Mi különbözteti meg a képzeletet a valóságtól, ha minden valóságosról is csupán elképzeléssel nyerhetünk hírt, hogy van, beszámolót, hogy számunkra milyen, s e számunkra-valóságát nem tudjuk kiküszöbölni? Azaz csak az érzékszervi adatokból rakjuk össze a világot olyannak, amilyennek tudjuk, képesek vagyunk rá, és tudatosítjuk, de azon túl is van jelenség, egyéb eszközök s ész által következetten. Ez az észmunka annyira alapvető, hogy akkor is elvégzi az ember, ha hiányzik

Erkölcsi tisztaság nem arany középút szabadosság és erkölcscsőszség között, nincsen mögötte számolgatás, meddig mehetek el s honnantól kezdve tiprom a törvényt, hanem kiállás a jó mellett bármi feltétel nélkül. A jó ismerete szívünk egyedülálló gyümölcse, fajfenntartásnak nevezett magatartást eredményez, minden embert eleve segítendő testvérnek tekint, kezdettől fogva Istentől belénk oltott természetünk. Hogy különbség lenne ember és ember között, késő találmánya közel és

Amiként a látásunk túlnő a tapintásunkon, úgy gondolkodásunk a közvetlen érzékelteken, és ahogy a látóhatár sem örök bizonyosság, úgy a gondolatszárnyalás előtt sincs akadály. És amit ez számunkra jelent, nem kézzelfogható, bár felfedezők lába bejárta az egész földet, egyrészt behunyt szemmel is megmarad külvilág képe, másrészt az elvi viszonyokkal is tudunk számolni. Szükségletek mellett kíváncsiság űz és hajt minket, céllal járunk, de a mellékes találat még több is, éle

Önmagadnál nincs jobb szórakoztatód, de míg erre rájössz, sok időbe telik, s szenvedésbe tudatlan, hogy a másoktól jövő értéktelenebb, mert nem rólad szól, előbb-utóbb bele kell zökkenned önmagadba. „Nehéz az élet, nem tudom megcsinálni”, sóhajoz, aki mában akar rögtön hosszabb erőfeszítést kívánó eredményt, meg aztán neki semmi se jó, ami van, elégedetlenséggel ébred és fekszik. A környezet, rokonság, barátok sem igaziak, pedig rangot nekik te adhatnál, ha elismernéd őke

Látszólagos törésvonal mélyült nemzedékek közé, mintha elemi erő szakítaná szét őket, de mivel eszmei–erkölcsi a kiindulása a jelenségnek, nem is annyira nagy a baj. Valláshiány lépett fel, ami okozza egyik és másik szereplő hozzáállásának nem kis különbségét, istentelenségnek hívni túlzás, azt nem is lehet mindenkire kiterjeszteni. Nem a szándékkal történt elferdülés világhoz fordulásban, élettől elvárt értékekben, a magához való esze megmaradt mindenkinek, hanem a vágya

Tőled függ-e nyugalmad, vagy te függsz nyugalomtól, izgalommentességtől, semleges helyzetedtől, avagy fordítva, vihar támad benned végveszély, határon táncolás, észveszejtő esetekben? Nem vitás, hogy mi váltja ki és mikor válaszunk emelkedett szívdobogását, ledöbbenés megbénulását: olyan ránk zúduló történés, hogy értékelésébe belebukik nyugalmunk. Vagy a cselekvésünk, törekvésünk sikerét vagy sikertelenségét látva, tapasztalva, arról hírt kapva, attól függően, miféle ere

frissítve: 2026.04.13., 11:25 Amire a tudományt használni kellene, az messze van attól, amire használják, és ez a használat nem kedvez magának a tudománynak, úgy elsatnyul, hogy már nem tarthatjuk tudománynak. Gyilkolásra használt fegyvert tervezni vele nem szép, sőt a legcsúnyább, ha elég így nevezni az emberellenességet, ami nem létezett sokáig, bár örökkétig tartottnak mondatik. Azoktól, visszafelé az időben, akiknek valahogy hasznukra van a fegyverkezés, versenyt fol

