Gyimóthy Gábor: Szójátékversek (Válogatás, II., befejező rész)

Az I. rész itt olvasható:

Gyimóthy Gábor: Szójátékversek (Válogatás, I. rész)

Itt most áttérek néhány hosszabb szójátékversre, amelyek természetesen és gyakran nem lehetnek végig szójátékok. Némelyiknek csak a végén botladozik ki a kis szójáték:

Móka-szín

Bokaszintig vízben állt egy

Békaszínű bekaszin

Úgy gondolta, jó lenne egy

Száraz meleg mokaszin.

A közelben egy indián,

Madarakra lesben állt.

Mokkaszínű mokaszinban

Épp egy bekaszinra várt.

Indiánnak, mokaszinban,

Jól jönne egy bekaszin;

Békaszínű bekaszinnak,

Mokkaszínű mokaszin...

(Nincs is bekaszin, csak közép sárszalonka !)

Megnem-történet

Argentínában, nem is rég,

– így szól e kis mende-monda –

valahol a pampák szélén,

volt egyszer egy hacienda.

Ám e birtok legelőit

sose járta sertés konda,

így lett – a sok marha miatt –

beceneve bocienda.

Aztán lovat tenyésztettek;

jött az új név: Pacienda.

Később medve-állatkert lett,

mely ugyebár macienda.

A gazdaság sík vidékén

– így folytatja a legenda –

létesült egy stadion is.

Ez persze a focienda.

Majd hát zsömle-pékség is lett,

– mint mind tudjuk: bucienda –

s farmer-nadrág varró-üzem.

Ím a címe: nacienda!

Épült egy nagy zálogház ott.

Alig bírta tíz gerenda.

Hét országra járt a híre …

Ez volt hát a zacienda!

Alakult egy intézet is

– kezdetben csak egy veranda –

a mikróba kutatásra.

Így csúfolták: bacienda.

És ha németül is tudna

e farm ura, lám a sanda,

kóbor macskák menedékét

így nevezné: Katzienda …

A legmagasabb spanyol hegycsúcs
(3718 m, de „házon kívül” van: Teneriffán)

Mikor még a szigeteken

kanári se járt,

ott kóborolt Teneriffán

két magyar barát.

Külön-külön mentek s arról

egyik se tudott,

hogy a másik is barangol

akkor, – s éppen ott.

Fölmásztak a hegyre, amely

nem csupán magas,

a szubtrópus ellenére,

rendszerint havas.

Fönn a csúcson kerültek csak

egymás elibe,

s bámulva kérdezték: „Hát hogy’

kerülsz Te ide?”

Egybehangzott a két kérdés,

s ma szállóige,

emiatt keletkezett a

hegynév: Teide ...

Mindenütt tudnak magyarul ?

Japán reptéren történt:

hogy hazataláljak,

megkérdeztem egy japánt,

melyik gépre szálljak ?

Elképedve meredtem

a kinyújtott karra,

amellyel egy gépre intett,

s így szólt: Szájon-ara ...

A varázsszó eredete

Ötszáz éve divatban volt

s gyakran fordult elő ostrom.

Remélem, hogy nem nagy vétek,

ha e dolgot előkotrom.

Ha sikeres várostromhoz

egyre inkább tűnt a remény,

alagúttal próbálkoztak,

ha a talaj nem volt kemény.

Ám a várban sem pihentek,

babszemeket szórtak dobra,

vagy hogyha bab éppen nem volt,

sor kerülhetett a zabra.

Ha a magok mocorogtak

a pincében fekvő dobon,

tudták már, csákánnyal jönnek,

vakond módra és nem lovon.

S mert a játék nem babra ment,

kockán forgott a vár veszte,

nagy becsben állt az a vitéz,

ki e módszert fölfedezte.

Varázslónak tekinthették

– ha ismernénk, lenne szobra –

amint állt a várpincében

és így szólt „Abrak-a-dobra ...!ˮ

Nyelvi ősészet

A jégkorszak végefelé

Ott jártak a magyarok,

Lent az Ibér félszigeten. –

Bizonyítani tudok:

Amikor a hideg megszűnt

S kezdődött az olvadás,

Hólé ! Hangzott mindenünnen

Boldogan az ordítás

Ezt aztán az idők folytán

Átvették a spanyolok

Ám, mert ők a h-t nem ejtik,

Másképp hangzik a dolog.

Tejeskávét iszogatván

Is felcsendült az: Olé !

S ezt a franciák vették át,

Hol ma is: Café au lait ...

