Itt vagyunk, milyen jó érzés belegondolni a világ folyásába résztvevőként, ha célszerű a menet, törődnünk sem kell vele, megalkotta, aki-ami tökéleteset tud önmagában. Nincs okunk kételkedni ebben, nem is szoktunk, de azért nagy erőkkel kutatjuk a természetet, szerkezetét, hatásait, és önmagunkat, lélekbeli viszonyunkat a szellemiséghez. De még a kutatók is leteszik a munkát, ha elfáradtak, ha pihenni kell, belefekszenek, mint mindenki az ágyálom szép birodalmába, ha egye

1817 Dekonjunktúra, de szép szó! De a fene egye meg! A gazdasági hanyatlást megérti minden gyerek! Idegen szóval próbálod értékedet emelni? Közben nem tudod már magad magyarul kifejezni!

Igen nehéz valaki gondolkodásmódját közelítőn elképzelni, utánozni őt, hogy miről miként vélekedik, és mi a szándéka, sokkal könnyebb megítélni a cselekedetét. Több fogódzónk van, főként saját eszünk, nem lehet, hogy ő annyira különbözzön tőlünk, ne tudnánk beleképzelni magunkat a helyébe, de ez túlzó remény, hiszen tényleg nem vagyunk egyformák. Saját világnéző szemüvegünkkel látjuk őt is, egész elméletrendszer kerekedne, ha tüzetesen megvizsgálnánk minden szempontunkat,

Az ember egy fa Az ember egy könyv Az ember egy ember Mire elfogy, a mese szerint a lelke lerúgja s áttér egy másik világba A mese szerint az isteni világba Ott elhelyeződik Innentől a mese kissé elbizonytalanodik Nem tudjuk, a miriádnyi lélek mit csinál ott Csak sokasodik, sokasodik? Vagy összekeveredik? Összetömörödik? Egyesül? Egyetlen mese adódik? Vagy sok mese? Kinek higgyünk? Melyik mesélőnek? Melyik mese vonz/taszít? És a mesék függönye mögött mi a Valóság? Gyertek, ül

1816 Az exkluzív sokértelmű, ám ez nem fontos, mert majdnem minden esetben kizárólagos. Ne bújj idegen szó mögé; nyelvünk „lekonyul”! Egyértelmű szókat használj, beszélj magyarul!!

Szüret, szőlőszüret, gyümölcsszüret, szedés, csak a betakarítás értelmét érezzük már a szónak, háttérbe szorul valamiért, pedig benne van, a szűrés, ami a mustkészítésünk lényege. Hogy a szőlőszemet ki kell héjából bontani, taposással régen, darálva egy idő óta, adódó levet megszűrni magtól, szőlőhústól, szártól, fürtgerezdtől, azaz más szóval nyelkétől. Aztán sajtoláskor már csak kevés mag ugrik ki az összepréselt csomagból, ezért még azt is meg kell szűrni, lyukas fémsz

1815 Figyelmen kívül hagyható, hogyha negligálható. Bátran írd csak körül, hogyha nincs rá rövid, magyar szó! Igaz, kicsit hosszabb, de ez egyáltalán nem szégyen, s jobb így, minthogy szövegedben vadidegen szó légyen!

Önszemléletünkből fakasztott tudást terítünk a természetre, mintha az kívülünk lenne, és mi benne, de ez fordítva van, mi tartalmazzuk azt is, magunkból alakítjuk, ha már létezünk. Mert mi nem szükségszerűen, bár elégséges ok fennállt, hogy megszülessünk és fenntart jelenleg is, és lehetőségünk megvan egy jó idő óta, viszont összehasonlíthatatlanul többen nem. Nemcsak lakható bolygó törékeny egyensúlya a csillagászati vonatkozásokkal, hanem életlehetőségek környezeti mivo

A Szilaj Csikó csak viszonylag rövid, de meghatározó szakasza volt rövidre szabott, mégis tartalmas életének. Maga nyilatkozta, hogy holdudvarunkban fejlődött íróvá, s büszke volt erre... Ili évek óta küzdött a halásos kórral. Mint alkotónak, fogytán volt az ereje, ám csikós levelezőlistánkon a „ménes” tagjai még kitartásra biztatták egymást, s ő is rendületlenül bátorította az erre szorulókat ‒ hovatovább saját magát is, rendületlenül. Nagy harcos volt, s hozzá mélyen művés

1814 Vajon hol jár agyacskája, s mifenére lehet gondja, ha az egyszerű nevelést edukációnak mondja?! Fejcsóválni itt nem elég, s azt mondani: Érthetetlen! Ily esetben a hülyeség sajnos már megmérhetetlen...

Ha megismerem a hatókörödet, megmondom, ki vagy, s világos, az nemcsak tőled induló akarat, tevékenység s hatás, de évek alatt rád aggatott érték és élményt jelző sokaság. Mindenkinek visszaköszön, aki ismer téged, de kérdés, akinek ismeretlen vagy, ő miként ítél meg, honnan veszi a bátorságot, ha nem tájékozódik rólad megfelelően előtte. Nem érdeklődik, járja körül életed, múltad, s első pillantásra, találkozásra véleményt formál, sőt terjeszti azt nyakló nélkül, nehéz

1813 Fejedbe fészkelődött már a magyar szó előtti gáncs: az egyszerű lényegtelent úgy mondod, hogy irreleváns!

A jó vezért választják, bizonyított előtte, rátermettsége szélesebb körű kell legyen, mint a feladat, testi készség és lelki képesség, sosem látott nehéz körülmények közt. Nem olyan vár rá, mi vezér nélkül is megoldott általában, hisz’ az emberek ön-vezéreltek, a közös tevékenységet kell irányítani, ahol a széthúzás természetes velejáró. Csoportok alakulnak, mint szénából a kazal, képzelt időszerűség villázza össze őket, táplálékául legyenek nagy eredményeknek, önként és

Amikor a dús zöld lombok között nyers bíborral fölragyognak fáradt levelek, az ősz trombitálni kezd Szinte kínos ezt megemlítenem mert gennyes közhely és erőltetett allegória / de fontosabb, hogy szépségére rávetül a Törvény s megeszi, elemészti, kiköpi Tükröt tart vaksi tudatom elé és a fa alá szögez emberként hogy élvezkedjek évszakokon át közös létünk hullámverésében Felkent teremtményként kiemel a misztikus Akárhonnan mélyéből és bezár az élet ketrecébe Lélekréssel kábít

1812 Ott már nehéz lenne mérni a hatalmas butaságot, ahol a relevancia helyettesít fontosságot!!!