szilajcsiko
- 2023. dec. 18.
Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1061.
1061. Igen szeretjük a régi fényképeket, azokról jóarcunkat mutatva köszön vissza korábbi életünk, mert szépeket akart megörökíteni...
szilajcsiko
- 2023. dec. 17.
Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1060.
1060. Sok van, mi beláthatatlan, a természet, a világ, de az embernél nincsen semmi beláthatatlanabb, meglepőbb, csodásabb, mert a...
szilajcsiko
- 2023. dec. 16.
Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1059.
1059. Mintha elfeledkeztünk volna az apró lépésekről, amivel nemzetünk és az emberiség került egyre közelebb a mához, de nem időben,...
szilajcsiko
- 2023. dec. 15.
Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1058.
1058. Van-e, s ki a gazdája az érzelmeknek, s érzelem-e az még, ha valaki retteg, és meddig bízhatunk eszünk erejében, világot gyújt...
szilajcsiko
- 2023. dec. 14.
Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1057.
1057. Hányszor felkiáltunk: van Isten az égben! – amikor nélkülünk sikerül valami, amit nagyon szerettünk volna elérni, s rossz lett...
szilajcsiko
- 2023. dec. 13.
Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1056.
1056. „Teljes genom”[1] a hívószó, keveseket izgat, akit igen, reméli, hogy ebben jobban bízhat, mint az eddigelé használt...
szilajcsiko
- 2023. dec. 12.
Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1055.
1055. Van a testek létének is körforgása, igaz néha igen hosszú időt élve ugyanabban az állapotban, hatása pedig megszűnik a virágzás...
szilajcsiko
- 2023. dec. 11.
Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1054.
1054. Kinek a hazája nem nyújt menedéket szűkre szabott ívű gondolatok ellen, nem tárja elébe a sok szép emléket, virágját öntözni...