

Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1713)
1713 Eklektikus? – Hű de „menő”! Magyarázd meg, légy oly kegyes, hogy teneked miért nem jó szó a kevert, vagy a vegyes?!
dombi52
jún. 9.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1964)
Itt, eme ezben, ami van, benn van az az is, sőt eredetileg ezzel találkozva nyílunk meg a világra, kívülünk esik minden, amit érzékelünk, csecsemőként magunkat még alig. Az anyaméhben ez a lét teljesen nyilvánvaló, sejtösszességünk párhuzamosan alakul ki, sokáig azt hittük, minden az anyától jön, és külső hatást isteni lélek biztosított. A születés tehát a fogantatással indul, a világra jövés titka már ott megvalósul, az a törvényszerű állapot hoz létre magot, hogy testal
dombi52
jún. 9.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1712)
1712 Sosem leszek annak híve, aki így szól: effektíve! Idegen szó innen hessen... Valójában, ténylegesen, mit mondanod kellett volna, ha szád még magyarul szólna!
dombi52
jún. 8.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1963)
Manapság úgy érezzük, több a kényszer rajtunk, mint régen, szolgáltatás-erdőben bolyongunk, s mintha azok nem értünk lennének, hanem mi őértük, ezernyi kötelezettséget veszünk nyakunkba. Annyi a határidő, hogy szinte minden napra jut belőle, így aztán a naptárunk tele van órákra lebontva feladatokkal, felejtés szinte fővesztéssel jár, nehezen pótolható. A becsületes embernek nem jut eszébe, de ami ellen minden túl van biztosítva, az nem ritka, sőt nagy lehetőségek nyílnak
dombi52
jún. 8.


A SEMMITMONDÓ TÖRTÉNETEKRŐL (Deli Mihály szabadverses elbeszélése)
Valaki kopogott Még sosem láttam Valahonnan ismerős, de nem helyi Hirtelen nem tudtam kideríteni, mit akar Behívtam, leültettem, megkínáltam Semleges és óvatos közhelyekkel érintkeztünk Ezek mentén reméltem, megfejthetem szándékait Egy idő után mindkettőnknek kényelmetlen lett ez a „félrebeszélés” A hangja, az arca, a mozdulatai, érdekes szavai megmaradtak emlékezetemben Próbálom visszaidézni beszélgetésünket Pedig semmitmondó volt az egész Sugárzott róla a szelídség, a nyí
dombi52
jún. 7.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1711)
1711 Evidenciánál rondább s fölöslegesebb szó nincsen! Fukarságból nem használod, s csak ülsz a magyar szókincsen?! Nyilvánvalóság az, öcsi, ezt azért már tudnod kéne! Ne kísértse a nyelvünket borzalmas szavaknak réme! Evidencia??? – Ne tréfálj! Ilyen szót az ember elvet. Nem érzed, hogy használata gúnyolja a magyar nyelvet?!
dombi52
jún. 7.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1962)
Ez meg az körülöttünk nem ugyanaz az ez, ez itt, ami van egyáltalán, de hogy a nincs, nincs, és mi nem mindig voltunk és leszünk itt, csak vagyunk, felfogóképességünkkel új világminőség. Ilyet más létező nem tud, ezért hiányoznánk, ha nem lennénk, most már, hogy emberré teremtődtünk az idő teljességében, rávetítve tudást a létre, újfajta létkülönbséget alkotva. Ez pedig az állítás képessége, és persze a tagadásé, ami ugyanaz, csak másféle kimenetellel, egyik hozzátesz gon
dombi52
jún. 7.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1710)
1710 Kompetencia – mily szép szó! És mennyi mindent jelent! Idegen szavak szótára, rá már régen fogat fent. Téged viszont sajnállak, mert nyilván nem tudsz magyarul, s ezért szádra folyton-folyvást az idegen szó tolul... Illetékesség, hatáskör, avagy hát szakértelem, fölkészültség, hozzáértés. E választék kényelem! Idegen szó mögé bújtál, mely téged el nem takar! Magyarul mondja az ember, amit mondani akar!
dombi52
jún. 6.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1961)
Az ellentétes nézetek egymásnak nehezen megmagyarázhatók, mert nincs semmi kapaszkodó, érthetetlenül kerül valaki hozzánk képest elviség másik végére, amit mi elvetünk. Ha egy-két nemzedéknyi korkülönbség van köztünk, gyakran elégségesnek tűnő indoklásként kap szerepet, de ez hamis megoldás, felszínesség, megkerül lényeget, ellentét valódi okát. És az ellentétesség nem ellentmondásosság, nem logikai hiba, sem nem eltérő szándék áll mögötte, ami így vagy úgy orvosolható, n
dombi52
jún. 6.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1709)
1709 Az adminisztráció csak ügykezelés, barátom. Hogy ez neked pórul hangzik, azt nem nehéz belátnom. Mert, ha szövegedben nincsen semmi, ami csillogó, úgy gondolod, arra jó a beleszőtt idegen szó!
dombi52
jún. 5.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1960)
Sokan büszkék a származásukra, de nem tudjuk, pontosan mit értenek ez alatt, felmenőik nagyszerű tetteit gondolják-e magukénak, vagy valami rejtelmes családi adottságot. Mert az rendben lévő, hogy saját teljesítményre, eredményességre úgy tekintünk, mint dicséret váróra, megveregethetjük a vállunkat, mikor valamit elértünk és miénk az érdem. A nemesi származás is tiszteletre méltó, emelkedettség, ami ugyan a múltból jön, de jelenbeli magatartás felé követelményt támaszt,
dombi52
jún. 5.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1708)
1708 Generációs konfliktus? Nemzedékek közti viszály. Ki mondta, hogy ne itt arass, s idegenszavak közt kaszálj?! Avagy saját jószántadból használsz ilyen szavakat, s eszedbe se jut, hogy ezért elszégyelljed magadat? Átveszed a divatot és mondod, mint a papagáj! Nincsen benned jóérzés, mely azt mondaná, hogy megállj?! Őrizd meg a méltóságod! Ne alázd meg magadat! Ha van magyar szó, ne használd az idegen szavakat!
dombi52
jún. 4.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1959)
Amit agymosásnak nevezünk, egyáltalán nem tisztítja a tudatot, hanem inkább szennyezi, összekeveri az igaz és a hamis részét, elszenvedői veszélyes állapotba jutnak. Minden szempontból nehézség-forrású jelenség, és még sehol sem találták fel az ellenszerét, egyaránt hat okosra, butára, kicsi s nagyra, s világberendezésként megállíthatatlan. Azzal próbálják magyarázni, hogy mögötte sok pénz van, mert igen sok, ami rendelkezésre áll ilyen célokra, több, mint a szükséges hat
dombi52
jún. 4.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1707)
1707 Predesztinál? – Csak kijelöl, előre meghatároz. Gondolod, az idegen szó előkelő hatást hoz?
dombi52
jún. 3.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1958)
Nagy kincsünk az emlékezet, nagyobb, mint gondolnánk, rá épül a gondolkodásunk, de nemcsak rövid- és hosszútávú változata segítségével, hanem mondataink helyes összerakásával. Hogy miről állítok és mit, már előzetesen megragadott fogalmi szereplőkkel történik, a szavak nem kimondással keletkeznek, hanem emlékezett-tartalmak odaítélésével. Hová? Hát, az adott összefüggéseknek, vagy épp rá, a pillanat törtrésze alatt történik a két fél azonosításának, hasonlósága megállapít
dombi52
jún. 3.



















