

Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1679)
1679 Opportunista – ha mondom! – rendszerint csak megalkuvó. Túlzott lenne azt mondani Rá, hogy köpönyegforgató.
dombi52
máj. 7.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1930)
Termékeny bizonytalanság[1] és feltöltő elmélkedés[2] két magyar életelv, inkább gyakorlat, munkamenet és lélektáplálás, megnyugvás megelégedés nélkül, bármennyire kifáradástól visszafordulni tudás. Ne hidd, hogy mindent tudsz már, ha eljutottál valameddig a kutatott tárgy megismerésében, vagy csak úgy a világ megítélésében, sőt vállald fel módszerként, hogy kétely illeti bizonyosság látszatát, tévedést így kizársz. Mert nem tévedhetsz akkor, ha csak feltevésként tekintes
dombi52
máj. 7.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1678)
1678 Előadóművész és nem interpretátor, ha magyarszó használatra lennél te bátor!
dombi52
máj. 6.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1929)
Az egy és a sok, a rész és az egész életünk meghatározó viszonyának látszik, egyéni, személyi befolyás viszont az összességre csak kivételes eset, felhatalmazás kérdése. Olyan, mintha mindenkinek megadatna számba vétele, belőle is származna a közösség és annak ereje, terméke létrehozása, nélkülözhetetlenséget látunk magunk iránt. De a valóságban szerepünk korlátozottabb, jellege inkább az ellenkezője, elszenvedjük, nem kezdeményezzük a kapcsolódást világunk ezernyi dolgáh
dombi52
máj. 6.


EGY KÁVÉ DÉLUTÁN (Deli Mihálytól)
Minden délután iszom egy kávét Ugyanabban a csészében Ugyanannyit, ugyanannyi tejjel A hőfok is ugyanaz Én is majdnem ugyanaz vagyok A kávén nem változtatok A kávé sem rajtam Így telnek délutánjaim Legalábbis az a fél óra amíg az utolsó kortyot otthagyva felállok oldalamra felcsatolom a kardot az előszobában csizmát húzok a legény fejemre helyezi a csákót állam alatt becsatolom és kilépek a kapun Akkor hirtelen minden megváltozik A lőpor szag a vér illatával keveredik A tromb
dombi52
máj. 5.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1677)
1677 Koncepció: elképzelés, de néha csak fogalom. Saját szóval egyszerűen fogamzatnak mondhatom.
dombi52
máj. 5.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1928)
Hogyan ajánlatos az egyensúlyt gyakorolni, hogy milyen tényezőket kell kiegyenlítenünk, a legnagyobb kérdések egyike lehetne, ha nem lenne már egyoldalúan kisajátítva. Azaz a kérdést sem merjük feltenni viszolygás nélkül, visszariadva a nagyot hibázástól, legalábbis lelkiismeretfurdalásunk lesz, ha valóban őszintén állunk hozzá az ügyhöz. Hogy ne kerülgessem, mint macska a forró kását, arról van szó, hogy milyen irányban tekintsünk rá, merről merre történjen az életrendbe
dombi52
máj. 5.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1676)
1676 Még egyszer e szép szó pregnáns, ám most túl a szótáron, saját eszem után menve, úgy, ahogyan énlátom: bevésődő, beivódó, megértést kényszerítő. A megjegyzést nagy erejű hévvel elősegítő.
dombi52
máj. 4.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1927)
Nehéz elképzelni a mindennapokat kétszáz, négyszáz vagy ezer évvel ezelőtt, leírások nem pótolják az átélés élményét, így abban nem lehet részünk időutazás hiányában. Viszont ily kíváncsiságunk szomszédaink felé könnyen kielégíthető átruccanva oda, s távolibb országok, más földrészek népe hogyan él, már helyszínre utazva tanulmányozható. Mennek is sokan, de legtöbb csak azt nézi, amit mutatnak neki a helyiek, kirakat lett a világ, a hirdetésekben látottat keresik, nagy ké
dombi52
máj. 4.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1675)
1675 Eme szóval nehogy megbánts, elmondom, hogy mi a pregnáns. Ki a szótárába tekint, ezt kapja a szótár szerint: súlyos, nyomós, sokatmondó, találó és ékesszóló. Jellegzetes és jelentős, beszédes, erős és velős, határozott, szembeötlő, tömör, szabatos, jellemző. Ráadásul – hogy ne nyaggass – nesze neked még a magvas. S így a szótár, mely alapos: terhes is, vagy állapotos. Ezt látván, szerinted nem gáncs, magyar szövegben a pregnáns??
dombi52
máj. 3.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1926)
Ha elkötelezted magad, attól még szabad vagy, ha döntésed megalapozott tudásra épül, mit igen nehéz elérni a mai világban, ezért a legtöbb ember nem próbálkozik vele. Ezt a nehézséget kell tehát legyőzni előbb, főként ha akitől tanulhatnál, nem szakértő, de honnan jöhetsz rá, hogy kire szabad hallgatni saját vagy mások tapasztalatát mondók közül? Ezt a vizsgálatot az élet rendje végzi el, hiszen a te képességedet meghaladja egy bizonyos korig, de hogy meddig vagy kiskorú,
dombi52
máj. 3.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1674)
1674 Ambivalens? – Rém egyszerű, de magyarul: kétértelmű. Idegen szó van, mint a nyű. Használatuk nem kényszerű!
dombi52
máj. 2.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1925)
Nemcsak az egyenes beszéd lett nagy hiánycikk a közéletben, hanem a szándékok elrejtése is magasfokú, – megtévesztésünk érthetetlen, ha véleményünk amúgy nem nyom semmit a latba. Amiről nem tudhatunk, az viszont rólunk szólna, ha birtokába jutnánk, no nem az igazságnak, mert lehetőségek felvázolása még nem az, hanem törekvés-kinyilvánítás megtörténne. Tájékoztatásunk valójában nem nekünk szól, ámde rá adott válaszunkon keresztül másik félnek, legyen az partner vagy ellens
dombi52
máj. 2.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1673)
1673 Virtigli?!? – Na ne hülyéskedj! Honnan került ez elő? Hiszen ettől – ha tréfa is – megáll ész, agy és velő!! Szótárban néztem utána – azt hittem, nincs is ilyen, hogy e rosszálombeli szó, szilárd valóság legyen! – Aszongya, hogy tősgyökeres, vagy igazi is lehet. Szerintem ez a szó olyan, mit a fene megehet...!
dombi52
máj. 1.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1924)
Ha magadban keresed a mindenség nagy titkát, megtalálod, ha mindenségben a magadét, a mindenséget sem találod meg, nemhogy annak valamijét, hacsak nem te vagy az a keresett. A magadon belüli mindenség végtelenség, a rajtad kívüli véges elérést enged neked, bár folytatólagos vagy, átlapolt időt élsz meg tudatosan, a külvilág sosem volt birtokod. Annak te vagy a tulajdona, porszemléttel a csillagközi közegben, nagy tehetetlenséggel terhes bolygófelszínen, látszólagos különb
dombi52
máj. 1.



















