Te művész vagy, én gondolkodó, mondhatnám neked túlzás nélkül rád, nagyképűség nélkül rám nézve, ahogy gombolyítod életünk színes fonalát, kézimunkával belőle jeles szőttest szőve. Nem dísznek, hanem használatra, remekműveket fogyasztunk nap-mint-nap, ropogós ing fogja testünk, s ágynemű pehelykönnyű, rend van a szekrényben, karácsonyra kalácsot, húsvétra tojást festünk. Előbbi tetejét tojással megkenve fényes lesz, amint akkor belülről sugároznak fények, s ez lesz a tava

1613 Dehonesztáló , azt mondod? Becsületsértő lenne. De a szűk, kis szókincsedben ez a szó már nincs benne.

Az emberi személyiség alakja olyan, mint a korfa, alul és felül a legkeskenyebb, középen a legszélesebb, ha egészséges a közösség és az egyén is természetesen, de ez csak hasonlat, gondolat-ábrázoló kép, de jól tudja azonosítani azt. Hogy életünk derekán érünk a legtöbbet, már gyerekeink vannak, megállapodtunk, kiemelkedőt is elérhettünk, értékelésünk bárki részéről elismerést mutat, bár elégedettségünk nincs a csúcson, hiszen minden szénásszekérre lehet még rakni egy villá

1611 Na ne viccelj! Hogy’ használhatsz ilyen szót, hogy negligál ?! Megdöbben a szegény nyelvünk és az esze meg-megáll! Magyar szóból ért a magyar, semmibe vesz mért nem jó?! Nem jut eszedbe, vagy neked büdös már a magyar szó?!

Milyen érdekes, de következetesen nincsen végiggondolva, hogy jövő irányába tett lépéseinket milyen jól megalapozzuk, tervet készítünk, számítást végzünk, elkerülni kivitelezésben csúszást, ellehetetlenülést, zsákutcát, erőnk semmibe veszését, míg ha a régmúlt felé tekintünk, indulunk, leginkább gondolatban, mert hát a régészeti vagy könyvészeti feltárások is jelenben történnek, az eredményük elméleti jellegűen tudósíthat a régen történtekről, ősi állapotról, míg az emlékez

1610 Azt mondod, egy együttesben vokálozzon valaki? Nem gondolod, hogy e szótól a jóérzést s a nyelvünket sikító frász töri ki??! Magyaráznom már ne kelljen! Az, hogy ott ő énekeljen , fejedből magyar szó keljen, vagy hogy az tőled kiteljen, már teljesen reménytelen?

Hittel telt hűség kapcsol össze bennünket egymás iránt, bármely távolságról, bármely közelségben, nem vagyunk nem vagyunk , ha nem vagyunk magányosak, kapcsolat megöleli, hiánya megöli a lelket bennünk, ezért ragaszkodunk legkisebbhez is a létezők rendjéből, a növényekhez úgy fordulunk, mint szépség és jóság forrásához virágok és az erdő képében, de még ez alattik, tájak, kristályok, természeti jelenségek is tetszők, őrizzük emlékezetünkben, szoros kapocsként szülőföldhöz

Szelíd igen Haragos nem Vagy fordítva Nem lesz ebből béke sosem Csak hűs, véres várakozás készülődés Kirobbanó dühös tettek Halálok és pusztulások Kitartóak és szelídek Gyötrelmek és néma imák Vert kegyelmek Újra igen és újra nem Vagy fordítva Pablo Picasso: Guernica (1937)

1609 Eufóriá nak mondod? Gyenge a hatás! Magyarul érthetőbb lenne: elragadtatás . Örömmámor is lehetne, az is érthető. Magyar szó az agyadból már nem kerül elő...

Aki sokat beszél, hosszasan ír, szószátyárnak tűnhet, de ahogy testünknek helye van a létben, a szellemnek is szüksége van térre beszédben, gondolkodás közegében, nem kell elkapkodni, add meg a módját, járd körbe a tárgyad, figyelve az arányosságra is, kifejezés bonyolult mivolta ne nőjön túl egyszerű szerkezeten, amit valóság egyébként mindenkinek mutat, mert nem arról van szó, hogy egyformák lennénk elvi szinten és különbségünket alkalmunk adja, hanem ahogy megtanultun

Szavak, mondatok és mondanivalók, vannak-e egyformán nekünk, a beszédünkben, vagy csak hisszük, és követjük az éppen felbukkanó látványt, előjövő emléket, mások beszédét, valamint ötletelünk, hogy minek kellene történnie, mit csinálunk majd, hogy javítsunk eddigin, felvillan egy-egy gondolat, de nincs végiggondolva, képek ugrálnak bennünk, lecsapnánk, mint lepkét, de nincs lepkefogónk, úgyis már hozzászoktunk a teniszütőszerűséggel adott tenyeresekhez, lecsapjuk mint a legy

A régi, amerikai film Visszanézve mondom, sajnos (zsebemben nyílik a bicskám!) más sem volt az akkori film, mint vad cigaretta-reklám! Yul Brynner mesélte búsan: a szereplőt megfizették, hogy a film teljes hosszában a dohányzást látni tessék! Búsan, mert akkor már ő is „élvezte” a tüdőrákot, amelybe sok híres színészt a dohányzás belemártott... A dohányzás nem volt elég – mert a néző talán buta –, lényeges a rágyújtásnak gyakran látott folyamata! Frank

Ezeket az embereket le kell rajzolnia, mert megérdemlik, nem mindennapiak. Sokszor próbálta már kitalálni, hogy némelyik koponyához milyen fiatalság tartozott, itt most fordított a helyzet. Adott a sok fénykép, a halálos történetek, de nincsenek koponyák, eltűnt az agyvelő. A rajz jó, elég karakteres, sok a fény rajta, a szeme sötétben van, de mégis él. A halottakkal nincs semmi baj, főleg, mióta eltemették a szétlőtt lidérctetemeket. A gyerekek folyton kisérteteket rajzolta

1607 Összetűzés , szembeszállás , szembenállás is lehet. Énszerintem mindegyik jobb konfrontáció helyett!

7:00 AM Sokan értetlenül állunk világesemények előtt, hogy megtörténhetnek, mert a józan ésszel felfogott közeszköz-állomány célja és feladata szerint nem szabadna ilyesminek gondolata sem nagyon támadni, nemhogy valósággá válni, az éhezésektől a terrorcselekményekig, és az ellenőrizetlen népvándorlástól a nagyon sok helyen most folytatott háborúkig, s mindezek ilyen mód felbukkanva, és előttünk sorakozva felvetik a gyanút, hogy valahol nagy mulasztások történnek, ámde ha n