Gyimóthy Gábor: Szójátékversek (Válogatás, II., befejező rész)
Az I. rész itt olvasható:
Itt most áttérek néhány hosszabb szójátékversre, amelyek természetesen és gyakran nem lehetnek végig szójátékok. Némelyiknek csak a végén botladozik ki a kis szójáték:
Móka-szín
Bokaszintig vízben állt egy
Békaszínű bekaszin
Úgy gondolta, jó lenne egy
Száraz meleg mokaszin.
A közelben egy indián,
Madarakra lesben állt.
Mokkaszínű mokaszinban
Épp egy bekaszinra várt.
Indiánnak, mokaszinban,
Jól jönne egy bekaszin;
Békaszínű bekaszinnak,
Mokkaszínű mokaszin...
(Nincs is bekaszin, csak közép sárszalonka !)
Megnem-történet
Argentínában, nem is rég,
– így szól e kis mende-monda –
valahol a pampák szélén,
volt egyszer egy hacienda.
Ám e birtok legelőit
sose járta sertés konda,
így lett – a sok marha miatt –
beceneve bocienda.
Aztán lovat tenyésztettek;
jött az új név: Pacienda.
Később medve-állatkert lett,
mely ugyebár macienda.
A gazdaság sík vidékén
– így folytatja a legenda –
létesült egy stadion is.
Ez persze a focienda.
Majd hát zsömle-pékség is lett,
– mint mind tudjuk: bucienda –
s farmer-nadrág varró-üzem.
Ím a címe: nacienda!
Épült egy nagy zálogház ott.
Alig bírta tíz gerenda.
Hét országra járt a híre …
Ez volt hát a zacienda!
Alakult egy intézet is
– kezdetben csak egy veranda –
a mikróba kutatásra.
Így csúfolták: bacienda.
És ha németül is tudna
e farm ura, lám a sanda,
kóbor macskák menedékét
így nevezné: Katzienda …
A legmagasabb spanyol hegycsúcs
(3718 m, de „házon kívül” van: Teneriffán)
Mikor még a szigeteken
kanári se járt,
ott kóborolt Teneriffán
két magyar barát.
Külön-külön mentek s arról
egyik se tudott,
hogy a másik is barangol
akkor, – s éppen ott.
Fölmásztak a hegyre, amely
nem csupán magas,
a szubtrópus ellenére,
rendszerint havas.
Fönn a csúcson kerültek csak
egymás elibe,
s bámulva kérdezték: „Hát hogy’
kerülsz Te ide?”
Egybehangzott a két kérdés,
s ma szállóige,
emiatt keletkezett a
hegynév: Teide ...
Mindenütt tudnak magyarul ?
Japán reptéren történt:
hogy hazataláljak,
megkérdeztem egy japánt,
melyik gépre szálljak ?
Elképedve meredtem
a kinyújtott karra,
amellyel egy gépre intett,
s így szólt: Szájon-ara ...
A varázsszó eredete
Ötszáz éve divatban volt
s gyakran fordult elő ostrom.
Remélem, hogy nem nagy vétek,
ha e dolgot előkotrom.
Ha sikeres várostromhoz
egyre inkább tűnt a remény,
alagúttal próbálkoztak,
ha a talaj nem volt kemény.
Ám a várban sem pihentek,
babszemeket szórtak dobra,
vagy hogyha bab éppen nem volt,
sor kerülhetett a zabra.
Ha a magok mocorogtak
a pincében fekvő dobon,
tudták már, csákánnyal jönnek,
vakond módra és nem lovon.
S mert a játék nem babra ment,
kockán forgott a vár veszte,
nagy becsben állt az a vitéz,
ki e módszert fölfedezte.
Varázslónak tekinthették
– ha ismernénk, lenne szobra –
amint állt a várpincében
és így szólt „Abrak-a-dobra ...!ˮ
Nyelvi ősészet
A jégkorszak végefelé
Ott jártak a magyarok,
Lent az Ibér félszigeten. –
Bizonyítani tudok:
Amikor a hideg megszűnt
S kezdődött az olvadás,
Hólé ! Hangzott mindenünnen
Boldogan az ordítás
Ezt aztán az idők folytán
Átvették a spanyolok
Ám, mert ők a h-t nem ejtik,
Másképp hangzik a dolog.
