2022. ápr. 11.

Gyimóthy Gábor: Mai magyar beszéddivat. Nyelvdorgáló összeállítás ifjaknak, véneknek

Mai magyar beszéddivat

Én azt gondolom hogy... mondod,

s elkezdesz beszélni.

Eme bevezetés nélkül

nem is tudsz már élni !

Mondod, amit gondolsz ! – Ember !

S azt mindenki hallja.

Hallani, hogy ezt hangsúlyozd,

senki nem akarja.

Pedig így kezdődik aztán

még számos mondatod.

Látszik, őrülten élvezed,

hogy sokszor mondhatod.

Az Én azt gondolom hogy-gyal

kezdés fölösleges !

Figyeld meg, hogy hogyan beszélsz,

s aztán kacagj, nevess !!

A helyzet

A nyelvrontó szökőárban

a magyar nyelv elvész.

Aki erre rámutatna,

nincsen elég nyelvész.

S ezért nem csak a nyelv pusztul:

így kultúrát nyel vész !

Csak mondom

Szöveget kezdtem olvasni,

belém fagyott a humor.

Ily szavak jöttek elém, mint

pandémia és tumor,

princípium és disztingvál,

sőt, a kompetencia...

A magyartalan magyartól

mentsél meg Uram fia !

Bejött még az izotróp is,

az volt a tortán a hab.

Aki érteni szeretne,

ma: szótárhoz kötött rab !

A szabatos, magyar nyelvet

lassan elnyeli a sír.

Jobb lenne a helyzet hogyha

szótárt az forgat, ki ír !!

Fő a rövidség !

(Néhány példa a rengeteg közül)

Mit törődsz te azzal, hogy a

szó mennyire idegen,

hisz számodra egy a fontos,

hogy az jó rövid legyen !

Mondogatod: hobbi, fícsör,

lájkol, lízing, spa és sztrók !

Annó, retró, link, app és fájl...

Pattognak a rövid szók.

Akkor viszont nem értem, hogy

mért mondod: ar-cha-i-kus,

ar-che-o-ló-gus és gyakran

akár em-ble-ma-ti-kus ?!

Mért hallom tőled e szép szót,

hogy tra-dí-ci-o-ná-lis,

avagy ami talán mégszebb:

mul-ti-funk-ci-o-ná-lis ?!

Ke-mi-ká-li-áról beszélsz

(a vegyszer már nem is jó ?)

s a de-mon-strá-ci-ónál is

rövidebb a magyar szó.

Ő-si, ré-gész, ha-gyo-má-nyos,

tün-te-tés, és jel-ké-pes,

több-cé-lú és vegy-szer – látod,

kis helyre férni képes.

Számold meg a szótagokat,

látod, az arány fanyar:

harminchét idegen szótag,

s tizenkilenc a magyar...

Ha attól félsz, hosszú szótól

netán elkopna a szád,

nézd meg jól az idegen szót

s egyáltalán ne használd..!

Ha...

Ha fognék egy kis halacskát

koronával a fején,

mit kívánnék másodiknak ?

Azt bizony nem tudom én.

A harmadik kívánságon

is sokat törnék fejet,

vajon az emberiségnek,

leges-legjobb mi lehet ?

Ám az első kívánságom

– tán ordítanám a szót –:

Irtsuk ki a magyar nyelvből

a megalázó fotót !!!

Ha már átveszünk egy szót...

Az idegen nyelvekbe

jó, ha beleláttok,

ott a kiejtés terén

mások a szabályok.

Hangzást s a szóalakot

– mind a kettőt egyben –

a magyarba átvenni

gyakran lehetetlen.

Például a geizír szót,

hogyha így is írod,

misem természetesebb ?

geizírnek is mondod.

Gájzír lenne helyesen !

– S geysir-nak van írva –

így az i s a z csupán

rosszul magyarítja !

Ki átvette, hülye volt:

nem magyarul írta,

bár a helyes kiejtést

pedig nyilván bírta.

Idegen szót veszünk át ?

Legyen az a törvény,

kiejtésünk legyen jó,

idegent nem törvén.

Lényegtelen e szavak

írásának képe,

mert azt másképp ejti ki

hazánknak a népe !

Azaz, az idegen szó

kiejtése számít,

szóalakja csak magyar

írásmódot áhít !

Tehát kecsap lesz a szó,

ha tartod e törvényt,

s akkor nincs, ki kecsöppel

okoz röhej-örvényt...

Piccát írj és ne pizzát

– völgyben, dombon, hegyen –

hogy abból nevetséges

pidza sose legyen !

Ha a kiejtés szerint

írtunk volna lancs-ot,

nem okozna nyelvünkben

löncs-nek ejtett pancsot !

