Gyimóthy Gábor: Ki a jobb? Egy kis pentalógiában elbeszélve...

Az első vers

Legyőzték a bajnokot

Megtörtént az ostáblán (mely angolul backgammon). Hallatára hideg gyönyör borsódzott a hátamon: A BKG 9-8-as program eljátszadozott és hülyére verte géppel az os-világbajnokot ! Elsőízben fordult elő játékok terén e tett. Mindig mondtam; nem hittétek: Megérjük a kezdetet ! Mindig mondtam; nem hittétek: – bármily bonyolult legyen –, szerkezet az agy csupán és szerkezet az értelem. Mi lehetne értékesebb annál, ha e szerkezet önmagát egy pontosabbal s részben jobbal toldja meg ?! Csoda e tény, de csodálni eddig is volt alkalom, hiszen egyik szerszám sem más, mint képesség-toldalom. Miért hiszitek, hogy ettől becsből veszt az értelem ? Hiszen ettől még csodásabb, ettől lesz csak végtelen ! Hisz e program is csak eszköz, az életnek eszköze, mint az ember bármely része: Feje, lába, két keze. Bámulhatjátok e dolgot, pedig nem meglepetés, hisz az ember története csupa szerszámkészítés ! És mert évezredek óta vastagabb darab vasat tud fogóval átharapni, mint fogával átharap !

Zürich, 1980 VI. 21.-22.

A második vers:

Kaszparov kikapott a „Deep Blue”-tól

„Mindig mondtam; nem hittétek”. Volt már ilyen versem, Amikor az os-bajnokot Gép verte meg nyersen. Mindig mondtam – nem hittétek – Eljön az a nap is, Mikor a sakk-világbajnok Jóslata lesz hamis, Mely szerint a „gépi észnek” Nincs egy csöpp esélye, Hogy őrá a vereségek Vereségét mérje ... És mily szégyenletes lenne, Hogyha a gép nyerne: „Silány péppé alacsonyul Az emberi elme ...” Milyen másképp látom én ezt, Hiszen öröm telít – mely világért sem káröröm ! – S a büszkeség hevít. Mert itt néhány átlagember – Kiknek egy gép segít – Verte meg a nagy bajnokot, Győzött le egy zsenit ! Az a másik vers azóta, Majd tizenhat éves: Belátnám már, ha nézetem Helytelen, ha téves. Ámde inkább erősödik, Fejlődik a hitem, S hogy a szellem határtalan, Egyre jobban hiszem ! Mert hát miről is van szó itt ? Miért megalázó, Ha agy-szülte szerkezethez Kerül most a zászló ?! Ember, aki kitalálta, Ember áll mögötte, „Orrát” sakkba ember által, Emberért ütötte ! És nem egy ember tervezte S csinálta a gépet: Itt az egész emberiség, Amely nagyot lépett ! Másrészt, ott a világbajnok, Ki – bár jósnak gyatra – Veresége ellenére Érdemes a tapsra ! Minden tiszteletem övé, Hisz látom a gépet ! S hogy ő mégis egyenrangú: Az ember elképed ...! Bár a sakkhoz semmi közöm – Úgyszintén a géphez –, Büszkeség a jó szó arra, Amit mellem érez. Akár a bajnokot nézem, Akár a „Mély Kék”-et, Mint az emberi nem tagja, Ünneplem a szépet ...

Hägglingen, 1996 II. 14.

(Végül Kaszparov nyerte meg 4:2-re a hat játszmából álló bajnokságot, de előtte elképzelhetetlennek tartotta, hogy egyetlen játszmát is veszíthetne gép ellen. Mint ahogyan én tartom elképzelhetetlennek, hogy a program továbbfejlesztése után, egyáltalán nyerhet még ember ellene ...)

A harmadik vers

Lee Se-dolt is felülmúlta Alpha Go

Verset írtam – kérem szépen – majd harminchat éve. Ám a tollam nem száradt ki hosszan félretéve. Sőt, tizenhat évvel később újra megragadtam és a megpendített húrba megint belekaptam. Húsz éve van annak ma már – porosodó holmi –, de új hírek tolakodnak hitem igazolni. Lee Se-dol a go-bajnok és Alpha Go a program, s úgy tűnik, hogy a játékot a gép bírja jobban. Mint ahogy megénekeltem az első két dallal, nagyot lép a gépértelem egy új diadallal. Mindig mondtam, nem hittétek, hisz értéke növő, mesterséges értelemé a távoli jövő ! S ha e bonyolult játékban a gépelme bevált, egyszer talán sok-sok hülye politikust levált ! Zollikerberg, 2016 III. 10.

(A dél-koreai játékossal szemben, öt játszmából az elsőt a Google Alpha Go nevű programja nyerte. A vers nem túl korai örvendezés – kárövendésről pedig szó sincs ! –, mert a bajnok a verseny előtt azt mondta, hogy egyetlen játszma megnyerése is már a számítógép sikere lenne. A végeredmény 4:1 lett a program javára.)

A negyedik vers

Póker mestert vert meg egy program

Három verset írtam eddig – ahogy tőlem tellett – esetenként ünnepelve egy-egy gépértelmet. Osbajnokkal, sakkbajnokkal, góbajnokkal szemben számítógép programja nyert mindhárom esetben. Amit akkor elgagyogtam, mondjam el negyedszer ? Igazságomat lemosni – nincs oly erős vegyszer ! Most a póker mestereket verte meg egy program. Kárognak ám a károgók, talán ne is mondjam ... Hogy „...ezzel az emberiség veszti becsületét..!” Nagyon finoman mondom, hogy: Veszti ám ! – Egy fenét ! Hiszen a Libratus program nem jött maga létre, emberi agy alkotása – vegyétek már észre ! Ez a szellem az, melynek nincs határoló fala ! Mesterséges értelem az ember diadala ! Ha majd egy jólfejlett program, betegségén segít, óbégat-e a károgó, hogy ő becsből veszít...?! Zollikerberg, 2017 IV. 21.

(Hír egy január 31-ei újságból: Hosszú játék sorozatban, póker-profikkal szemben, a Libratus nevű program nyert, amelyet a Carnegie Mellon egyetemen dolgozott ki egy számítógép szakemberekből álló csoport Tuomas Sandholm vezetésével, az amerikai Pittsburgh-ban.)

Az ötödik vers

Öt póker mester egy csapásra

Mert a pókerhez nem értek, fejem azon nem töröm, ez a játék kinek-kinek, miért élvezet, öröm ? Ámde, ahogy írtam egyszer – két éve van annak ma – profi pókerezőt vert meg a „Libratus” programja. És most új hír került elém, továbbadom – sosem rest: a „Pluribus” egyszerre vert meg öt, jeles pókerest ! Mesterséges értelemnek ez az új diadala, s számomra e tárgykörnek ez már az ötödik dala. Nem ismétlem meg magamat – unalmassá válhatnék – mi itt szóban forog, arra az első négy már elég. Zollikerberg, 2019 VII. 30.