Tejeskávét iszogatván
Is felcsendült az: Olé !
S ezt a franciák vették át,
Hol ma is: Café au lait ...
Névértelmezés
Volt egyszer egy rettentő tél
iszonyatos hóval.
Ami akkor történt arról
itt e néhány szó vall:
Nem volt elég hólapát, se
hóeke, sem ásó.
S a legtöbb út jégpálya volt,
mert nem jutott rá só.
Központilag utaltak ki
lapátot a népnek,
ámde sajnos nem mindegyik
mutatkozott épnek.
Á-, B-, C- és D-minőség
is lett kiutalva.
Falunév is született így,
lásd: B-lapát-falva ...
Idősebb gyerekkoromban nagy élvezettel olvastam Karinthy Frigyes könyveit. Csak az bosszantott, hogy azokban gyakran találkoztam német szövegekkel, amelyeket, bár rendszerint, csak rövid szakaszok voltak, nem értettem. Az ő idejében nagyon sokan értettek németül Magyarországon, legalábbis azok közül, akik az írásait olvasták. Ma meg olyan sokan tanulnak olyan sok nyelvet, hogy nem tartom merényletnek, ha idesorolok néhány (kevés) olyan szójátékot, amelyekbe belekeveredik egy kis idegen. Idegen szavak belekeverésével nagyon ki lehet szélesíteni a szójáték gyártás területét, lehetőségeit. Miután szójátékverseket írtam németül, angolul és franciául is, nem tudtam megállni, hogy ne kevergessek néha, néhány idegen szót a magyar versekbe, de bárhogyis legyen, hogyha idemásolok néhányat, az nem bosszantásból történik:
A brazil lány apósa nem beszél:
The Girl (from) Ipa Néma.
A pasas
Égő cigaretta véget
dobott – pedig nem illik –
a földre, a többi közé
s dúdolta, hogy „Csikk to csikk…”
A rettentő rém
Buta filmben élősködik
a borzalmas Alien.
Ám, mert bolygó számtalan van
s a világűr végtelen,
mérget vehetne rá bárki,
van hely, ahol él ilyen !
Az alig megszületett
Mi lelte az eszperantót ?
Espère – run – tot ?
Egy született pízai
Hol a napfényt meglátni merte,
Város, melynek szép tornya ferde.
Kiskorában az anyja verte,
Kedvence a lasagna verde ...
Esővízgyűjtő
Megint látom a nagy vödröt.
Úgy látszik, helyéhez hű.
Ezt úgy mondják franciául
(azt hiszem), hogy dézsa vű
Ez is Életelv:
Leben und lében hagyni ...
FIS, mint hal
Állítólag való igaz,
George Bernard Shaw mondta régen,
amikoris gúnyolódott
a jó angol kiejtésen:
Vegyük ezt a szót, hogy ENOUGH,
ami INAF jól kiejtve,
melybe F van G-H gyanánt
záróhangként belerejtve.
Vegyük most e szót, hogy WOMEN,
mely szinte mint VIMIN hangzik,
itt meg O-nak álcázottan
az ember egy I-be botlik.
Végül nézzük e szót: NATION,
vagyis NÉS-N, hisz ismerjük !
Hát itt a TI betűkettőst,
ha jól mondjuk, S-nek ejtjük.
Namármost, ha pechünk lenne,
s ezt a szót látnánk leírva:
GHOTI (ki ne mondjuk kérem !)
FIS-nek ejthetnénk – bár sírva !
Indiai bölcsesség
Meleg, feszes, tágulékony
készülék a yóni.
Mit befogad, hamar rájön:
benne lenni jó, ni !
Mai veszélyek
Hűvös ebéd, erdő szélén,
rá angol szót villants
(különösen fűben ülve),
mi más, ha nem: cool-lunch ...
Másodkapitány a kerékpárral
jelentkező matrózhoz
Nincsen hegy a Bountyn, Mike,
nem kell ide mountain-bike !