S ha nem cselgáncsnak mondod,

akkor miért dzsúdó ???

Hiszen e szó japánul

szerényen csak júdó !

Idegen szót veszel át ?

– bár ezt nem szeretem –

csak a magyar írásmód

tűnik jónak nekem !

Ha új fogalom jön be

és nincsen rá szavad,

csak úgy jó, ha írása

mindig magyar marad.

Szigorúan csak: fészbuk,

szoftver, avagy ímél !

(Ha nincs, ki idegentől

magyart meg nem kímél...)

A számjegyek értéke

sohasem változik.

Betűink hangértéke

sosem váltakozik !

Más nyelvben ez nincsen így.

Ez nem a mi gondunk.

Lényeges, hogy ily szokást

nyelvünkbe ne vonjunk !

Kérdés

Régen magyarul beszéltek

fiatalok, öregek,

mert félig lefordítottan

nem hemzsegtek szövegek.

Ma azonban a szegény nép

úgyszólván már mást se lát,

és azzal, hogy ráébredjen,

nem „terhelnek” iskolát.

Kényelemből átveszi a

magyartalan szavakat,

s azokon már – hisz’ nyüzsögnek –

a szeme meg nem akad.

Tudományos nyelvhencegmény

és az orvosi beszéd

özönlik a népre sajnos,

tovább tompítva eszét.

Ha szeretnénk megőrizni

nyelvünk ősi zamatát,

nem kevergethetjük bele

más nyelveknek anyagát.

Ám ezt tanítani kell és

megmutatni mi a tény !

Tudatosítása nélkül

hogy’ is lehetne remény ?

Ezzel mért nem foglalkoznak ?

Elhanyagolható ügy ?

Vad alanyt, ha be nem oltunk,

nem serken rajt’ nemes rügy !

Örök rejtély

A Photográ fia (s a Photográ lánya),

nagyon kívánták, hogy vigye a kánya

a magyar nyelvből a rémséges fotót,

vagy aki használja, fizessen adót !

Azt nem értették (de nem csak ők ketten),

honnan a fotó – amely értelmetlen –

s hol az előnye a fényképpel szemben,

amely nem hosszabb és hangzik is szebben ?

Ki hosszú szavakat mondani lusta

– és ezért idegent használ a rusnya –

avagy a szavának kevés időt róttak,

a fénykép neki is csupán csak két szótag !!

Például...

Átveszünk egy idegen szót,

melyben két m rejlik,

ámde ezt az idegenben

csak egy m-mel ejtik.

Akkor helyesen tesszük, ha

csak egy m-mel írjuk,

mert különben a magyarban

helytelenül mondjuk !

Ím, az immún is ilyen szó.

Ha két m-mel írod,

térülsz-fordulsz és egyszercsak

két m-mel is mondod...

 Pusztító divat

Hessentsd el a divatszót, mert

magától nem hessen !

Mindössze csak mindössze van

és nincs mindösszesen !

Ma megyek ki a piacra

s nem a mai napon !

(Remélem, hogy amit vennék,

azt ott meg is kapom.)

Aki egyre kövéredik,

hízik és nem híel.

S aki léccel csúszkál havon,

sízik és nem síel !

Nem rég: másodszorra – mondtuk,

ez változott mára:

honnan a fenéből vetted

azt, hogy másodjára ?!

Kettőezerhuszoneggyel

csupán az a bajom,

a kétezerhuszonegyet

nem értenénk vajon ?

Nem selypítesz, nem vagy pösze,

kétkedni nem lehet,

hogyha kétezret mondasz a

kettőezer helyett !

Rég volt, mikor telefonon

rossz volt a hangvétel

s összetévesztgethető volt

a két szó a héttel.

Ne szegényítsd hát a nyelvet,

helye van a két-nek,

akárcsak a számok között

helye van a 7-nek.

Szende kérdés

Idegen szavakat használsz...

Nem fordítod magyarra...

Teljesen hülye vagy hozzá,

vagy dög lusta vagy arra ?!

Szerintem nem oké!

Ha azt mondom, hogy rendben van,

önmagától érthető.

Ám helyette nagyon gyakran,

ma az oké lép elő!

Pedig még csak azt sem tudjuk,

miből eredt az oké?

Azért használjuk, mert rövid?

Ez vajon elég ok-é?

Ügyelj arra, amit mondasz!

Tanulj hát meg ógörögül,

latinul, vagy spanyolul.

Azzal vagánykodj öregem,

hetykén, avagy hanyagul.

Ne szégyellj szláv nyelveket se,

s tanulj akár arabul.

De, ha magyarul írsz s beszélsz,

azt tedd tisztán magyarul !!

