Néhány hete rákattintottam egy dalra. Nem tudom, ki írta, mikor és hogy micsoda. Még az is lehet, hogy a repülősök indulója. Nagyon jó a dallama ‒ első hallás után már fütyülni tudtam ‒ és a szövege sem rossz. Így kezdődik: " Szél viszi messze a fellegeket . .." Igenám, de hogy folytatódik? " ... felette  lángol az ég ." Kórus énekli, tehát nem egy valaki az, aki nem vette észre, hogy a fellegek többesszám, hanem senki az éneklők közül, senki, aki a dalt felvette, senki, senk

1497 Nem mondom, hogy gyakori szó, de idegen: bizarr . Pedig van rá magyar szavunk, érthető és pazar.   A különös és a furcsa fedi a fogalmat, s nem olyanok, amelyektől dérré fagy a harmat.   Ráadásul a bizarr is pazar példa lenne: a mássalhangzó kettőzés fölösleges benne!

Van-e személyes érintettségünk történelmi kutatásokban? – mármint azon túl, hogy nemzeti szinten meghatározó a múlt értékelése, nem mindegy, hogy hódító vagy hódoltatott voltunk.   Amellett, hogy valójában csak utóbbik vannak mostan túlnyomó többségben, hiszen uralkodó családok elenyésző arányt képviselnek a lakosságban, mindenki dicső felmenőt akar.   Két vesztes világháborúval nyakunkban eme mutatvány igen nehezen jön össze, viszont a közelmúlton túl is volt élet, ott a mai

M ár nem volt érdekes a vallás, a templom, az ország, beleuntak a család mindennapjaiba, valami újnak kellett következnie: Csatlakozzunk az innovációhoz! Ez lesz az új Európa, az idegenek, feketék, sárgák, vörhenyesek, lúdtalpasok kontinense, a mozgalmas sokszínűség, az egzotikum bölcsője. Lelkesedtek az újért, a modernizációért, a posztmodern utáni valamiért. Egy óriási ordas állt a verandán, gyakran és egyre hosszabban időzött a nyomukban, lassacskán megszelídült. Úgy visel

1496 Micsoda a progloida ? Lila gőzöm sincs arról! Tán van kontragloida is, s hallunk majd a párharcról...   Ha egymást elpusztítanák, megszűnne az életük, és azután nem kellene többé törődnünk velük...

Hej, akkor puszta ám igazán az ész mezeje, amikor az ellenség nemcsak lerabolta, de telerakta hamis érvelés mentén született, eredetileg nem rá jellemző tényezőkkel.   Elmélettel inkább, hiszen elvi álláspontról van szó, olyan jóerkölcsi jellegzetességről, mely kizár mindenféle erőszakosságot, ha rólunk van szó, hiszen nincs rá szükségünk.   S hogy másoknak se legyen, lenne, persze hogy sosem tetszett, tetszik azoknak, akiknek lételeme mások szolgasorba taszítása, tartása, és

Látom nem érted, amit mondtak / és ösztönösen tiltakozol, mintha nem neked, s mindannyiunknak szólnának furcsa nyelven… Mozgásuk is ismerős mégis ellenünkre van Minden bánt, kényelmetlen Jobbról-balról támadnak Fentről-lentről ugyanúgy (előről-hátulról is) ’Sugárözönben élünk’ Már-már foszforeszkálunk Meg kéne méredzkednünk Akkor kiderülne, hogy vonzunk-e, vagy taszítunk? Mit vonzunk, mit taszítunk? Például, ha bekenjük magunkat impregnáló szerrel, az talán megvéd Legalábbis

1495 Ha lusta vagy körülírni, mi a potenciális ? Benne rejlő nek mondhatod, s indulhat a majális...

Nem mondhatjuk, hogy a legjobb, hatékony tanulás minta után történik, ha olyat kell tanulni, amit addig senki nem tudott, kitalálni a megoldást, vagy a kézenfekvő magyarázatot.   Mert ilyenkor vak vezet világtalant, tapogat az ész szellemi töltet után, mivel áthidal tudatlanságból fakadó bátortalanságot, ne maradjon bután, találjon ösztönző elvet.   Aminek következéséből több irány felé ível kapcsolathíd-sugár, s ahonnan visszatér, ott van keresnivalónk, arra kell szélesebben

1494 Az ideális , barátom, eszményi nek mondható, avagy  tökéletes nek is és egyik sem ronda szó.

Harmatos reggelre aligha ébredtünk télen, mert éjjeli fagy megemésztett nedvességet bőszen, de mi megváltozott mostani időkben járván, tél helyén tavasz, az helyett nyár már a járvány.   Valami felfoghatatlan betegséget látunk uralkodni természeten, nem az jön, mit várunk, hőmérséklet nem megy fagypont alá, igen enyhe,  és az ember akarata ilyen módban renyhe.   Valahogy elvesztettük a cselekvés fonalát, elültették fejünkben hitetlenség bogarát, nem kell elemekkel élethalálha

1493 Ne hülyülj már meg teljesen! Mondd, mi az, hogy ignorál ? Vagy elkéstem, mert az agyad már idegen szóra áll?   Ki ignorál , az magyarul csupáncsak semmibe vesz ! Annak örülsz, ha a nyelvünk kesze-kusza, zagyva lesz?

Bontakoztasd ki a tehetséged! ‒ a főparancs, azzal szereted teremtődet és jársz kedvében a téged szeretőknek, kezdeti segítőknek, hogy aztán mindenki élvezze alkotásodat.   Milyen rögös út, melyen járnod kell eközben, szűkebb s tágabb környezeted színvonalától függ, rejtett szándékától ‒ ha úgy tetszik ‒, mire használ embereket a világ, amelyben élned kell.   Esetleg akadályozza az előrejutást, hogy a kevesebbel is megelégedj, ha sok kell másra, mint amiről te dönthetsz, kény

1492 Sokszor mondtam, hogy a rekord csupán bejegyzés . Jelentése tehát nem csúcs , mert ahhoz kevés!   Világcsúcs  helyett ne mondd a világ rekord ot ! Régen ezért diákot a tanár lehordott!

Lehet-e a fényt és a sötétséget egyaránt világalkotónak tekinteni, egyiket a másiktól függővé téve, s így azonos szintre hozva, legalábbis gondolatban elképzelve?   Vagy ez hamis egyenrangsítás, kettőzése az egyféle világnak, ahol van alapvető, kiindulórész, amiből minden más részletet le kell vezetnünk, hogy értelmesek maradhassunk?   Előbbi tehát vállalja, hogy a két alkotó rész kölcsönösen feltételezi egymást, ezért külön-külön nem is érdemes eredetüket vizsgálni, sokszoro