top of page

Gyimóthy Gábor: Szójátékversek (Válogatás, II., befejező rész)







Az I. rész itt olvasható:



Itt most áttérek néhány hosszabb szójátékversre, amelyek természetesen és gyakran nem lehetnek végig szójátékok. Némelyiknek csak a végén botladozik ki a kis szójáték:







Móka-szín

Bokaszintig vízben állt egy

Békaszínű bekaszin

Úgy gondolta, jó lenne egy

Száraz meleg mokaszin.


A közelben egy indián,

Madarakra lesben állt.

Mokkaszínű mokaszinban

Épp egy bekaszinra várt.


Indiánnak, mokaszinban,

Jól jönne egy bekaszin;

Békaszínű bekaszinnak,

Mokkaszínű mokaszin...


(Nincs is bekaszin, csak közép sárszalonka !)



Megnem-történet

Argentínában, nem is rég,

– így szól e kis mende-monda –

valahol a pampák szélén,

volt egyszer egy hacienda.


Ám e birtok legelőit

sose járta sertés konda,

így lett – a sok marha miatt –

beceneve bocienda.


Aztán lovat tenyésztettek;

jött az új név: Pacienda.

Később medve-állatkert lett,

mely ugyebár macienda.


A gazdaság sík vidékén

– így folytatja a legenda –

létesült egy stadion is.

Ez persze a focienda.


Majd hát zsömle-pékség is lett,

– mint mind tudjuk: bucienda –

s farmer-nadrág varró-üzem.

Ím a címe: nacienda!


Épült egy nagy zálogház ott.

Alig bírta tíz gerenda.

Hét országra járt a híre …

Ez volt hát a zacienda!


Alakult egy intézet is

– kezdetben csak egy veranda –

a mikróba kutatásra.

Így csúfolták: bacienda.


És ha németül is tudna

e farm ura, lám a sanda,

kóbor macskák menedékét

így nevezné: Katzienda …



A legmagasabb spanyol hegycsúcs
(3718 m, de „házon kívül” van: Teneriffán)

Mikor még a szigeteken

kanári se járt,

ott kóborolt Teneriffán

két magyar barát.


Külön-külön mentek s arról

egyik se tudott,

hogy a másik is barangol

akkor, – s éppen ott.


Fölmásztak a hegyre, amely

nem csupán magas,

a szubtrópus ellenére,

rendszerint havas.


Fönn a csúcson kerültek csak

egymás elibe,

s bámulva kérdezték: „Hát hogy’

kerülsz Te ide?”


Egybehangzott a két kérdés,

s ma szállóige,

emiatt keletkezett a

hegynév: Teide ...



Mindenütt tudnak magyarul ?

Japán reptéren történt:

hogy hazataláljak,

megkérdeztem egy japánt,

melyik gépre szálljak ?


Elképedve meredtem

a kinyújtott karra,

amellyel egy gépre intett,

s így szólt: Szájon-ara ...



A varázsszó eredete

Ötszáz éve divatban volt

s gyakran fordult elő ostrom.

Remélem, hogy nem nagy vétek,

ha e dolgot előkotrom.


Ha sikeres várostromhoz

egyre inkább tűnt a remény,

alagúttal próbálkoztak,

ha a talaj nem volt kemény.


Ám a várban sem pihentek,

babszemeket szórtak dobra,

vagy hogyha bab éppen nem volt,

sor kerülhetett a zabra.


Ha a magok mocorogtak

a pincében fekvő dobon,

tudták már, csákánnyal jönnek,

vakond módra és nem lovon.


S mert a játék nem babra ment,

kockán forgott a vár veszte,

nagy becsben állt az a vitéz,

ki e módszert fölfedezte.


Varázslónak tekinthették

– ha ismernénk, lenne szobra –

amint állt a várpincében

és így szólt „Abrak-a-dobra ...!ˮ



Nyelvi ősészet

A jégkorszak végefelé

Ott jártak a magyarok,

Lent az Ibér félszigeten. –

Bizonyítani tudok:


Amikor a hideg megszűnt

S kezdődött az olvadás,

Hólé ! Hangzott mindenünnen

Boldogan az ordítás


Ezt aztán az idők folytán

Átvették a spanyolok

Ám, mert ők a h-t nem ejtik,

Másképp hangzik a dolog.


Tejeskávét iszogatván

Is felcsendült az: Olé !

S ezt a franciák vették át,

Hol ma is: Café au lait ...



Névértelmezés

Volt egyszer egy rettentő tél

iszonyatos hóval.

Ami akkor történt arról

itt e néhány szó vall:


Nem volt elég hólapát, se

hóeke, sem ásó.

S a legtöbb út jégpálya volt,

mert nem jutott rá só.


Központilag utaltak ki

lapátot a népnek,

ámde sajnos nem mindegyik

mutatkozott épnek.


Á-, B-, C- és D-minőség

is lett kiutalva.

Falunév is született így,

lásd: B-lapát-falva ...


Idősebb gyerekkoromban nagy élvezettel olvastam Karinthy Frigyes könyveit. Csak az bosszantott, hogy azokban gyakran találkoztam német szövegekkel, amelyeket, bár rendszerint, csak rövid szakaszok voltak, nem értettem. Az ő idejében nagyon sokan értettek németül Magyarországon, legalábbis azok közül, akik az írásait olvasták. Ma meg olyan sokan tanulnak olyan sok nyelvet, hogy nem tartom merényletnek, ha idesorolok néhány (kevés) olyan szójátékot, amelyekbe belekeveredik egy kis idegen. Idegen szavak belekeverésével nagyon ki lehet szélesíteni a szójáték gyártás területét, lehetőségeit. Miután szójátékverseket írtam németül, angolul és franciául is, nem tudtam megállni, hogy ne kevergessek néha, néhány idegen szót a magyar versekbe, de bárhogyis legyen, hogyha idemásolok néhányat, az nem bosszantásból történik:



A brazil lány apósa nem beszél:

The Girl (from) Ipa Néma.



A pasas

Égő cigaretta véget

dobott – pedig nem illik –

a földre, a többi közé

s dúdolta, hogy „Csikk to csikk…”



A rettentő rém

Buta filmben élősködik

a borzalmas Alien.

Ám, mert bolygó számtalan van

s a világűr végtelen,

mérget vehetne rá bárki,

van hely, ahol él ilyen !



Az alig megszületett

Mi lelte az eszperantót ?

Espèrerun tot ?



Egy született pízai

Hol a napfényt meglátni merte,

Város, melynek szép tornya ferde.

Kiskorában az anyja verte,

Kedvence a lasagna verde ...



Esővízgyűjtő

Megint látom a nagy vödröt.

Úgy látszik, helyéhez hű.

Ezt úgy mondják franciául

(azt hiszem), hogy dézsa vű



Ez is Életelv:

Leben und lében hagyni ...



FIS, mint hal

Állítólag való igaz,

George Bernard Shaw mondta régen,

amikoris gúnyolódott

a jó angol kiejtésen:

Vegyük ezt a szót, hogy ENOUGH,

ami INAF jól kiejtve,

melybe F van G-H gyanánt

záróhangként belerejtve.

Vegyük most e szót, hogy WOMEN,

mely szinte mint VIMIN hangzik,

itt meg O-nak álcázottan

az ember egy I-be botlik.

Végül nézzük e szót: NATION,

vagyis NÉS-N, hisz ismerjük !

Hát itt a TI betűkettőst,

ha jól mondjuk, S-nek ejtjük.

Namármost, ha pechünk lenne,

s ezt a szót látnánk leírva:

GHOTI (ki ne mondjuk kérem !)

FIS-nek ejthetnénk – bár sírva !



Indiai bölcsesség

Meleg, feszes, tágulékony

készülék a yóni.

Mit befogad, hamar rájön:

benne lenni jó, ni !



Mai veszélyek

Hűvös ebéd, erdő szélén,

rá angol szót villants

(különösen fűben ülve),

mi más, ha nem: cool-lunch ...



Másodkapitány a kerékpárral 
jelentkező matrózhoz

Nincsen hegy a Bountyn, Mike,

nem kell ide mountain-bike !



Megoldásra váró,
háromnyelvű szórejtvény

Egy kis magyar, egy kis német,

egy kis angol (semmi sziú),

s a megoldás őrület, vagy

frissen fürdött teásfiú :

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _



Nevető tehén

Híres háromszögsajt-márka

a francia La vache qui rit.

Magyar hasonmását már ma

várva várja Lajos, Piri.

Névként Síró huszár állna,

avagy akár Lovas, ki rí.



Sajt-ó-hír

A hajtóvadászat

ott nem divat,

hol nagy a terület

s túl vad a vad


Medvevadászaton

sincs, aki hajt,

viszont van csalétek:

„Come-On-Bearˮ-sajt ...