Vakcína elleni védőóhaj

Ahogy a korona vírus

nem való a testünkbe,

nem illik a vakcína szó

szegény, magyar nyelvünkbe.

Védőoltás, oltóanyag,

avagy akár oltószer,

jobb lenne a vakcínánál,

nem kétszer, de ezerszer...!

   Van-e előny, s mivel szemben ?

Azt mondják, hogy a magyar nyelv

legjobb a világon.

Ezt én sajnos nem mondhatom,

bárhogy is kívánom.

Nem, – miután nem ismerem

mind a többi nyelvet

s a nyelveknek minőségét

osztályozó elvet.

Azt mondják, hogy a magyar nyelv

ősibb minden nyelvnél.

Ez attól függ, hogy az ember

mily híreket szemlél.

Ellenőrizni nem tudjuk,

pedig mily jó lenne !

Ezért aztán elhihetjük,

vagy nem hiszünk benne...

Ám nézzünk egy kicsit körül

és nézzük a jelent,

más nyelvekkel szemben előnyt

a magyar hol jelent ?

Soroljunk föl néhány nyelvet,

nagy szerepet játszót

és mutassuk be azokat,

szóljunk róluk pár szót.

Vegyük elsőként az angolt,

melynek nagy a rangja,

ámde betűinek nincsen

egyértelmű hangja !

Ezzel szemben a magyarban

– akár a számérték –

egy-egy hangra egy-egy betű,

változatlan érték !

Nézzük a franciát, spanyolt,

németet és olaszt

– és e fölsorolás bizony –

még oroszt sem halaszt:

Eme nyelvek főnevei

„nemekkel sújtottak”.

Nyelvet bonyolítanak csak,

de hasznot nem hoznak.

Bocsánat, ha megjegyzem, hogy

ennél jobb a magyar,

hiszen a főnév a nemmel

mit kezd, vagy mit akar ?

Vegyük a kínait, japánt,

mert hát fontos nyelvek,

ámde írásjeleikkel

őrületbe mennek !

Tessék megtanulni ezer,

rém bonyolult jelet,

avagy a mi ábécénket –

választani lehet !

(Távolabbra pedig talán

most ne is tekintsünk,

például hogy milyen gazdag

s egységes szókincsünk.)

Az emberiség nagy része

olyan nyelvet beszél,

melyet kitűnő nyelvünktől

messzire fújt a szél...

Fotós

A fotó már önmagában is

ronda szó-szerzemény,

hát még ha a fotóst hallom,

amely még rondább, szegény.

Nekem úgy hangzik ez a szó

– hisz szerkezetre nem más –,

mint ahogy a következők:

a rühes és a leprás...

Miért nem jó a fényképész,

avagy műfényképész ?

De lehetne tőlem a szó

akár fényképművész.

Fotósnak nem lehet helye

erdő, rét, avagy mező !

Akkor már sokezerszer jobb

a szerény: fényképező !

Nem érdemes e szó fölött

túl sokat vitázni:

ne kelljen a fotós szóval

senkit megalázni !!

Húsz és huszadika, azaz: 20.-a

Hogyha 20-at írok, akkor

húsznak mondom. Világos ?

Huszadikánál a 20 csak

a ponttal nem hiányos !

Ha ezt írom 20-a, akkor

csak így mondhatom: husza !

Mint ahogy a túrós étel

második fele -csusza.

(És, aki ezt be nem látja,

agya igencsak kusza...)

Ha huszadikát mondanék,

de elhagyom a pontot,

mindenki látná rajtam, hogy

az elmebaj megrontott.

Ki szabállyá rögzítette,

hogy a pont elhagyandó,

nyilván megállt a kis esze

(s ez ácsorgás állandó).

Avagy takarékosságból

támadt eme őrültség ?

Hiszen tán a sötétzöldek

várják ezt el tőlünk még...

Mert hát így a modern ember

ahányszor csak -dikát ír,

annyiszor megspórolódik

egy kövér pontnyi papír...!

Helyette azt ajánlom, s így

sokkal nagyobb lesz a tét,

gyomláljuk idegen szavak

fölösleges betűjét !

Intelligens, allergia,

milliárd és millió,

kommunikál, szimmetria

sok betűje mire jó ?!

Ellipszis és mottó, modell,

fosszília s a barakk...

bohóc, aki e szavakba

fölös mássalhangzót rak !

Hiszen csak helytelenítik

így a magyar kiejtést

és pazarolják a papírt

s a billentyű leütést !

Kapcsolódó írásaink:

Gyimóthy Gábor: Mai magyar beszéddivat. Nyelvdorgáló összeállítás ifjaknak, véneknek

Comments

Blogos rovatok

KIEMELT CIKKEK