Gyimóthy Gábor: Színes vers IV. (Ráadás)
Többesszámot becsméreltem,
azaz, kivételeit,
ámde van a kivételnek
„nemes” kivétele itt:
Ha a rendhagyó többesszám
olyan tömegben lép fel,
térülsz-fordulsz és egyszercsak
szabály lesz a kivétel!
Hatvan olyan szót találtam
– mindet föl nem sorolom –
többesszámban rendhagyóak:
végződésük -lem, vagy -lom.
Ím a szabály: -lem-ben, -lom-ban
a többesszám abból él,
hogy a k előtti két hang
vidáman helyet cserél!
A kényelem lesz kényelmek,
a nyugalom, nyugalmak.
(Hogy az o-kból itt a-k lesznek?
Csak további izgalmak...!)
A félelem lesz félelmek,
az uralom, uralmak.
(Folytatnám a fölsorolást,
terjednének unalmak!)
Ím, „kétágú” ez a szabály:
álmok, halmok, malmok,
alkalmak-nál, hatalmak-nál
a-ra váltó hangok.
Kivétel a kivételben:
ha megmaradnak az o-k.
Ki magyarázza meg nekem,
mi lehet erre az ok?
Ez talán egy alszabály:
ha két szótagú a szó,
csak hangcsere következik
s akkor megmarad az o?
(Csupán öt ilyen szó akad
– ezt azért még megsúgom –
„o-megtartó”: alom, álom,
ólom, halom és malom.)
Föntebbi példák mutatják,
e szavaknak egy része
ritkán használ többesszámot,
ámde nem az egésze.
De e közbevetés miatt
semmiképp se kiabálj,
egy kivételt találtam csak.
Ez erősitett szabály!
Az alomból lesznek almok
– lám az o itt megmarad! –
Elemből meg csak: elemek,
a hangcsere elmarad!
S a k elé kötőhang kell,
ez már csak természetes.
Elem: egyetlen kivétel!
Azt hiszem, ez végleges.
Ezután a többesszámot
többé nem abajgatom?
Ezt nem merem megígérni,
előre nem tudhatom...
Zollikerberg, 2022 X. 2.
Kapcsolódó írásaink:
Augusztus húsz és huszadika, az UFÓ-s sorozat és a magyar helyesírás – Gyimóthy Gábor és a Szerk.
Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (II.) Életem függelékben – Idegen nyelvek közt
Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (III.) Életem függelékben – Beleszerettem anyanyelvembe
Miért vagyunk restek alámerülni az igazgyöngyért? Szilaj Csikós seregszemlénk. Tisztelt Olvasó!
Gyimóthy Gábor levele a Szilaj Csikónak: a Nyelvlecke c. verse eredeti, helyes szövege
Gyimóthy Gábor két új – nevezetes Nyelvleckéjét megidéző – verse
Gyimóthy Gábor: AZ ÍRÁSMÓD. (Avagy: hogyan magyarítsuk az idegent)
Gyimóthy Gábor: Kókuszos történet (16.) „Korán kelt a kelta”
Gyimóthy Gábor: „Hogy is volt az egykor régen?” – Világhálón elszabadult versem...
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (1.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (2.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (3.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (4., befejező rész – különösen ínyenceknek)
Gyimóthy Gábor: Az írógép – „A fürge, barna róka átugorja a lusta kutyát”
Gyimóthy Gábor: A Holdról – unokaöcséimnek, seregnyi gyermekeiknek...
Gyimóthy Gábor: Féltsük-e a nyelvet? Egy hajdani nem közölt válaszom...
Gyimóthy Gábor: Baracknyílás. Úgy tűnik, hogy szereztem egy magyar nótát
Gyimóthy Gábor: Csillagok, bolygók, élőlények. II. (Tények, valószínűségek, marhaságok)
Gyimóthy Gábor: „Azt gondolom, hogy...” – Soron kívüli nyelvdorgáló
Gyimóthy Gábor: Háború – avagy adalék az ember természetrajzához
Gyimóthy Gábor: Színes vers I. (avagy az „egyszerű” magyar többesszám)
Gyimóthy Gábor: Színes vers II. (Mese az „egyszerű”, magyar többesszámról 80 rendhagyó szóval)
