A hangok, a hangok, gyönyörű harangok, itt a fejemben szólnak, bongó beszéddel, akik már nem élnek, mindenkinek saját hangszíne volt, és ez nem kopik, nem fakul, itt dörmög a bensőmben apám, énekel anyám, és mások is épp abban sajátosak, nem mondanivalóban, s lehet, már a tartalomra nem emlékeszem, de helyzetek, körülmények, ahonnan eme ismerős hangok származnak, ahogy keletkeztek, előttem vannak. Egy-egy felnevetés, kifakadás, düh és öröm kifejezése mennyire önállón megm

A gondolat természetén alig gondolkozunk, pedig tudjuk, hogy nélküle bizony semmik lennénk, valamiféle fajtája az állatvilágnak, azaz Istennek sem jutottunk volna eszébe. Avagy nekünk nem juthatna ő eszünkbe sosem, sem szellem napvilága nem ragyogná be énünk, a világ is elgondolója nélkül maradna, és gondolaterő nélkül nincs következtetés. Miből következtetünk, majdnem olyan kérdés, mint mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, mert fogalom kell hozzá, megítélve, rá illik-e he

Hol kezdődik az igazi gondolkodás, ami nem rutin cselekvési folyamat során szokás jellegűvé lett mérlegelés két ismert út közt, melyiket előnyösebb választani bejárni. Aztán az sem túl komoly gondolati mélység, hogy megéri-e valami, no, nem a pénzét, hanem például elhalasztani vagy előrehozni, leszokni róla, kockáztatni érte, vágyni rá. A mi lenne ha, mi lett volna ha kérdés típus sem túl megerőltető választ igényel, mert feltevésesség eleve felment felelősség alól, képze

Lelki-e még a lelki béke, vagy testi függés elsöpörte régen lehetőségét magunkba mélyedni, kizárva a külvilágot, ne törje össze szívünk természetes létező nyugalmát. De nemcsak kívülről jött izgalmak befolyása nőtt meg, hogy a bizonytalanság félelmet szüljön, s valós fenyegetés mindennapi élménnyé lett, hanem belső egyensúlyunk is inogni kezdett. Nagy szakadék tátong közvetlen kapcsolatunkban családi szeretet és bármilyen közösségbe bekerülés esetében, ellenérdekeltség fú

A tudás helyett a tudomány vált hatalommá, ne az egyén boldogulását segítse elő, de intézményesedve szolgáljon ki államot, egyházat, uralkodó rétegeket, hűséggel. Elrendezett háborgató kérdésekre választ, még ha nem tökéleteset tudott is csak adni, de olyan sokra adott helyeset, hogy tekintélyt szerzett, mit aztán elnyomásra is felhasználtak. Elnyomni kételkedő hangokat, hitetlenek seregét kordában tartani, ne ingassák meg közmegegyezés tudástornyát, mire alapoz oktatás é

7:00 AM Még azt is szeretnénk tudatosítani, amit nem lehet, mert a tudatba emeléstől olyan megváltásfélét várunk, hogy majd rendbejön minden, okosabbak, ügyesebbek leszünk, s nem csalódunk. De ez a törekvésünk tehát akadályokba ütközik, mert a tudatlanságunk túlnyomó minket érintő folyamatokat illetően, alig van, aminek minden mozzanata ismert. Életvonalunk jelen szakaszát jól belátjuk, korábbiakról az emlékképek bevillannak eléggé összefüggéstelenül, kezdetekről pedig ró

Az „örök Évát” gyakrabban emlegetik, mint az „örök Ádámot”, mert veleszületett csábítót látnak a nőben, holott a férfi is hódító, egymás felé kölcsönös a kétnemű vonzalom. Ami hirtelen fogantatású, villámcsapás- szerű igen gyakran, bár a hosszú együttlét is kiválthatja, nincs rá recept, s főként arra, hogyan kell kezelni, újdonsága taszító is lehet. Ilyenkor magának sem meri bevallani a szenvedélyt tapasztaló, hogy felbolydult méhkas lett a belső világa, mindent a kiszeme

Csak mese-e a történelem, vagy ez nagy túlzás, komolytalan hozzáállás, mert ami megtörtént, tisztelni illik, és elődök élete szent, legalább annyiban, hogy nélkülük mi nem lennénk. De most nem erről van szó, hanem történetírás természetéről, mert annak tárgyát a régmúlt adja, és létezik emellett a történelmi távlat, míg jelenről összefoglaló statisztika szól. Levéltári anyag sem oly régi, mint ahová visszamegy a „történelmi emlékezet”, melyet valamilyen hagyományt idéző m