Névértelmezés

Volt egyszer egy rettentő tél

iszonyatos hóval.

Ami akkor történt arról

itt e néhány szó vall:

Nem volt elég hólapát, se

hóeke, sem ásó.

S a legtöbb út jégpálya volt,

mert nem jutott rá só.

Központilag utaltak ki

lapátot a népnek,

ámde sajnos nem mindegyik

mutatkozott épnek.

Á-, B-, C- és D-minőség

is lett kiutalva.

Falunév is született így,

lásd: B-lapát-falva ...

Idősebb gyerekkoromban nagy élvezettel olvastam Karinthy Frigyes könyveit. Csak az bosszantott, hogy azokban gyakran találkoztam német szövegekkel, amelyeket, bár rendszerint, csak rövid szakaszok voltak, nem értettem. Az ő idejében nagyon sokan értettek németül Magyarországon, legalábbis azok közül, akik az írásait olvasták. Ma meg olyan sokan tanulnak olyan sok nyelvet, hogy nem tartom merényletnek, ha idesorolok néhány (kevés) olyan szójátékot, amelyekbe belekeveredik egy kis idegen. Idegen szavak belekeverésével nagyon ki lehet szélesíteni a szójáték gyártás területét, lehetőségeit. Miután szójátékverseket írtam németül, angolul és franciául is, nem tudtam megállni, hogy ne kevergessek néha, néhány idegen szót a magyar versekbe, de bárhogyis legyen, hogyha idemásolok néhányat, az nem bosszantásból történik:

A brazil lány apósa nem beszél:

The Girl (from) Ipa Néma.

A pasas

Égő cigaretta véget

dobott – pedig nem illik –

a földre, a többi közé

s dúdolta, hogy „Csikk to csikk…”

A rettentő rém

Buta filmben élősködik

a borzalmas Alien.

Ám, mert bolygó számtalan van

s a világűr végtelen,

mérget vehetne rá bárki,

van hely, ahol él ilyen !

Az alig megszületett

Mi lelte az eszperantót ?

Espère – run – tot ?

Egy született pízai

Hol a napfényt meglátni merte,

Város, melynek szép tornya ferde.

Kiskorában az anyja verte,

Kedvence a lasagna verde ...

Esővízgyűjtő

Megint látom a nagy vödröt.

Úgy látszik, helyéhez hű.

Ezt úgy mondják franciául

(azt hiszem), hogy dézsa vű

Ez is Életelv:

Leben und lében hagyni ...

FIS, mint hal

Állítólag való igaz,

George Bernard Shaw mondta régen,

amikoris gúnyolódott

a jó angol kiejtésen:

Vegyük ezt a szót, hogy ENOUGH,

ami INAF jól kiejtve,

melybe F van G-H gyanánt

záróhangként belerejtve.

Vegyük most e szót, hogy WOMEN,

mely szinte mint VIMIN hangzik,

itt meg O-nak álcázottan

az ember egy I-be botlik.

Végül nézzük e szót: NATION,

vagyis NÉS-N, hisz ismerjük !

Hát itt a TI betűkettőst,

ha jól mondjuk, S-nek ejtjük.

Namármost, ha pechünk lenne,

s ezt a szót látnánk leírva:

GHOTI (ki ne mondjuk kérem !)

FIS-nek ejthetnénk – bár sírva !

Indiai bölcsesség

Meleg, feszes, tágulékony

készülék a yóni.

Mit befogad, hamar rájön:

benne lenni jó, ni !

Mai veszélyek

Hűvös ebéd, erdő szélén,

rá angol szót villants

(különösen fűben ülve),

mi más, ha nem: cool-lunch ...

Másodkapitány a kerékpárral 
jelentkező matrózhoz

Nincsen hegy a Bountyn, Mike,

nem kell ide mountain-bike !

Megoldásra váró,
háromnyelvű szórejtvény

Egy kis magyar, egy kis német,

egy kis angol (semmi sziú),

s a megoldás őrület, vagy

frissen fürdött teásfiú :

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

Nevető tehén

Híres háromszögsajt-márka

a francia La vache qui rit.

Magyar hasonmását már ma

várva várja Lajos, Piri.

Névként Síró huszár állna,

avagy akár Lovas, ki rí.

Sajt-ó-hír

A hajtóvadászat

ott nem divat,

hol nagy a terület

s túl vad a vad

Medvevadászaton

sincs, aki hajt,

viszont van csalétek:

„Come-On-Bearˮ-sajt ...

