Gyimóthy Gábor: Füstbe ment idők... (Ne csak az idegen szavakat kifogásoljuk)

Valamikor, egyszer régen
volt ám egy olyan világ,
virult még a magyar nyelv is,
nem csak a kerti virág.
És mindenki gondolkozott
mielőtt írt, avagy szólt,
tudatosan használt nyelvet
és mondott ki magyar szót.
1
Nyolcvan éve? – Hetven éve?
Vagy csak hatvan éve még?
Mert az idő gyorsan rohan,
úgy érzem, hogy nem túl rég,
volt akkor egy olyan világ,
– emlékezetem nem csal! –
senki nem kezdte mondatát
ÉN AZT GONDOLOM, HOGY-gyal...
Érthető a magyar szóból:
fordítás az I think so-ról.
És az idő úgy elsodort:
átvettük a beszédmodort!!!
2 Hetven éve? – Hatvan éve? Vagy csak ötven éve volt? Mert az idő gyorsan rohan, nekem közelről rikolt... Volt akkor egy olyan világ, azt mondták, hogy NEM NAGYON. NEM IGAZÁN nem létezett, az csak ma lett „közvagyon...” Ez a not really magyarul, de békében nem hagyom, mert csupán csak NEM-et jelent, s nem azt, mit a NEM NAGYON...!!!
3
Hatvan éve? – Ötven éve?
Vagy csak negyven éve tán?
Mert az idő gyorsan rohan,
tegnapnak tűnik talán...?
Volt akkor egy olyan világ,
(én ezt ma alig hiszem)
nem hangzott el félpercenként
a szép ALAPVETŐEN...
Tulajdonképpen helyett is
használják már ezt a szót...
S volt, kinek egy mondatában
háromszor is benne vót!
4
Nyolcvan éve? – Hetven éve?
Vagy csak hatvan éve még?
Mert az idő gyorsan rohan,
úgy érzem, hogy nem túl rég.
Az akkori magyar nyelvben,
bármekkora volt a tét,
nem folyton csak KETTŐ-t mondtak,
ismert szó volt még a KÉT...
A KÉTezerhuszonkettő
vajon félreérthető ?
HÉTezerhuszonkettőben
hol lesz velünk az idő...?
5 Hetven éve? – Hatvan éve? Ötven éve volt talán? Mert az idő gyorsan rohan, rövidnek tűnhet netán... Volt akkor egy olyan világ, senki nem volt oly flúgos, hogy bárkire mondta volna, az illető FAJSÚLYOS... Na nem! Hisz’ ennél a szónál torpanva áll meg az ész!!! Fajsúlytalanul – kis hülye – te is az egekbe mész!
6
Hatvan éve? – Ötven éve?
Vagy csak negyven éve még?
Mert az idő gyorsan rohan,
úgy érzem, hogy nem túl rég,
volt akkor egy olyan világ
a század középfokán,
nem mondták a MIATT helyett
minduntalan, hogy OKÁN...
Bár nem tartom rossz szónak, és
nyelv-vészjelzőm nem sikít,
csak akkor, ha használata
MIATT-okat kiszorít.
7
Nyolcvan éve? – Hetven éve?
Vagy csak hatvan éve volt?
Hisz az idő gyorsan rohan,
velem messzire loholt...
Volt akkor egy olyan világ,
– ez ma már csak szép emlék –
mondatok végén a hangot
nem FÖL-, hanem LEvitték...
Honnan jön e hanghordozás ?
(Ez már nyelvünk teteme ?)
Romlik tőle a magyarnak
dallama és üteme!
8 Hetven éve? – Hatvan éve? Vagy csak ötven éve még? Mert az idő gyorsan rohan, úgy érzem, hogy nem túl rég, abban a világban nem volt a homokóra divat, s nem MAGASSÁG-ban adták meg ám az időpontokat...! Homokórán vagy vízórán mutathat időt a szint „Hat óra magasságában.” vígan ezirányba int.
9
Hatvan éve? – Ötven éve?
Vagy csak negyven éve tán?
Azóta – az idő rohan –
sok víz folyt le a Dunán...
Volt akkor egy olyan világ,
Melyről e kis mese szól,
csak a gyerekeknek mondták
azt, hogy IGAZÁNDIBÓL...
Nem jópofáskodás, és mint-
ha villám csapna belénk,
amikor komoly szövegből,
hirtelen bukik elénk...
10
Nyolcvan éve? – Hetven éve?
Vagy csak hatvan éve még?
Mert az idő gyorsan rohan,
úgy érzem, hogy nem túl rég,
volt akkor egy olyan világ,
abban is volt már ÚGYMOND,
– e szóbeli idézőjel –
de ma lesből is ránk ront...!
Ezzel nem is lenne baj, csak
akkor, hogyha megbomlott,
s folyton ránk tör, ha épp senki
és semmit ÚGY nem mondott.
11 Hetven éve? – Hatvan éve? Vagy csak ötven éve tán? Az időnek fátyla csalfa, nem is volt igaz talán... Volt akkor egy világ, melyben nem volt szimpla a „lemez”, aki akkor KÉTSÉGBE VONT, ma csak MEGKÉRDŐJELEZ... KÉRDÉSESNEK TARTJA, avagy mindössze csak KÉTLI ez. De nem, mert a mai magyar már csak MEGKÉRDