top of page

Dienes Jenő Attila: Játssz a Barbárral! – Mindenkor szeplőtelen szűz






Nyögvenyelősen indult a kövezés. Túl korán volt még ehhez. Csodálkozom, hogy reggeli előtt alig voltak, pedig most is kimentek a meghívók, kidoboltatták az eseményt. Máskor megtelt ez a kis tér bámészkodókkal, főleg amikor lehetett vinni a zsákmányból, egy-egy ruhadarabot, elszakadt ékszert. Óriási érdeklődésre tartott számot a látvány, a széttépett ruhák játéka, a kilátszó testrészek, az egyébként megcsodálhatatlanul szép vonások, a megváltoztathatatlan ítélet nyomán bekövetkező megsemmisülés, csonkítás, rommá verés ceremóniája. A kegyetlenség ördögi mesterműve a civilizációnak nevezett valami része a poros utca kövén, a tákolt durva emelvényen, minden alkalommal magához szippantotta a sokadalmat, egy kicsit most is. A gödör fölött jajgatott a lány, görnyedten védte, takargatta kezeivel a fejét, arcát, szemét, amennyire tudta. Puffogtak, csattogtak az ökölnyi kövek, lassan eleredt, csordogált a vér. Most csak tétován, alig fokozódó ütemben érkeztek az utálat porciói, köpések, szitkok, átkok, a sebeket szaggató szikladarabok. Az emberek minél kevesebben vannak, annál jámborabbak, együttérzőbbek, tömegpszichózis nélkül nem sokra megyünk. Na, ebből elegem van, az egész k…….. világból, én is dobok egyet, hogy ne szenvedjen a szerencsétlen annyit. Ezt elszúrtuk, majdnem elmaradt a haláltusa, inkább csak elhúzódni látszott. Egy jó kövezés, fejezés, karóba húzás, kerékbe törés, sercegő máglya, aprócska keresztre feszítés mindig jöhet, ilyesmi mozgatja a fantáziát, közízlést, erre mindig van érdeklődés. Vegyük el tőle a nyaralót, házat, Porschét, a lakat rohadjon el rajta és az egész pereputtyán! A polgár alapvetően jó, de könnyedén veszít ebből az értékéből, a türelmes józan eszéből, míg lassan romlani kezd, mint alma a pincében, egy idő után elrohad a lelke, kivetkőzött habzószájú állattá szőrösödik, egyike lesz a gyilkosok sokaságának. A procedúra minden korban ugyanaz, az ember kíváncsi, az elme szorgalmas, alkalmazkodó, először összerezzen a test, aztán addig-addig szocializálódik ez az egyénnek nevezett gyurma a kényelem reményében, míg végül a rendszer, a törvények könyörtelen tisztelőjévé lesz, ahogy a közösség érett tagjává cseperedik. Először csak nézelődnek, leesik az álluk, aztán egyre indulatosabban vesznek részt a mutatványokban, míg a népharag tevékeny hóhéraivá nem torzulnak. Végül is, ha elitélték, bűnös, megátalkodott, gonosztevő, tulajdonképpen egy bestia ez a kiállított tárgy, ez a most még valaki. Pusztuljon! El kell takarítani a színpadról, ma ez a feladat, ettől lesz szép, békés, tiszta az életünk, a jövőnk. A konvenciók egyének fölött álló társadalmi értékek, ezen a szinten már nem fér bele semmiféle moralizálás, legfeljebb egy rövid, fogyatkozó szövegű ima a sötétben:


Kérem ezért a Boldogságos, mindenkor szeplőtelen Szűz Máriát, az összes angyalokat és szenteket, és titeket testvéreim, hogy imádkozzatok érettem Urunkhoz, Istenünkhöz!



 

Kapcsolódó írásunk:




125 megtekintés

Kommentarer


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page