Sokat vesztett Karinthy

Egyszer ezt Karinty mondta:

– ha igaz a monda-mende –

olaszban jólcsengő szavunk

lehetne a NAPLEMENTE.

S ha bárki csak kicsit éber,

a HAJSZESZ-ről látja: héber.

A nyelvekhez nem is kell tán

nagyon sokat konyítani,

máris könnyen felismerjük,

néger szó a TANÍTANI.

Ám az ember eltűnődik

– amint asztalánál csücsül –,

s rájön, hogy Karinthy nyilván

nem tudhatott svicerdücsül !

Nem kell hozzá ész, egy sajtár,

látni: svájci szó a LAJHÁR.

Ha e nyelvet bírta volna

– mint ahogy ezt látjuk mi is –,

biztos rögtön fölfedezi:

svájci szó a REGGELI is !

Vigyázzunk a fordítással !
(Egy kis német)

Lefordítva a csőcselék,

mi más, ha nem Rohr-List-Keil ?

Szótagszámra is egyezik,

mint a fűrész, a Gras-Teil ...

Szavak és értelmek

Lehet, hogy ezt nem tudtad, de

nem okoz nagy bajt,

hogy nálunk egy kis madárka,

angolul csak sajt !

Lassan az óvodás gyerek

is tudja ma már,

hogy ami olaszul vaj, az

spanyolul szamár.

Ki kell merned valamit s én

bátorítlak: merd !

Franciául mást jelent s ezt

jól fejedbe verd.

És ami németül hordó

– tény és nem vitás –

hogy hangzásra azonos, de

nálunk eegéész más..!

Angolul meg felszólítás

(szótárban nem áll...),

ha magyarul annyit mondasz

csupán: fakanál...

Mondanom sem kell, a gébics

– hisz érthető, bár –

angoloknál mást jelent és

csöppet sem madár...

Sőt, ott sláger avagy csapás

is lehet a hit.

A valláshoz semmi köze

nem úgy, ahogy itt.

Szóval vigyázz, más nyelv, más elv,

mást sugall az elme,

s a szavaknak bizony sokszor

más ám az értelme...

Végül idesorolok még néhány rövidke szójáték verset. Talán ezzel kellett volna keztenem. Ezek kötött van kecskerím is és olyan is, ami nem kecskerím (anti-kecskerím?), mert a kezdőbetűk a két-két utolsó szóban nem „keresztezik” egymást. És egyébek:

A legelőször legelő
Avagy, hogy' keletkezett a növényevő állat ?

Annyira korgott a gyomra,

ráfanyalodott a gyomra...

A nyeszlett uralkodó:

(Ne adj ám a csecsemődnek,

ha megteheted,

semmi mást az ég-világon,

csak anyatejet !!)

Meglátszott a pici cáron,

nem növelték cici-páron …

Arcképfestő fejfájása

Amit festett, az a portré.

Amit szívott, az a por tré …

A sífutás tömegsport

Nyomsávokkal telt a sík,

azon csúszkálnak a sík.

A vérbeli sportoló

Megveti az összes piát,

kivéve az olimpiát ...

Ádáz ágyás-bántás, avagy
igennel megválaszolható kérdés

Hever a sok tulipán.

Erre járt a puli tán ?

„Balmorál”

Édes fiam, nem kell erkölcs !

Pénzed legyen, amit elkölts.

Campona utóda

E helységnév NAGYTÉTÉNY,

amelyben a nagy T tény …

Derülátóké a világ

Csak úgy juthat messzi Pista,

ha kicsit sem pesszimista !

Egy mondás eredete (ázott ürge)

Eső után köp ő, nyög ...

Életművész jelmondata

Nem hiszem, hogy rosszat jelent,

hogyha élvezem a jelent !

Furcsa időket élünk

A merénylet

erény lett !

Iszákos jelmondata

Ivászatom nem csak szeszély,

szívből kiáltom, hogy szesz élj !

Korszakalkotó találmányok: puskapor
(Gondolatok az egri várban)

Faszén, kén és salétrom.

Várfal, bástya s a lét: rom !

Lőrincz L. László egyik 
könyvét kezemben tartva

Kérdőn nézett rám a legény,

Hogy' tetszik a láma-regény ?

Málhás ökrök hajcsárának bölcsessége

Nem minden marha terhe irha,

csak az irhaterhű marha terhe irha ...

Mire jó az l-y ?

Ha víz van benne, tán: tartály,

ha sivatag, akkor tar táj ...

Mintha skatulyából vették volna ki

Ez az úr itt excellenc-e ?

Ruházata „ex szelence !”

