

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (2065)
Az ember testének a tökéletessége a a sportban látszódik meg igazán, nem egyszerűen az egészségről van szó, hanem lehetőségek tárházáról, ami vagyunk, szakosztályok szerint. Felsorolni nem tudjuk, hányféle létezik egy nagy egyesületnél, mert csak a kiemelkedőn sikeresről ismerjük gyakrabban, és akkor még a külföldi s bevetten kívülikről szó sem esett. Kéz, láb és fej, utóbbi duplán, triplán is, ha a sakkra, vagy pókerre gondolunk, mint sportra, ezek a főszereplők, de az e
dombi52
szept. 18.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1811)
1811 Nagyra tart, vagy nagyra becsül, De legjobb a tisztel. Ilyen egyszerű magyarul a respektál, hidd el!
dombi52
szept. 17.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (2064)
Mindenfélével találkozhatunk, de miért nem születik manapság nagy elmélet, mint oly gyakran régen, több is évszázadonként, ahogy nagy bölcsek tekintélyt és figyelmet kaptak, ma nem gyakorlat. Nem titok ez, amit meg kell fejteni, hanem csak nagy elmélet természetét, jellegzetességét kell megfigyelni, hogy általános s egyetemes, ezt nem tudja tehát ma biztosítani senki. Ráadásul a figyelemnek nem kis lőrése van, amin át megláthatják szellemi terméked, és a csatornák is meg
dombi52
szept. 17.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1810)
1810 Mély benyomást kelt bennem, ha azt mondod, hogy imponál. Még mélyebbet keltene, ha csak magyar szót mondanál! Írd magyarul szépen körül, ha nem találsz rá egy szót. Az idegen: nyelvet hígít és nem jelent semmi jót!
dombi52
szept. 16.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (2063)
Bogarászni a bogarak szoktak, hasonlóan tenni akkor szoktunk, mikor látszólag céltalan a mozgásunk, mint az övék mindig, mégis nekünk eredményt hoz általában, bár céltalan kezdjük. Az állatokat pedig alaposan csak tudós szakemberek vizsgálják, mi csak rájuk tekintünk, aztán hasonlítgatunk, és emlegetünk hangya- szorgalmat, birkatürelmet, lóugrást, sasszemet. Mégis, iskolában sokat tanítanak róluk nekünk, ne legyünk analfabéták növények és állatok ismerete terén, tudjunk o
dombi52
szept. 16.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1809)
1809 A nyavalyás divatszókat fészkes fene megeszi! Ha instrumentalizálja, az eszközévé teszi!
dombi52
szept. 15.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (2062)
Bár nem tudom, mi lenne a jobb hasonlat, felfújt disznóhólyag, léggömb, vagy léghajó kiszúrása, kilyukasztása, kilukadása, de megtörtént már, nyilvánvaló, landolunk cikk-cakkban, vagy lassan. Nevetségesen lufiként, vagy méltóságosan, mint lyukas léghajó, ha kifogyott a hajtógáz, süllyedünk egyre. Már azzal elkezdtük, leöltük népeink színe-virágát két világháború borzalmait elszenvedve, s abból nem tanulva harcias világgá akartuk átépíteni az egész bolygót, annak többségét
dombi52
szept. 15.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1808)
1808 Önműködően! – Ha mondom! Nem automatikusan! A zsebemben idegenre nyíló bugylibicska van!
dombi52
szept. 14.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (2061)
Akit mosolyogva idézel magad elé, ő a barátod, te is, ő is mutat barátságos ábrázatot, derűsek vagytok mindketten, lelki életközösség alakult köztetek, nem múló. És itt ne annyira a kapcsolat tartalmára gondoljunk, hanem varázslatosságára, amit már az ily embertárs létezésének tudata is éreztet velünk, innen a mi mosolygásunk. Az övét pedig minden bizonnyal mi váltottuk ki, megjelenésünkkel, más öröm tartósítja, így hát együtt még akkor is vidám a szívünk, ha nem kellemes
dombi52
szept. 14.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1807)
1807 Jelmondat a lózung, avagy lehet jelszó csakcsupán! (Nem szereti a nyelvünk azt, aki vele csúnyán bán’...!)
dombi52
szept. 13.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (2060)
Ránk löki magát, górja, szórja, avagy belőlünk fakad, belső óra, hóra, úr a’ – önállóság mindkét esetben, helyen megilleti, használja is bőszen, mindent maga alá rendel tudtunkkal. Nagy kérdés, kell-e hozzá a világ, vagy azt is ő fűzi fel láncszerűvé, magából gombolyítva, szövi sűrűre, hogy érintkezve, súrlódva a szálak térré égnek-forrnak össze szüntelenül. Körülbelül eddig tud elmenni a képzelet, hogy bele lásson a mindenség forgatagába, mintha joga lenne hozzá abból a
dombi52
szept. 13.


A Nagyhelyzet ‒ Merz ‒ Politikai pillanatkép (Gyimóthy Gábor időszerű versei)
A Nagyhelyzet Közeledni látjuk gyorsan Ukrajnának végvészét: háborút is veszített és Európának a pénzét... Megjegyzem, ez évek óta világosan látható, ezt konokul nem hitte az Európai Unió. Agyalágyult politikát nem tart vissza semmi gát: Ukrajna is, Európa is elvesztette önmagát! (Igaz, a pénzt nem ám harcok s fegyverek emésztették, azt egyesek – igen bölcsen – lenyúlták és eltették...) Zollikerberg, 2026 VIII. 26. Merz Lám, e német kancellárra nem mondható, hogy
dombi52
szept. 12.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1806)
1806 Empírikus? – Gyakorlati! Csudajó szó! – Ebadta! Szerinted mindenki tudja, hogy mit értesz alatta?!
dombi52
szept. 12.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (2059)
Mit hagyunk itt, ha elmegyünk? – nem jól fogalmazott, egyes szám első személyben kell ezt megkérdezni, ha egyáltalán, ha jó a kérdés, itt maradunk ugyanis a hagyatékunkban, a mások lelkében. Már most azért tevékenykedsz, minden tovább éljen, ami kedves neked, megalapozottan álljon, megerősítve az áthidalók, legyen benne erő a jövő viharában, kihívásokban. A választ továbbélő emberek űzik-hajtják, leginkább a példáddal tudsz hatni rájuk, ők is vállalják a szembenézést, de
dombi52
szept. 12.


Trilema, vagy mifene ‒ és még három (Gyimóthy Gábor versei)
Trilema, vagy mifene Három vers jutott eszembe. Melyikbe kezdjek bele? Az egyiknek eleje van, a másiknak már fele, a harmadiknak a közepe, ámde mit kezdjek vele? Ilyen talán nem is volt még, három ötlet rohant meg. Kössem össze mind a hármat, s lesz belőlük egyveleg? Nem! Ez nagy disznóság lenne, ilyet tenni nem merek... Zollikerberg, 2026 IX. 7. És a három ötletből tényleg megszületett versek: Összezavart villamosok Zürichben! (Ami elképesztő és hihetetlen, de sajn
dombi52
szept. 11.



















