünk törvényére és az alapján jó találmányunk. De az is, ha szabályozzuk a folyót, elhordjuk a hegyet, mert cement lesz belőle, erdőt irtunk, földet szántunk, magot vet

1730 Prevenció? – Megelőzés. Mért kell itt az idegen? Tudhatnád, hogy ingyen kapod a magyar szót idebenn...!

Magányos-e az emberiség a mindenségben, e kérdés sokáig fel sem merülhetett bennünk, sok volt a tennivaló életben maradáshoz, és ismeretlen volt számunkra szellemi magány. Szervesen illeszkedett egymáshoz a föld s az ég, mint nyelvünk mutatja, ott fenn állandó tűz honolt, de csak bizonyos pontokon, ahonnan üzenet érkezett azok jellegzetes alakja miatt. Így olvadt össze a mindenség akarata az emberével, aki úgy felelt meg a túlvilágnak, hogy itteni lehetséges tökéletessége

1729 Mit csináltak? – diszlokálták?! ??? Megáll az ész, vagy csak nagyon, nagyon lassan halad itt... Így tudod csak mondani, hogy odébb raktak valamit?!

Sokan és sokat élnek a tudatszűkítéssel szerzett élményfelkeltéssel, nem gondolva bele, sőt azt érezve, tágítják elmeállapotuk addigi fegyelmezettségén túlra kedvüket. Ezt az ellentmondást nehéz feloldani, hiszen tényleg jobban érzi magát, aki megiszik pár pohárral a számára ízletes, kedvelt nedű kínálkozó vagy kínált valamely fajtájából. Egészen ráépülő jelenségegyüttest is látunk, a társasági élet látszólagosan nincs meg nélküle, úgy feloldja a feszültéget, hogy könnyeb

1728 Ha azt mondod, ambíció, nem tartalak jónak! Egyike a háromszáz-plusz -ció-végű szónak, amelyek a magyar nyelvben garázdán tanyáznak. Pimaszul beférkőzötten, hangosan trilláznak! Mondhatnád, törekvés, becsvágy, igyekvés, buzgalom ha az eszed másképp járna: magyarul, angyalom...!

Nagy embereknek, nagy tettek végrehajtóinak csak némelyike kapott méltó elismerést még életében, nagy többségnél különböző okból ez elmaradt, vagy csak halála után történt meg. Ezt is, azt is hátráltatta, sőt lehetetlenné tette sorozatos rendszerváltás, a hatalmi kör kicserélődése, amit egyébként külső erők kényszerítettek ránk, itt, a mi honunkban. Annak során akik a vesztes oldal kiemelt tagjának lettek elszámolva, még családjukban is üldöztetést szenvedtek, nemhogy sze

1727 Mit csináltál? – Aranyoskám, szocializálódtál?! Úgy mondanád: nevelkedtél, netán-tán megfulladnál? Vagy valakiknek nem voltál eléggé szociális? Remélem, szobatiszta vagy! Ezt mondd meg nekem máris!

Meddig terjed gondolkodásunk hatóköre? – fel sem tett kérdés, avagy nem szokásos, mert vagy nincs rá válasz, vagy ha van, nincs benne köszönet, ellentmond a józan észnek az ész határát így megszabni. Ugyanakkor beépített kétértelműség van a kérdésben a gondolat szárnyalása miatt, de ami nem előzheti meg a ténylegesen tudottat, viszont a tudásunk mégis folyton nő. Gondolatban is lehet ugyanis tapogatni úgy, hogy még nem tudjuk, mit, és most nem azokról van szó, akik nem tu

1726 Iskolában tanultuk: az imágó a kész lepke. Ám ez a szó imázsként is bejött a szókészletbe! Persze, ha imidzsnek mondod, fenemódon modern vagy. Ami benned működik, már az angolra hangolt agy! Olasz, francia és angol, a nyelvünkben, jaj de szép! Közben mást sem jelentenek, mint arculat, avagy kép.

Mindennek megvan a maga oka, de csak ritkán jutunk hozzá, megelégszünk a magyarázattal, mely szükségszerűen felszínes, mert szemléletmód a forrása, ami fogalmi keret függvénye. Magyarázat helyett gyakori helyettesítő a visszavezetés, élőt az élettelenre, értelmeset az élőre, csak az élettelent nem tudjuk visszavezetni semmire eleddig. Volt próbálkozás az önmaga oka jellemzést átvinni Istenről a világra, de az meg nem ad valós magyarázatot a létezés tényét ragozva, mintegy

Megjöttek a sarlósfecskék! Tán már mások is keresték és a szép, kék eget lesték... (Ég kékjéhez nem kell festék.) Megjöttek a sarlósfecskék! Magasan szűrik az eget, nálunk élveznek életet, napos időt és meleget (én is feledem a telet...). Végefelé jár az éltem; el kell tűnnöm – bár megértem –, hogy még egyszer megérhettem, öröm! – Csak remélni mertem. Sarlósfecske fönn az égen – mint a füstifecske régen – cikázik át meleg légen, elhozta a nyarat nékem.