A lélek szellemi, a szellem lelki működés, s hogy bennünk-e csupán, vagy rajtunk kívül is, alig ismerjük, mert vizsgálata szinte be van tiltva valamiért, s amúgy is viszolygással fogadjuk az eligazítást, hogy szellemi irányítást a lélek végez testünkön, azaz rajtunk, s általunk, ha a cselekvésünket nézzük, de gondolkozás eredménye is meglátszódhat a külvilágban. Aztán további titokzatosság, mint születik a gondolat, elmélet, van-e önálló léte és rátalálunk, vagy általunk

Egy mindenki ellen, lehetetlenség, de olykor meg kell próbálni, ha másként nem tudjuk felhívni a figyelmet igazunkra, meggyőződésünkre, aminek mások még közelébe sem kerültek. Egy mindenki ellen, sokszor csupán hangzatosság, mert nincs is ellenállás a többségben, az nem tud róla, milyen kezdeményezéssel éltünk, és csak kevesen vannak, akik rájuk hivatkoznak. Egy mindenki ellen, ez nem is igaz néhanap, bár úgy látszik, hiszen csupán ellenvéleménnyel, ellenállással találkoz

Passió, szenvedéstörténet virágvasárnap, nagypénteken, ha nem láttad még helyben, rokonok, falubeliek által előadva,[1] nem tudod, mi a művészi emelkedettség és megjelenítés, átélés, átváltozás, azzá, ami a legszentebbnek mondott, hitt, azaz tartott, nem hangoztatva egész évben, de most megvallva, hogy kicsik vagyunk ily nagy megváltó feladathoz. Csak a szerep is megtisztelő, felemelő, de aztán a hangzás és a cselekményt újra játszó elképzelés borzongtat, teljesen átszell

Rejtett tartaléknak mondják, de valójában nincs elrejtve, titkos mondanivalónak, de ami nyilvánvaló, és mind köztudott is lehetne, ha jól működne köztünk a tudás közlekedése. Hiszen rengeteg ismeret ott van valakinek a fejében, még több talán a könyvekben, amit fel kellene tárni, de ha megtörténik, akkor sem jut el csak az emberek kis töredékéhez. Nem elrejtve van tehát, hanem elzárva, de még ez sem jó kifejezés arra, hogy szükségszerű a tudatlanság állapota a tudatlanok

Termékeny bizonytalanság[1] és feltöltő elmélkedés[2] két magyar életelv, inkább gyakorlat, munkamenet és lélektáplálás, megnyugvás megelégedés nélkül, bármennyire kifáradástól visszafordulni tudás. Ne hidd, hogy mindent tudsz már, ha eljutottál valameddig a kutatott tárgy megismerésében, vagy csak úgy a világ megítélésében, sőt vállald fel módszerként, hogy kétely illeti bizonyosság látszatát, tévedést így kizársz. Mert nem tévedhetsz akkor, ha csak feltevésként tekintes

Az egy és a sok, a rész és az egész életünk meghatározó viszonyának látszik, egyéni, személyi befolyás viszont az összességre csak kivételes eset, felhatalmazás kérdése. Olyan, mintha mindenkinek megadatna számba vétele, belőle is származna a közösség és annak ereje, terméke létrehozása, nélkülözhetetlenséget látunk magunk iránt. De a valóságban szerepünk korlátozottabb, jellege inkább az ellenkezője, elszenvedjük, nem kezdeményezzük a kapcsolódást világunk ezernyi dolgáh

Hogyan ajánlatos az egyensúlyt gyakorolni, hogy milyen tényezőket kell kiegyenlítenünk, a legnagyobb kérdések egyike lehetne, ha nem lenne már egyoldalúan kisajátítva. Azaz a kérdést sem merjük feltenni viszolygás nélkül, visszariadva a nagyot hibázástól, legalábbis lelkiismeretfurdalásunk lesz, ha valóban őszintén állunk hozzá az ügyhöz. Hogy ne kerülgessem, mint macska a forró kását, arról van szó, hogy milyen irányban tekintsünk rá, merről merre történjen az életrendbe