

Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1685)
1685 Frenetikus? Falrengető, avagy akár tomboló. Legtöbbnyire a sikernek mértékét jelölő szó. Egetverő, vagy viharos, lelkesnek is mondható. Válogathatsz a magyarban, melyik a szabatos szó...
dombi52
máj. 13.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1936)
Az „örök Évát” gyakrabban emlegetik, mint az „örök Ádámot”, mert veleszületett csábítót látnak a nőben, holott a férfi is hódító, egymás felé kölcsönös a kétnemű vonzalom. Ami hirtelen fogantatású, villámcsapás- szerű igen gyakran, bár a hosszú együttlét is kiválthatja, nincs rá recept, s főként arra, hogyan kell kezelni, újdonsága taszító is lehet. Ilyenkor magának sem meri bevallani a szenvedélyt tapasztaló, hogy felbolydult méhkas lett a belső világa, mindent a kiszeme
dombi52
máj. 13.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1684)
1684 Integritás lehet épség, jellem-, becsületbeli. Bohóc, ki magyar helyett az Idegen szót kedveli.
dombi52
máj. 12.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1935)
Csak mese-e a történelem, vagy ez nagy túlzás, komolytalan hozzáállás, mert ami megtörtént, tisztelni illik, és elődök élete szent, legalább annyiban, hogy nélkülük mi nem lennénk. De most nem erről van szó, hanem történetírás természetéről, mert annak tárgyát a régmúlt adja, és létezik emellett a történelmi távlat, míg jelenről összefoglaló statisztika szól. Levéltári anyag sem oly régi, mint ahová visszamegy a „történelmi emlékezet”, melyet valamilyen hagyományt idéző m
dombi52
máj. 12.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1683)
1683 Parazita: élősködő. (Ingyenélő is lehet.) Nincs ok rá, hogy idegenül mondjuk ezt a tünetet.
dombi52
máj. 11.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1934)
A lélek szellemi, a szellem lelki működés, s hogy bennünk-e csupán, vagy rajtunk kívül is, alig ismerjük, mert vizsgálata szinte be van tiltva valamiért, s amúgy is viszolygással fogadjuk az eligazítást, hogy szellemi irányítást a lélek végez testünkön, azaz rajtunk, s általunk, ha a cselekvésünket nézzük, de gondolkozás eredménye is meglátszódhat a külvilágban. Aztán további titokzatosság, mint születik a gondolat, elmélet, van-e önálló léte és rátalálunk, vagy általunk
dombi52
máj. 11.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1682)
1682 Migráció, csak vándorlás, de ma bevándorlás lett... És a szó is – s amit jelöl – mérgezi az életet. Ha már így van és látjuk, hogy a világ mivé fajul, eme változásnak okát, mondd legalább magyarul!
dombi52
máj. 10.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1933)
Egy mindenki ellen, lehetetlenség, de olykor meg kell próbálni, ha másként nem tudjuk felhívni a figyelmet igazunkra, meggyőződésünkre, aminek mások még közelébe sem kerültek. Egy mindenki ellen, sokszor csupán hangzatosság, mert nincs is ellenállás a többségben, az nem tud róla, milyen kezdeményezéssel éltünk, és csak kevesen vannak, akik rájuk hivatkoznak. Egy mindenki ellen, ez nem is igaz néhanap, bár úgy látszik, hiszen csupán ellenvéleménnyel, ellenállással találkoz
dombi52
máj. 10.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1681)
1681 Anarchia? – Engem zavar! hiszen nem más, mint zűrzavar. Fejembe menni nem akar, szavad néha mért nem magyar?!
dombi52
máj. 9.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1932)
Passió, szenvedéstörténet virágvasárnap, nagypénteken, ha nem láttad még helyben, rokonok, falubeliek által előadva,[1] nem tudod, mi a művészi emelkedettség és megjelenítés, átélés, átváltozás, azzá, ami a legszentebbnek mondott, hitt, azaz tartott, nem hangoztatva egész évben, de most megvallva, hogy kicsik vagyunk ily nagy megváltó feladathoz. Csak a szerep is megtisztelő, felemelő, de aztán a hangzás és a cselekményt újra játszó elképzelés borzongtat, teljesen átszell
dombi52
máj. 9.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1680)
1680 Madárkórházban meggyógyult vadmadarakról van szó. Elbocsájtásuk, mint hallom, a „szép” repatriáció. Kell-e nekünk ez a csúnya s ritkán használt idegen szó? „Sima” szabadonbocsájtás talán-bizony, nem lenne jó?
dombi52
máj. 8.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1931)
Rejtett tartaléknak mondják, de valójában nincs elrejtve, titkos mondanivalónak, de ami nyilvánvaló, és mind köztudott is lehetne, ha jól működne köztünk a tudás közlekedése. Hiszen rengeteg ismeret ott van valakinek a fejében, még több talán a könyvekben, amit fel kellene tárni, de ha megtörténik, akkor sem jut el csak az emberek kis töredékéhez. Nem elrejtve van tehát, hanem elzárva, de még ez sem jó kifejezés arra, hogy szükségszerű a tudatlanság állapota a tudatlanok
dombi52
máj. 8.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1679)
1679 Opportunista – ha mondom! – rendszerint csak megalkuvó. Túlzott lenne azt mondani Rá, hogy köpönyegforgató.
dombi52
máj. 7.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1930)
Termékeny bizonytalanság[1] és feltöltő elmélkedés[2] két magyar életelv, inkább gyakorlat, munkamenet és lélektáplálás, megnyugvás megelégedés nélkül, bármennyire kifáradástól visszafordulni tudás. Ne hidd, hogy mindent tudsz már, ha eljutottál valameddig a kutatott tárgy megismerésében, vagy csak úgy a világ megítélésében, sőt vállald fel módszerként, hogy kétely illeti bizonyosság látszatát, tévedést így kizársz. Mert nem tévedhetsz akkor, ha csak feltevésként tekintes
dombi52
máj. 7.


Gyimóthy Gábor nyelvművelő gúnyvers-sorozata (1678)
1678 Előadóművész és nem interpretátor, ha magyarszó használatra lennél te bátor!
dombi52
máj. 6.




















