VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Gyimóthy Gábor: Az élet fejlődése – versek










 Darwin látta és jól látta!

Darwin látta és jól látta! Hangoztatjuk gyakran. Ám a fejlődésnek mélyén ennél sokkal több van. Mintha tudat, sőt céltudat hajtaná a gépet, amelybe az élő anyag alakulni lépett ! Mintha lenne minden mögött egy értelmes motor. Aki ezt ma be nem látja, csökönyös, vagy botor. Valami a mutációt oly irányba löki, ami nem lehet véletlen ! – Szemet majd’ kiböki ! – A változás szende szikra, ámde szinte szándék. Megtudni, hogy mi a titka, arra sokat szánnék !


A nagy kérdés

Van-e tudat lélek nélkül ? Van lélek, egyáltalán ? Tudás fájának gyümölcsét gép is megkaphatja tán ? Ha megkapja s beléharap, számára is – mondhatom – bezárul a ma még csodás „Kompjúter-Paradicsom” ! Tényleg ! Ha tudatra ébred – amihez közeledünk – akkor majd a gépeknél is lélekről beszélhetünk ? Avagy akkor rádöbbenünk – az a tény majd rámutat – nekünk sem volt soha lelkünk, amink van, az a tudat...



 Késlekedő belátás

Soká tartott, de már elkezd terjedezni az ismeret, hogy érzelme és értelme az állatoknak is lehet. Lassan köztudottá válnak ama lenyűgöző tények, amelyek azt bizonyítják, hogy mind gondolkozó lények. Fölsorolok néhány példát – egyetlen sem légből kapott – amely bemutat állati értelmet és öntudatot: Delfin, amely a társával – bizonyíthatóan – beszél ! Prérit gyújt a barnakánya, hogy a tüzet vigye a szél. Varjú, amely az autókkal diót gázoltat és töret, avagy a tengeri vidra, mely hasán tart üllő-követ. Csalétekkel halászó gém, vagy faszenet evő majom. (Hisz’ nekem is aktív széntől tűnik emésztési bajom...) Szerszámot készítő varjú. Madár, amely lugast képez. Vagy csimpánz, mely Memoriban az emberen messze túltesz ! Kárókatona, amely a kacsacsőrűt mélyre küldi, hogy álcákat kavarjon föl, mire halak fognak gyűlni... Papagáj, mely képes nyitni oly bonyolult szerkezetet: ördöglakat nem akadály, avagy akár csavarmenet... Madár, mely a szurikátát vészt kiáltozva becsapja, s aztán az otthagyott rovart kaján örömmel bekapja. Ördögrája, mely a búvárt bizalommal fölkeresi és vele a beléakadt acélhorgot kiveteti ! Állatok, melyek tükörben fölismerik önmagukat. – Nyugodtan leeshet állad –: találtak egy ilyen halat !! Polip, mely lekvárosüveg- nek fedelét lecsavarja, s ezt látva a szomszéd polip egy példából eltanulja ! És az érzelmeknek terén meleg, anyai szeretet állatoknál más, mint nálunk ? Különböző nem is lehet ! Erre akad más példa is, a mély fájdalom és a gyász. Némely állatnál ezekre ugyancsak könnyedén találsz: Kutya, mely a holt gazdáját saját haláláig várja... Majom, mely holt kicsinyével napokig az erdőt járja... Elefánt, mely láthatóan gyászolja holt családtagját és az árva tigris kölyök gyászolja a lelőtt anyját... Ám nem csak hús-és-vér állat Lehet „észnek” birtokosa: méh, a termesz és a hangya népes rovarok okosa. Azoknak megértésére ma még nem képes az agyunk, attól sajnos egyelőre „kicsit nagyon” messze vagyunk...

 A nyolckarú polip

Tengerek élő világát most kezdjük csak megismerni. Nem csoda, mert ahhoz bizony a víz alá le kell menni. Cápákról és a bálnákról ma már elég sokat tudunk, de most már a puhányokhoz is elvezetett az utunk. Delfinekben értelmes lényt évtizedek óta látunk, ám hogy polipok mit tudnak, attól leesett az állunk ! Logikusan gondolkoznak, egymástól tudnak tanulni, bőrük színét, mintázatát kedvük szerint változtatni. Tudatosan utánoznak kígyót, tengericsillagot, rücskös talajt, avagy akár színes korall káprázatot. De, ha minden kötél szakad, a támadó arra döbben, hogy a polip kereket old kiárasztott tinta-ködben ! És ha mégtöbb „kötél szakad” s leharapják egyik karját, visszanő az önmagától, nem is kell, hogy visszavarrják ! Kilenc agya van – azt mondják – nyilván tarthatod okosnak, mert a karok külön-külön, önállóan gondolkoznak ... Exobolygókon – úgy sejtjük – bukkanunk értelmes lényre, közben itt az orrunk előtt kerül csodalény a fényre ! Noha rá nem tanították (kézként működik a karja), lekvárosüveg fedelét egyszerűen lecsavarja ! Nap, mint nap új érdekesség – elébünk új csoda tárul. A vele kísérletező képességein elámul ! Ne pusztítsuk el a Földet. Vele minden élet tűnne. És közöttük a polipért különösen nagy kár lenne...

A kéz

Ember vigyázz a kezedre,

fontos alkatrész.

Kezeidnek köszönheti

önmagát az ész.

És közvetve a kéz műve

az is, hogy beszélsz !


Dolgozz vele, alkoss vele,

használd a kezed.

Készségével az agyadat

tovább műveled.

Fogószerv nélküli állat

nem tarthat veled.


Csodáld meg az elefántot,

vagy a „nyolckarút”:

értelemhez fogószerven

át vezet az út.

(Nézd a kecskét, nézd a marhát,

nézd az orrszarvút !)


A nyolckarú polip okos,

csak puhány pedig.

Az elefánt magasrendű

aggyal kérkedik,

s a kezek a majmot tán majd

emberré teszik.


Ne végy a kezedbe fegyvert !

Ezt a korszakot,

a borzalmas „gyerekcipőt”

jobb, ha elhagyod:

másnak életére törni

sosem volt jogod !


Ember vigyázz a kezedre

és azt megbecsüld.

Ne tedd dísztárggyá, mert nem az;

a gyűrűt kerüld !

Ha létezik Paradicsom,

kezed odaküld.



Kapcsolódó írásaink: