

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1916)
Időpontját tekintve csúszóünnep a húsvét, amint az összes, régi időből származó is naptárhoz között, Napunk a csillagok előtt járva mutatja évköri helyzetét, s szerepét szintén. Ennek jelentősége sosem lehet túlbecsült, sosem volt nem figyelembe vett, sőt, berendezve eget, onnan a szereplőket ide a földre irányította, költöztette képi világot, megszemélyesítést szerető emberképzelet, de már akkor elvált gondolkodás gabonája az ocsútól, emberszerű istenek regéje önállóságu
dombi52
ápr. 23.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1664)
1664 Limitálódott ? – Na ne mondd! Nyilván határához ért . Idegenszó használatod – nem csak nekem – fület sért! Ha szorgalmasan használod az idegen szavakat, önmegbecstelenítésre kárhoztatod magadat...
dombi52
ápr. 22.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1915)
Sokan talán azt gondolják, egyértelmű, mit tanítsunk, de amikor tananyagot kell összeállítani, már rögtön előjönnek nehézségek, korszerűség terén egyrészt, hogy ne legyen elavult felhasznált ismeret, másrészt a hagyományok terén, miszerint megegyezzen az addigi tudással, azaz illeszkedjenek, nehogy feloldhatatlan ellentmondás keletkezzen közöttük, ami a tanítás során derül ki, agyonvágva azt. Mielőtt példát néznénk, módszertanilag kell dönteni a kérdésben, hogy mit tekint
dombi52
ápr. 22.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1663)
1663 Aminek a virágából teát csinálsz, talán hárs. S én megsúgom, hogy magyarul a partner csupáncsak társ !
dombi52
ápr. 21.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1914)
Az élet szépségéről mindkét értelemben lehet beszélni, mert önmagában véve is világcsoda, emberként pedig mindannak alapjaként tekintünk rá, amik vagyunk, értelmességhordozó alanyok. Akik aztán tovább ragozzuk ezt a szépségügyet, mert értelmünk ad értelmet a világnak éppúgy, mint az életnek, amin tehát nem mindnyájunk életét értjük, hanem a sajátot, egyet mindegyik közül. Mert erre van igazi hatásunk, vállalás által, ez abból hiányzik, bármilyen jó tanácsot adunk, példáu
dombi52
ápr. 21.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1632)
1632 Nem a Ziták ellensége, Zita nevet ellenző, a parazita , barátom, csupáncsak élősködő !
dombi52
ápr. 20.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1913)
Feladatunk-e megfejteni a mindenséget? Aki Mindenséget ír, így nagybetűvel, máris megérteni vélte, s tiszteli azt a végtelen nagyságot, létezésünket onnan vezeti le. Mert tisztelet, csodálat illeti forrásunkat, így aztán isteni rangra emelkedik a lét, de ebből kimarad a róla való gondolat, mintha az csak az élet velejárója lenne. Fejlődéselmélet vezet hozzánk, egészen az agyműködésből megmagyarázott értelemig, ahonnan visszafejtve szükségszerűség látszik, le sem tudunk té
dombi52
ápr. 20.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1631)
1631 Connectivity – barátom, megveszekedetten szép! Minhogyha palacsintába került volna a fogpép... Azért se’ fordítom le, mert a nyelvünk nem ződség bót! Űzd innen el jó messzire és ne használd ezt a szót!
dombi52
ápr. 19.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1912)
Mi különbözteti meg a képzeletet a valóságtól, ha minden valóságosról is csupán elképzeléssel nyerhetünk hírt, hogy van, beszámolót, hogy számunkra milyen, s e számunkra-valóságát nem tudjuk kiküszöbölni? Azaz csak az érzékszervi adatokból rakjuk össze a világot olyannak, amilyennek tudjuk, képesek vagyunk rá, és tudatosítjuk, de azon túl is van jelenség, egyéb eszközök s ész által következetten. Ez az észmunka annyira alapvető, hogy akkor is elvégzi az ember, ha hiányzik
dombi52
ápr. 19.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1630)
1630 Affinitás , nem szaknyelvben – jól figyeld meg, nem is vitás –, rendszerint vonzódás t jelent, s ez nem csaslás, nem ámítás!
dombi52
ápr. 18.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1911)
Erkölcsi tisztaság nem arany középút szabadosság és erkölcscsőszség között, nincsen mögötte számolgatás, meddig mehetek el s honnantól kezdve tiprom a törvényt, hanem kiállás a jó mellett bármi feltétel nélkül. A jó ismerete szívünk egyedülálló gyümölcse, fajfenntartásnak nevezett magatartást eredményez, minden embert eleve segítendő testvérnek tekint, kezdettől fogva Istentől belénk oltott természetünk. Hogy különbség lenne ember és ember között, késő találmánya közel és
dombi52
ápr. 18.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1629)
1629 Ráoktrojál ? Ráerőltet , avagy ráerőszakol . Vidd el a szó-temetőbe! Tán van olyan valahol.
dombi52
ápr. 17.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1910)
Amiként a látásunk túlnő a tapintásunkon, úgy gondolkodásunk a közvetlen érzékelteken, és ahogy a látóhatár sem örök bizonyosság, úgy a gondolatszárnyalás előtt sincs akadály. És amit ez számunkra jelent, nem kézzelfogható, bár felfedezők lába bejárta az egész földet, egyrészt behunyt szemmel is megmarad külvilág képe, másrészt az elvi viszonyokkal is tudunk számolni. Szükségletek mellett kíváncsiság űz és hajt minket, céllal járunk, de a mellékes találat még több is, éle
dombi52
ápr. 17.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1628)
1628 Ha befagy a tó felszíne, akkor az már jégmező. A faktor meg – hiszed, vagy nem – legtöbbnyire tényező
dombi52
ápr. 16.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1909)
Önmagadnál nincs jobb szórakoztatód, de míg erre rájössz, sok időbe telik, s szenvedésbe tudatlan, hogy a másoktól jövő értéktelenebb, mert nem rólad szól, előbb-utóbb bele kell zökkenned önmagadba. „Nehéz az élet, nem tudom megcsinálni”, sóhajoz, aki mában akar rögtön hosszabb erőfeszítést kívánó eredményt, meg aztán neki semmi se jó, ami van, elégedetlenséggel ébred és fekszik. A környezet, rokonság, barátok sem igaziak, pedig rangot nekik te adhatnál, ha elismernéd őke
dombi52
ápr. 16.




















