Gyere, sétáljunk egy kicsit Még nem is sejted, de itt fél óra múlva egy busz belehajt a tömegbe Fékhiba, nem terrortámadás Bár a hat halott és a tizenkét sebesült szempontjából mindegy Ne kérdezd, honnan tudom Nem oly misztikus, ahogy gondolod Érzékenység / véletlenül jöttem rá Ennek ellenére nem tudom megakadályozni Figyelmeztetni sem tudom őket Te sem szólhatsz, nem hinnék el, kinevetnének Sőt, boszorkánysággal vádolnának Még jó, hogy nem bűnrészességgel Ha nekem is ott kén

1754 Mondd, teljesen meghülyültél? Össze-vissza beszélsz! Hiszen a kémia vegytan, a kémikus vegyész!

- Himnusz és Szózat olyan nemzeti imádságunk, melyben megnyugszik a lelkünk, szellemi nagyságot érzékel, él át minden körülmény között, telve szívünk szeretettel hazánk s örök népe iránt. Történelmi összefüggésekre utal egyik, magátólértetődő kötelességre másik, értékelést és biztatást tartalmaz mindkettő, jó és rossz sors-vállalást legszentebb közösséggel. Hogy emelt fővel élhetünk az emberiség nagy családja kötelékében, alkotva azt kezdet kezdetétől és kiérdemelve tudá

1753 Azt hiszem, a viszonyod az anyanyelvedhez pang, hisz azt mondod harmónia, ahelyett, hogy összhang!

Napsütésnek mondott áldáshalmazban élünk, ehhez képest minden természeti jelenség csak másodlagos, még ha hatásában a jégesőt elébe is tesszük, vagy ha beborul ránk az ég. Ám máshol – és máskor itt is – süt a Nap, elküldi az élethez alapvető sugarait, melyek nemcsak a növényeket keltik ki és táplálják, a mi hangulatunkat is magasba emelik. Télen is, nemcsak nyáron, és a festészetben is, nemcsak a mezőgazdaságban fejti ki erejét, napsugaras táj képén ámuldozunk, s a vihar

1752 Orientálódik? – Nocsak... Keletelődik?? Szerintem jobb lenne ám a tájékozódik!

Fénylő életünk van, a legnagyobb világosság lengi be, lenghetné be, ha hagynánk teljesülni az élet és az elme minden örök vívmányát, amit valaha az ember már egyszer kivívott. Kezdve a megélhetésről való gondoskodás előrehaladott mivoltával, messze túlra mutatva a szükségletekhez szükségeseken, finomság és bőség áraszthatna el mindenkit. Aztán olyan lakásban lakunk már legtöbbnyire, ami nemcsak az állati létben tapasztaltak összehasonlíthatatlanul felülmúlása, de az ember

Amikor a lázadók a Fő téren a tomboló tömeg előtt felakasztották a nagy hatású politikust a sanda hóhér azt tervezte megszerzi a kötelet Akkor még csak melengető emléknek akarta Később rejtegette Még később már-már égette Megfordult a fejében, hogy értékesítse Rendszerváltás után kapzsi félelem szorongatta Azzal menekült a nyomorult Bujkált egész életében Megúszta de a végén már nosztalgikus büszkeségét is bánta Fiának elárulta, mi az a csomag az ágy alatt A fiú a kötéllel eg

1751 Prezentáció? – Kispajtás, bemutatás. – Bizony! Nyelvezetedtől engemet eláraszt az iszony. Idegenszó tudásodat csodálják a népek... (Megvárom, hogy észhez térjél, addig el nem lépek!)

Ki a mítosztalanítás nagy fájába vágja fejszéjét, csak később szembesül vele, mennyire sokrétű jelenségről van szó, beágyazódva az életünkbe, a mítosz erejét tekintve. Eleve a kérdés szinte megválaszolatlan, megválaszolhatatlan, mikor s hogyan jött létre a csillagképek felismeréséből azoknak megszemélyesítése rajzolatuk alapján. Ahány ház, annyi szokás, a mitológia is sokszínű első meglátásra, de mégis vannak egyezések, például római s görög között, míg végül azonosságoka

1750 Az angol szó az agyadban minden magyart megtör. Előállsz egy förmedvénnyel, s azt mondod, hogy lekcsör! Fölolvasás, előadás lehetne, ha mondom! Hogy megmenthető vagy-e még? Az a legfőbb gondom.

Tehetetlenség és magatehetetlenség közt éles határt kell húzni, összemosása hazug állapothoz vezet és senkinek nem célzatos, mert ténylegesen megbéníthatja a cselekvést. Végzetes határhelyzet test vagy elme annyira megbetegedése, leromlása, hogy ápolást igényel elszenvedője, alapvető mozgást sem képes esetleg tenni, ágyba szorul léte. Mennyivel másabb ennél természeti jelenség által adott és kapott csapás, erős földrengés, villámcsapás, orkán erejű szél, árvíz vagy más ka

1749 Intuitív? – Mi a fene? Mondhatnám, hogy mi a kő? ösztönösnek is mondhatod, ösztönösen megérző.

Munka öröme, hiszem, lényegi kifejezés, bár ellene hangolnak százszor is naponta, de nem tudják megsemmisíteni az alkotásvágy és a kötelességteljesítés együttesét. Mert mikor e kettő párban hat, felerősíti egyik a másikat, ami azt is megmutatja, hogy mi hiányozhat azokból, akik tehernek veszik, nyűgnek, igának, hogy dolgoznunk szükséges. Hiszen a létfenntartás minden körülmény között, mindig feladat, nemcsak élvezetes étkezés, gondoskodni magunkról és aztán családunkról,

1748 A kompetens szakavatott. Illetékes is lehet. Miért használsz idegen szót a magyar szavak helyett?!