Megoldásra váró,
háromnyelvű szórejtvény
Egy kis magyar, egy kis német,
egy kis angol (semmi sziú),
s a megoldás őrület, vagy
frissen fürdött teásfiú :
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Nevető tehén
Híres háromszögsajt-márka
a francia La vache qui rit.
Magyar hasonmását már ma
várva várja Lajos, Piri.
Névként Síró huszár állna,
avagy akár Lovas, ki rí.
Sajt-ó-hír
A hajtóvadászat
ott nem divat,
hol nagy a terület
s túl vad a vad
Medvevadászaton
sincs, aki hajt,
viszont van csalétek:
„Come-On-Bearˮ-sajt ...
Sokat vesztett Karinthy
Egyszer ezt Karinty mondta:
– ha igaz a monda-mende –
olaszban jólcsengő szavunk
lehetne a NAPLEMENTE.
S ha bárki csak kicsit éber,
a HAJSZESZ-ről látja: héber.
A nyelvekhez nem is kell tán
nagyon sokat konyítani,
máris könnyen felismerjük,
néger szó a TANÍTANI.
Ám az ember eltűnődik
– amint asztalánál csücsül –,
s rájön, hogy Karinthy nyilván
nem tudhatott svicerdücsül !
Nem kell hozzá ész, egy sajtár,
látni: svájci szó a LAJHÁR.
Ha e nyelvet bírta volna
– mint ahogy ezt látjuk mi is –,
biztos rögtön fölfedezi:
svájci szó a REGGELI is !
Vigyázzunk a fordítással !
(Egy kis német)
Lefordítva a csőcselék,
mi más, ha nem Rohr-List-Keil ?
Szótagszámra is egyezik,
mint a fűrész, a Gras-Teil ...
Szavak és értelmek
Lehet, hogy ezt nem tudtad, de
nem okoz nagy bajt,
hogy nálunk egy kis madárka,
angolul csak sajt !
Lassan az óvodás gyerek
is tudja ma már,
hogy ami olaszul vaj, az
spanyolul szamár.
Ki kell merned valamit s én
bátorítlak: merd !
Franciául mást jelent s ezt
jól fejedbe verd.
És ami németül hordó
– tény és nem vitás –
hogy hangzásra azonos, de
nálunk eegéész más..!
Angolul meg felszólítás
(szótárban nem áll...),
ha magyarul annyit mondasz
csupán: fakanál...
Mondanom sem kell, a gébics
– hisz érthető, bár –
angoloknál mást jelent és
csöppet sem madár...
Sőt, ott sláger avagy csapás
is lehet a hit.
A valláshoz semmi köze
nem úgy, ahogy itt.
Szóval vigyázz, más nyelv, más elv,
mást sugall az elme,
s a szavaknak bizony sokszor
más ám az értelme...
Végül idesorolok még néhány rövidke szójáték verset. Talán ezzel kellett volna keztenem. Ezek kötött van kecskerím is és olyan is, ami nem kecskerím (anti-kecskerím?), mert a kezdőbetűk a két-két utolsó szóban nem „keresztezik” egymást. És egyébek:
A legelőször legelő
Avagy, hogy' keletkezett a növényevő állat ?
Annyira korgott a gyomra,
ráfanyalodott a gyomra...
A nyeszlett uralkodó:
(Ne adj ám a csecsemődnek,
ha megteheted,
semmi mást az ég-világon,
csak anyatejet !!)
Meglátszott a pici cáron,
nem növelték cici-páron …
Arcképfestő fejfájása
Amit festett, az a portré.
Amit szívott, az a por tré …
A sífutás tömegsport
Nyomsávokkal telt a sík,
azon csúszkálnak a sík.
A vérbeli sportoló
Megveti az összes piát,
kivéve az olimpiát ...
Ádáz ágyás-bántás, avagy
igennel megválaszolható kérdés
Hever a sok tulipán.
Erre járt a puli tán ?
„Balmorál”
Édes fiam, nem kell erkölcs !
Pénzed legyen, amit elkölts.
Campona utóda
E helységnév NAGYTÉTÉNY,
amelyben a nagy T tény …
Derülátóké a világ
Csak úgy juthat messzi Pista,
ha kicsit sem pesszimista !
Egy mondás eredete (ázott ürge)
Eső után köp ő, nyög ...