Kevesen vannak tisztában nagyság fogalmával, az igazival, nem csábító talmi részével, amit gazdagsággal szokott azonosítani a „jónép”, inkább csak vágyva rá, sosem elérve. Akik valóban gazdagok, nekik is csak rémlik, hogy miből részesednek, szakterületnek mondják, ahol tevékenykednek, amit még jól átlátnak, s a nagy egésszel mintha nem foglalkozna senki. Pedig igen, csak nem kötik az orrunkra, hogyan irányítódik a világ már nagyobbik fele, és nem az egész Földre kiterjedé

Felszínes megítélésnek tartjuk csupán népek jellemzését egy-egy odavetett fogalommal, jelzővel, cselekedet-, tárgy-, étel-aggatással rájuk, nevetségességig, de azért tisztelve. Hogy honnan jön, hogyan alakult ki, nem firtatjuk, ismételgetjük sokszor felelőtlenül, merthogy kritikátlanul, valakiket elmarasztalva, s van, akiket érdemtelenül felmagasztalva. A francia gloár különösen ő részükről érvényesül lépten-nyomon, bár nekünk már inkább a lehanyatlása tűnik fel több esem

Ha szétszalasztott bennünket az élet sodorja, szétrázta a megszokott kapcsolatok szövetét, szálanként kellene számontartani barátok régi özönét, lehetséges-e, s ha nem, mi lesz? Kérdezgessük-e ezt, mondogassuk-e szüntelen, hogy akkor, nem oly távoli időben, mily jó volt, minden nap találkoztunk sokan, együtt tettük az iskolai dolgokat, feladatot, csínyt, vizsgát. És hasonszőrűekkel együtt ott volt számunkra sok délután, hétvége, másokkal barátkozni, szombat éjjeli bulit v

Higgadj le és ne írj ilyeneket, szól feltétlen felszólítás helyett józan megfontolás, de azt a kategorikus imperatívuszt mégsem véletlen találta ki szerzője Királyhegyen. [1] Amint az örök békére sem azért tette a javaslatát, hogy mai elemzők lenézően megmosolyogják hozzá nem értéséért, mit tud egy filozófus a valóságos viszonyokról. Csak képzelődik déli verőn, vele álmodik a nyomor, bizonyára oly idealista volt, hogy lila köd homályosította el látását, s szólt minden vil

Mintha testedet nem a lelked irányítaná, vegyük ezt az egyszerű hasonlatot, leírni a világhelyzetet, mintha a lelked helyére egy láthatatlan parancsnok ülne és kiabálna veled, ha nem azt teszed vagy gondolod, amit ő elhatározott neked, sőt néha nem is beszél, de büntet, ha nem találtad ki a szándékát és nem teljesítetted vérlázító akaratát. Ilyen ma a világ, vannak benne még látszólag semleges helyek iménti szempontból, és ezek természeti rezervátumoknak nevezettként megt

Szándékos vagy nem szándékos mulasztás egyremegy, ha eredménye siralmas állapot, mögötte inkább tudatlanságot kell keresni, ha annak forrását már elég jól feltártuk, beláthatón. De az elfogadás még várat magára, sokak fejébe nem fér be új szempontú magyarázat, mert a régit elegendőnek, sőt szentnek látják, általa nyert elméleti nyugalmat őriznek. Múltba-látásról van szó, régóta megtörténik, hogy a megelőzőt folytatóknak igazolni kell jogosultságukat egyéb pályázók ellen,

Igen sokkal nagyobb létezésünk területe, mint mit irányítói feje be tud fogadni, az élet bonyolultsági foka képzeletet sokszorosan felülmúl, nyugalmas erről tudni. Mégis inkább tudatlanságot látunk e téren, mintha csak egymásnak kedveznének érintettek, egyik fél igaz valóság megismerésétől, másik ezt kihasználva ellátja látszatokkal. Ez a félelem kényelemből fakad, lustaság is közrejátszik, ne nézzünk a dolgok mélyére, ne tanuljunk meg a történelmi adatokból megfelelő köv

7:00 AM Régebben a költőket is gyakrabban olvastuk, kötetüket csak levettük a polcról s forgattuk, és ez természetesebb mozdulat, könyvért nyúlni, mint tenyér alatt „egérrel” érte kattintani. Valahogy nehezebb lett a „könnyebb eléréssel” hozzájutni, túl nagy a kínálat, és karban kell tartani a névsort, mely címsor, megtalálás útja, felvált minket a gép, láthatatlan memória. Nem a miénk, hogy merre található Radnóti, Ady, Kosztolányi, József Attila s Nagy László, egyből tu