

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1730)
Lelki közösségünket a komoly zene mellett nagyobb mértékben – és számban persze – táncdal nyújtja, építi, kezeli, megmozgat, fellelkesíti kedvelőit, közösen éneklik, együtt lévén. Tömegeket mozgat, mondhatnánk, s nemcsak fiatal korban hallgatjuk, dúdoljuk örömmel, elkísér életünkben, visszagondolunk rá később, hogyan fogadtuk, szeretjük a szövegét is, ha magyar. Kimondható, hogy a népdalok helyére lépett, utánozza is valamennyire, de ritmusa idegen, utólag megszokott, s m
dombi52
okt. 19.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1729)
Legalább az idővonalon nincs az a nagyon egyszerű kettősség, amely vagy valóságos, vagy szembeállított, ellentét, vagy ellentmondás, de jól érzékelt különbség, rövid vagy hosszú táv. Egyik sem élesen meghatározott, például valami nem túl sokáig elviselt, avagy egy cél tekintetében folytatott a törekvés, míg a leghosszabb időt is betöltheti a jóremény. A napi szenvedés betegségben világos, hogy aztán majd belátható időben elmúlik, és az ünneplés meg, vagy a csoda, három na
dombi52
okt. 18.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1728)
A magyar nyelv az egyes számot használja, míg az új, gyengébb nyelvek, melyeket belőle faragtak, értelmetlen többes számmal torzítják, csökkentik mondanivaló értékét, mintegy maszatolnak. Könnyű megérteni a legfontosabb példán, mert nekünk, magyaroknak, akik sokan vagyunk, lelkünk van és nem lelkeink vannak, mert mindegyikünkhöz egy lélek tartozik, minek többes vonatkozás ad alapozást, hogy egymást igen jól megértjük, sőt, egymás lelkében alkotjuk emberi egység nagy előny
dombi52
okt. 17.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1727)
Újdonság iránti vágyunkat igen tiszteljük, akkor is igyekszünk kielégíteni, mikor teljes életet élünk, kellemes környeztet teremthetünk, látszólag semmi sem hiányzik már. S igen, az az egyetlen, ami hibádzik ebben az érzésben, vagy ésszel tett megállapításban, hogy nem veszi figyelembe az újat, miután egyre csak hajtunk, nélküle nem élet az élet. Olyanná vált, mint a lélekzetvétel, szükséges, szükségesnek érzett szinte zsigeri szintig és csontig hatolóan, napi gyakoriságg
dombi52
okt. 16.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1726)
Természetes nekünk a mai időszámítás, de a történettudomány sok másikat ismer, s akkor felmerül, hogy mi miatt lett annyi sok, a válasz az, hogy a kezdőpont ebben a ludas. Uralkodók tettek róla, hogy trónra lépésük meg legyen örökítve, hogy akkortól számolják az éveket, csakhogy haláluk után kérdéses lett ez az örökség, de ha családban maradt, nem. Illetve úgy is fogalmazható, hogy a naptár késztését több összefüggés határozta meg, a csillagos ég, vagyis maga a Nap, felke
dombi52
okt. 15.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1725)
Alkalmazkodjon-e maga gyártotta eszközök tulajdonságaihoz az ember, vagy vesse el ennek a gondolatát mint önellentmondást, mert ő hozta létre, szolgálja őt és nem ura. Megtévesztő, hogy mintha az autó meneti képességéhez kellene igazítanunk a céljainkat, vágyainkat, mert fordítva van ez, szeretnénk olyant, amire van lehetőségünk. Mindegy, hogy ez testünk határait jelenti, vagy valamely eszközünkét, mert lehet, rég született, de akkor is a legjobbnak munkálták ki, azon túl
dombi52
okt. 14.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1724)
Nehézségek csapdájában vergődés épp olyan hamis értékelése életünknek, mint hogyha határtalanul szépnek és sikeresnek tartjuk magunkat, –...
dombi52
okt. 13.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1723)
(Föld)gömbön ha egyenlítőre merőlegesen északra elindulunk és a Sarkon derékszög szerint elfordulva visszaindulunk, ugyanúgy érkezünk, s...
dombi52
okt. 12.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1722)
Előbb igen meglepő volt, hogy a számítógép kijavítja a helyesírási hibákat, de aztán kiderült, hogy csupán eltérést vesz észre a...
dombi52
okt. 11.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1721)
Több módja van kikerülni rázós kérdéseket, a legjobb, hogy Istenre bízzuk azok válaszát, hasonló, ha földönkívüliket tételezünk, hogy...
dombi52
okt. 10.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1720)
A beteg elesett, kiszolgáltatott, segítség nélkül nem boldogul, ami lehet gyógyszeres vagy tevőleges beavatkozás masszírozástól műtétig,...
dombi52
okt. 9.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1719)
Földönkívüliekre ruházni fejlődésünk: lemondás saját képességünk csodájáról, amivel azt mondjuk, hogy mi kevesebbet érünk, s mai napig...
dombi52
okt. 8.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1718)
Mi értelme annak, hogy két síkon fut életünk, legalábbis az eszmeiségét tekintve úgy alakul, van valami hivatalos közeg, és van a saját,...
dombi52
okt. 7.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1717)
Hírfolyam, a hírfolyam! – van-e nála fontosabb, ott legyen minden nap, minden órában, sőt fél vagy negyedóránként elhangozzon, híradó...
dombi52
okt. 6.


Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1716)
Nagy tévedés lovak közé dobni a gyeplőt, ha azoknak bekötöttük szemét, menjenek neki akár a kőfalnak, vagy ellenkező irányban, mint...
dombi52
okt. 5.
















