

Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1805)
1805 Tudhatnád, hogy dialógus, mit te dialógnak mondsz, és azt párbeszédre váltja a jó szófordító-bonc! Elárulok neked most egy ménkű nagy igazságot: nem az idegen szó bűne, hogyha te azt használod!
dombi52
szept. 11.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (2058)
Majdhogynem a Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? kérdéshez hasonlít, hogy mi legyen előbb, lakás, ház a családteremtéshez, vagy házasodj meg és legyen gyerek, a többi majd jön aztán magától. Ez olyan íróasztal mögött kitalált ügynek látszik elsőre, mondván, minden eset egyedi, de a mai gyakorlat azt mutatja, elbillent a mérleg az anyagi biztonság javára. A fiatal férfiak nem a kezét kérik a lányoknak, hölgyeknek, valami élvezet- közösségbe, nem is csábítanák őket, csak
dombi52
szept. 11.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1804)
1804 Szószerint lefordítottan a kontinens mit jelent? Összefüggőt, szakadatlant és még hasonló ilyent. Földrészt semmiképp sem jelent, bár ahelyett használják! Látod, idegen szavakkal ilyen hülye a világ!! Őrizd meg a méltóságod! Ne alázd meg magadat! Ha van magyar szó, ne használj értelmetlen szavakat!
dombi52
szept. 10.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (2057)
Játszva tanul a gyerek, na és a felnőtt hogyan? – erőlködve talán, ha önuralomra termett, vagy behunyja szemét, mintha zuhanna, de akkor meg nem látja a tanulandót, kell a jó módszer. Ami azzal kezdődik, hogy vágy támad benne az után, amit tanulás révén elérhet, s nagyobb, mint kényelemigény és lustaság keveréke, minden kezdeményezés vértelen megölője. Azaz életben maradunk, sőt jól érezzük a bőrünkben, ha elhesegetünk kísértést a tanulásra, akkor is, csak az agyunk hátsó
dombi52
szept. 10.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1803)
1803 Archetípusként jellemzed? köztünk legyen mondván, egy szóval sem rebegném el, hogy nem hangzik rondán! Szerintem nem szakadna le alattad a hinta, hogyha magyarul mondanád, például: ősminta.
dombi52
szept. 9.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (2056)
Adjunk tág teret a lélek harmóniájának, azaz összhangzatosságának és szólójának, mimagunknak, úgy illeszkedjünk az élet jó nagy zenekarába, mint virtuóza hangszerünknek. Hogy az melyik a sok közül, lehet, hogy sokára választódik ki, de mi válasszuk ki, ne, aki zenetanárt fizet számunkra, mert csak ő van a faluban, kerületben, s egyedül járhatsz hozzá. És sok más különórára, ám az élethez még több kell, a felfedezők bátorsága, de ők a világ felé fordultak és nem önmaguk m
dombi52
szept. 9.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1802)
1802 Karikíroz? – Na ne tréfálj! Torz képet fest éppen? Lám, ezt másképp is mondhatod, magyarul és szépen... Vagy hát gúnyrajzon dolgozik? Ez így is mondható. Már nem gondolkodsz magyarul, s ez nem megnyugtató!
dombi52
szept. 8.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (2055)
Nagy események évfordulója arra is jó, hogy ne feledjük magát azt a napot, s arra is, méginkább, hogy idézzük fel tartalmát, mit jelent nekünk ma, hogyan értelmezzük visszamenőleg. Nagy csaták és nagy emberek vannak a főhelyen, történelmi tudatunk töltjük fel ünnepükkel, és itt mennél inkább visszamegyünk az időben, annál inkább egyetemes emberire lelünk. Közelebb hozzánk alakult nemzeti szervezet elkülönült érdekképviseltre, addigi családi szintű berendezkedést nagyobbra
dombi52
szept. 8.


Így is történhetett volna (Gyimóthy Gábor emlékezése)
1950 nyarán befejeződött a falusi iskolám a nyolcadik osztály végével. 14 éves voltam, egy fejhossz-szal még rövidebb és „osztályidegen”. Hogy mit jelentett osztályidegennek lenni, azt talán mai, ifjabb olvasóimnak már el kell magyaráznom. A „népi demokráciában” vidáman kijelentették, hogy minden munkaadó „kizsákmányoló” volt, és mert a „kizsákmányoló rendszer”, amely szerintük a háború előtti Magyarországon dúlt, a munkát vállaló, vagy paraszti népréteggel szemben igazságt
dombi52
szept. 7.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1801)
1801 A tárgy nem lesz előkelőbb, ha szüzsének mondod, csak idegenszót terjesztesz és nyelvünket rontod!
dombi52
szept. 7.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (2054)
A pénz fénye bevilágít a lélekbe, mikor betölti hivatását, hozzásegít bennünket, hogy minden eljusson hozzánk, amire szükségünk lesz, ha mindig van elég belőle a zsebünkben. Hogy van-e vagy nincs, ezt a kérdést összetévesztik a pénz természetével, mintha elvontságából, hogy értéket jelölő eszköz, kilépne, úrrá válna felettünk, meghatározná viszonyunkat. A világhoz, egymáshoz és magához a pénzhez, hogyha szűkében vagyunk, rettegjünk, bővében meg pazaroljunk, hetvenkedjünk,
dombi52
szept. 7.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (2053)
A legérzékenyebbeknek legnehezebb élni, együtt szellemit túlhaladó képességükkel, hogy úgy belelátnak a múltba és a jövőbe, amit senki másnál nem tapasztalnak maguk sem. Mivel ez éppen a jelenben történik, itt, most, önmagukba látnak-e bele, vagy kaput nyitnak valami felé, átfogó tudatmezőre-e vagy valami másra, azaz hogy mire, nem tudják. Nem is egyértelmű, amit látnak, kell hozzá a műveltségük, hogy megértsék, de nem szeretik, mert igen fárasztó, mivel félelmetes, ha be
dombi52
szept. 6.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1800)
1800 A szakrálisnak értelme szentséges, vagy istenes. Ha nem találsz magyar szót rá, nézz utána! – Érdemes!
dombi52
szept. 6.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1799)
1799 Manifesztálódjon? Kinyilvánítódjon! Manifesztálódjék? Kinyilvánítódjék! Betűszámra, szótagszámra, jelentésre azonos. Mért mondod hát idegenül, magyarázd meg, kis okos!!!
dombi52
szept. 5.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (2052)
Mi van érted, és miért vagy te, látszólag nehéz kérdés, mert azt hiszed, hogy egyenrangú veled a világ és a többi ember együttesen, de nem, ők a miért-kérdés oki oldalát képezik. Számodra, elsősorban, és aztán célként később jelennek meg, szinte egészlegesen, kivétel nélkül, mialatt téged végig a célod hajt és kevéssé gondolsz előzményeid célzatára. Vagy éppen okára, hogy valójában okozat vagy, egyesített vágyak eredménye, amit neked szintén gyakorolni kell, ha oda akarsz
dombi52
szept. 5.



















