VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Gyimóthy Gábor: A Holdról – unokaöcséimnek, seregnyi gyermekeiknek...





Nemrégen láttam egy filmet a Hold keletkezésének legújabb elméleteiről. Úgy tűnik, csak okoskodás van, de gyakorlatilag a sötétben tapogatódzunk, ugyanis mindegyik elméletben ólálkodik valami, eddig megmagyarázhatatlan bökkenő. Ami tény, hogy óriási Holdunk van, magunkhoz (azaz a Földhöz) képest, és ahhoz képest, hogy más „kőbolygónak” nincs holdja. A Mars két kis (valószínűleg befogott), krumpli alakú meteorját, vagy kisbolygóját csak nagy jóakarattal lehet holdnak nevezni. A Merkúrnak és a Vénusznak meg még ilyen sem jutott. Az is tény, hogy Holdunk a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja, ami önmagában nem lenne csoda, de az már igen, hogy egy nagyságrendben van az első néggyel! Van még egy hatodik hold is ebben a nagyságrendben, aztán már többnyire csak rendkívül nyeszlett égitestek keringenek hold címén a Naprendszerünkben*. Van belőlük (eddig fölfedezetten) közel 200. A mi Holdunk előkelő nagyságrendjébe még a négy, nagy jupiterhold tartozik és a Titán, a Szaturnusz óriási holdja. Hogy ez a társaság milyen kimagaslóan előkelő, az abból látszik, hogy a Ganymédesz, a Jupiter legnagyobb holdja és a Titán, nagyobbak a Merkúrnál! Ezért a Föld-Hold párost tulajdonképpen kettős bolygónak kellene tekinteni.

A mai elmélet úgy szól, hogy érintőlegesen a Földbe ütközött egy Mars méretű bolygó, ami nagy mennyiségű anyagot röpített földkörüli pályára, és ebből forrt össze a Hold. Igen ám, de így a Hold főleg az idegen bolygó anyagából keletkezett volna, viszont a Hold anyaga majdnem teljesen megegyezik a Föld anyagával. Erre kitalálták, hogy az ütközés nem érintőleges volt, hanem telitalálat lehetett, mégpedig olyan heves mértékű, hogy a két égitest valósággal gőzzé változott, teljesen egybeolvadt, és tórusz alakban forgott egy darabig, aztán lett belőle a Föld és a Hold. Itt is van néhány bökkenő a kialakulást magyarázó társaság szerint. Egyrészt, miért nincs annyi nátrium és kálium a Hold anyagában, mint a Földön? Másrészt, miért vastagabb (sokszorosan) a Hold szilárd kérge a hátsófelén, mint az innenső oldalán, noha a súlypontja 3 km-rel van közelebb a Földhöz, mint a középpontja?

Szerintem komolyabb bökkenő is van. Elképzelhetetlen, hogy egy tórusz alakú, forgó tömeg, ha végül gömbbé húzódik össze, előtte minden ok nélkül elkülönítsen egy viszonylag olyan nagy tömeget, mint a Hold. Másrészt, ha mégis megtenné, akkor miért térne el olyan vadul a kilökött tömeg keringési síkja a középen forgó bolygó egyenlítői síkjától? A Hold ker