Életművész jelmondata
Nem hiszem, hogy rosszat jelent,
hogyha élvezem a jelent !
Furcsa időket élünk
A merénylet
erény lett !
Iszákos jelmondata
Ivászatom nem csak szeszély,
szívből kiáltom, hogy szesz élj !
Korszakalkotó találmányok: puskapor
(Gondolatok az egri várban)
Faszén, kén és salétrom.
Várfal, bástya s a lét: rom !
Lőrincz L. László egyik
könyvét kezemben tartva
Kérdőn nézett rám a legény,
Hogy' tetszik a láma-regény ?
Málhás ökrök hajcsárának bölcsessége
Nem minden marha terhe irha,
csak az irhaterhű marha terhe irha ...
Mire jó az l-y ?
Ha víz van benne, tán: tartály,
ha sivatag, akkor tar táj ...
Mintha skatulyából vették volna ki
Ez az úr itt excellenc-e ?
Ruházata „ex szelence !”
Nem csak kefirben van ilyen
Óvva int egy félő órás:
a szalmazsák élőflórás !
Óegyiptomi karácsony
Szomorú a fáraó,
mert ott nem hull fára hó ...
Örökléstan a macskaköveken
Azt zörgik a fiakerek,
kövér kocsis fia kerek ...
Részeges pasas barátnőjének sóhaja
(A kiállított Archimédesz-kódexet látván):
Tudja ez a palimpszeszt,
mért vedel a palim szeszt ?
Megjegyzés: A palimpszeszt olyan egykori írásgyűjtemény, aminek a lapjairól – több, kevesebb sikerrel – eltüntették az eredeti írást és más szövegeket írtak rá, kódexet csinálva belőle. Szerencsés esetben – és modern technikával – sikerül olvashatóvá tenni az eredeti szöveget.
Striptease
Forog buja lemez
s zenére megy le mez ...
Szadista (vagy mazochista ?)
majdnem-csendélet:
Hal – kancsó – kolostor,
halkan – csókol – ostor ...
Vagy csak favicc van ?
Ha az ember verset farag,
fa rímmé díszülhet fa rag …?
Van még ország, ahol az
óvszer tiltott eszköz?
Nem tudta a hólyag ír,
hogy virág a gólyahír …
Vonakodásgátló körülmény
Ha a kérő milliomos,
ellenállás: mili-ohmos ...
Zöldségekkel a túlsúly ellen
Hogy az ember mér’ legel ?
Mert mérlegen mérlegel !
Válogatás: Zollikerberg, 2022. VI. 26.
Kapcsolódó írásaink:
Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (II.) Életem függelékben – Idegen nyelvek közt
Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (III.) Életem függelékben – Beleszerettem anyanyelvembe
Miért vagyunk restek alámerülni az igazgyöngyért? Szilaj Csikós seregszemlénk. Tisztelt Olvasó!
Gyimóthy Gábor levele a Szilaj Csikónak: a Nyelvlecke c. verse eredeti, helyes szövege
Gyimóthy Gábor két új – nevezetes Nyelvleckéjét megidéző – verse
Gyimóthy Gábor: AZ ÍRÁSMÓD. (Avagy: hogyan magyarítsuk az idegent)
Gyimóthy Gábor: Kókuszos történet (16.) „Korán kelt a kelta”
Gyimóthy Gábor: „Hogy is volt az egykor régen?” – Világhálón elszabadult versem...
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (1.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (2.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (3.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (4., befejező rész – különösen ínyenceknek)
Gyimóthy Gábor: Az írógép – „A fürge, barna róka átugorja a lusta kutyát”
Gyimóthy Gábor: A Holdról – unokaöcséimnek, seregnyi gyermekeiknek...
Gyimóthy Gábor: Féltsük-e a nyelvet? Egy hajdani nem közölt válaszom...
Gyimóthy Gábor: Baracknyílás. Úgy tűnik, hogy szereztem egy magyar nótát
Gyimóthy Gábor: Csillagok, bolygók, élőlények. II. (Tények, valószínűségek, marhaságok)
Gyimóthy Gábor: „Azt gondolom, hogy...” – Soron kívüli nyelvdorgáló
Kommentare