Nem csak kefirben van ilyen

Óvva int egy félő órás:

a szalmazsák élőflórás !

Óegyiptomi karácsony

Szomorú a fáraó,

mert ott nem hull fára hó ...

Örökléstan a macskaköveken

Azt zörgik a fiakerek,

kövér kocsis fia kerek ...

Részeges pasas barátnőjének sóhaja
(A kiállított Archimédesz-kódexet látván):

Tudja ez a palimpszeszt,

mért vedel a palim szeszt ?

Megjegyzés: A palimpszeszt olyan egykori írásgyűjtemény, aminek a lapjairól – több, kevesebb sikerrel – eltüntették az eredeti írást és más szövegeket írtak rá, kódexet csinálva belőle. Szerencsés esetben – és modern technikával – sikerül olvashatóvá tenni az eredeti szöveget.

Striptease

Forog buja lemez

s zenére megy le mez ...

Szadista (vagy mazochista ?)
majdnem-csendélet:

Hal – kancsó – kolostor,

halkan – csókol – ostor ...

Vagy csak favicc van ?

Ha az ember verset farag,

fa rímmé díszülhet fa rag …?

Van még ország, ahol az 
óvszer tiltott eszköz?

Nem tudta a hólyag ír,

hogy virág a gólyahír …

Vonakodásgátló körülmény

Ha a kérő milliomos,

ellenállás: mili-ohmos ...

Zöldségekkel a túlsúly ellen

Hogy az ember mér’ legel ?

Mert mérlegen mérlegel !

Válogatás: Zollikerberg, 2022. VI. 26.

---

Kapcsolódó írásaink:

• Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (I.)

• Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (II.) Életem függelékben – Idegen nyelvek közt

• Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (III.) Életem függelékben – Beleszerettem anyanyelvembe

• Miért vagyunk restek alámerülni az igazgyöngyért? Szilaj Csikós seregszemlénk. Tisztelt Olvasó!

• Gyimóthy Gábor levele a Szilaj Csikónak: a Nyelvlecke c. verse eredeti, helyes szövege

• Gyimóthy Gábor két új – nevezetes Nyelvleckéjét megidéző – verse

• Gyimóthy Gábor: AZ ÍRÁSMÓD. (Avagy: hogyan magyarítsuk az idegent)

• Gyimóthy Gábor: Kókuszos történet (16.) „Korán kelt a kelta”

• Gyimóthy Gábor a műfordítás különös nyelvi világáról

• Gyimóthy Gábor: „Hogy is volt az egykor régen?” – Világhálón elszabadult versem...

• Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (1.)

• Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (2.)

• Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (3.)

• Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (4., befejező rész – különösen ínyenceknek)

• Gyimóthy Gábor: Az élet fejlődése – versek

• Gyimóthy Gábor: Ide a nyelvrégítőkkel! (vers)

• Gyimóthy Gábor: Tea

• Gyimóthy Gábor: Az írógép – „A fürge, barna róka átugorja a lusta kutyát”

• Gyimóthy Gábor: A boltív

• Gyimóthy Gábor: Szó egy szóhasználóhoz (vers)

• Gyimóthy Gábor: A régi szép idők

• Gyimóthy Gábor: Észrevétlen szóhasználat

• Gyimóthy Gábor: A nagy harácsolás

• Gyimóthy Gábor: Vakbélgyulladás

• Gyimóthy Gábor: A tanítómesterek

• Gyimóthy Gábor: Az észlény

• Gyimóthy Gábor: A Holdról – unokaöcséimnek, seregnyi gyermekeiknek...

• Gyimóthy Gábor: Aix-en-Provence Piery-vel és sütőtökkel

• Gyimóthy Gábor: Kis unokám viselt dolgai I.

• Gyimóthy Gábor: Figyeld meg, hogy hogyan beszélsz!

• Gyimóthy Gábor: Féltsük-e a nyelvet? Egy hajdani nem közölt válaszom...

• Gyimóthy Gábor: Az 1. számú kókuszos történetem

• Gyimóthy Gábor: Kókuszos történet (2)

• Gyimóthy Gábor: Baracknyílás. Úgy tűnik, hogy szereztem egy magyar nótát

• Gyimóthy Gábor: Futtatom a lovaimat

• Gyimóthy Gábor: Csillagok, bolygók, élőlények. II. (Tények, valószínűségek, marhaságok)

• Gyimóthy Gábor: Szójátékversek (Válogatás, I. rész)

• Gyimóthy Gábor: „Azt gondolom, hogy...” – Soron kívüli nyelvdorgáló