1831 Gerjeszt, éleszt, serkent, kivált, vagy csupán előidéz... És te mégis fogod magad, s az indukál szóval élsz...?!

Ahhoz, hogy szellemes legyél, bátornak kell lenned, hagyni elszabadulni benned a gondolatot, a dolgok felszínéről a mélyükbe kell menned, nyelvjátékba terelve közölni gondolatod. Magad is megleped ezzel a teljesítménnyel, eleinte nem tudod még, mi lesz majd belőle, szokásosan indul, nincs benne semmilyen kényszer, de észreveszed, hogy nem vagy a szabályok őre. Rákapsz az ízére rögtön először, amikor kiforgatod a szavak értelmét próbaképpen, túlságosan megviseli a lelket a

1830 Ambícióról már írtam, sejthetően többször is, hiszen találsz rá magyar szót – nézz utána – nyolcat is! Nagyratörés, vagy törekvés, becsvágy, avagy buzgalom... Mégis idegen szót használsz? Mai magyar borzalom!

Mennyit látunk előre, s mennyit nézünk hátra, nem igazán érdekfeszítő kérdés önmagában, az sem, hogy oldalra, széltében tekintünk természetes módon gyakran, és még van sok irány említetteken kívül, északkelet, délnyugat, és a többi, de ha tengerre hajózol, észak- északkelet, északkelet-kelet és hasonlók révén finomodik út- és célmeghatározás. Tehát könnyen belátható törvényszerűség, hogy nagyléptékben pontosabb iránykijelölés szükséges, mint kicsiben, illetve már meglévő

1829 Interferál? – Ne bohóckodj! Miért jobb az idegenül, hogyha az egymásra hat-tal megmaradsz nyelvünkön belül?

Ahogy a mindennapi tevékenységünkből nem kopnak, kophatnak ki az alapvető igények kielégítésének tettei, mozdulatok, eljárások, főzés, mosás, takarítás, alvás, evés-ivás, öltözés-vetkezés, hírolvasás és hallgatás, séta, bevásárlás, beszélgetés, úgy a testi szükségleteknek tekintettek mellett tilos elhanyagolni a lelkieket. Közte félúton van az agytorna, a gondolkodás gyakorlata, csip-csup ügyek elkülöníttetése az igazán fontosaktól, álhír-leleplezés, mindenáron az igazság

1828 (Énekelhető az ismert dallamra) Eszembe jut a dal: Szomorú vasárnap, hogyha a szövegben ilyen szavak állnak: meritokrácia – oda ne rohanjak! Aki ezt megérti, puszit adok annak... Kíváncsi lennék, e szót hányan ismerik. S használni azok közül hányan szeretik? Mert hiszen tudják, hogy nincs, aki megérti. Használni, akkor mondd, teneked megéri? Érdemuralomnak mondja a szótáram. Ezért – hogy megnéztem – majdhogynem megbántam, merthogy e szó is magyarázatra szorul. Hogy

Végre előttem fekszik az írás, amelynek nagyon hosszú a története. Sok-sok évvel ezelőtt – én még csecsemő voltam – egy ásvány-kutatásra küldött űrhajónkból, amely úton volt egy távoli kisbolygó felé, izgatott jelentés érkezett a támaszpontra: „Apró égitest közeledik felénk, elképesztő sebességgel, de veszélyben nem vagyunk, mert a számítások szerint kereken 1000 távegységnyire fog elhaladni mellettünk”. És a néhány órával későbbi jelentés: „Az égitest egyértelműen mestersége

Hogy a pazarlásnak vannak körmönfont módjai, nem olyan nagyon vizsgált és hangoztatott, sok esetben pedig azért nem látszik, mert a társadalomba ágyazódva történik, beleszólhatatlanul. Jó idő óta alkotmányos és törvényi rend a megnevezése önvédelem magas foka biztosításának, és sok egyéb hasznos ügyet elősegít és fenntart ez a jogszerű eszköz. Szent rendnek hívják a jog nyelvén, latinul tehát, és ez a hierarchia a hatalom üdvös fokozatait rendszerezve tartalmazza, és a bé

1827 Párbeszéd, vagy eszmecsere, mit dialógusnak mondasz. Könnyebb a lelkednek hogyha bármit idegenül mondhatsz?

Töltsd tele hittel a szíved és nem fogsz csalódni, ésszel a lelked is jó gondolatról fog szólni, a remény tudása tudomány meggyőződése, örökös siker győzelmes lélek szívverése. Milyen hosszú ideig magától jön egészség, gyerekkor, fiatalság közege a merészség, ha meglett korodra szellemileg is felnőttél, nem fordul elő, hogy ágyúval verébre lőttél. Sem a sas nem kapkod a légy után méltósággal, légy jó egyensúlyban magaddal és a világgal, senki nincs jelen tudatosan emberen

1826 Van, aki fáradhatatlan, s neki csak hosszú jó: rög-tön-zés helyett azt mondja: im-pro-vi-zá-ci-ó! Vagy, bár zavarja a hosszú, de máshol a figyelem: nem használ magyar szót, mert az nem eléggé idegen...?!

Kultúrák nem arra valók, hogy összecsapjanak, már ha egyáltalán találkoznak, mert egymástól távoli területeket foglalnak el, szélen erőtlenebbek, s átmenetet alig képeznek. Kultúrák nem arra valók, hogy összecsapjanak, önmaguk kiteljesítésével foglalkoznak, sikeres életmód hozza létre alapjukat, a természethez való viszony jellemzi őket. Kultúrák nem arra valók, hogy összecsapjanak és veszélyeztessék létrehozó elemüket, az eleven embert, éppen ellenkezőleg, a mindenre kit

1825 Ne hülyülj! – Komolyan mondom! Nekem nincs – s nem is volt random! Rém rosszul hat a gyomorra, hisz magyarul: találomra!

Életünknek sok tanúja van, de csak magunktól kapott tanúsítványnak hihetünk teljességgel, ha egyáltalán sikerül beszereznünk ilyet, mert az önismeret tudatosítása nehéz. Szívesebben figyelünk másokra, mint magunkra, nagyobb súllyal nyom a latba más szájából hallott dicséret, ami arról szól, amit a tükörben látunk, mert másokkal inkább vagyunk kritikusak. Meg aztán az összehasonlító megítélést becsüljük, a „de rég láttalak, és ahhoz képest mennyivel jobban nézel ki, előnyö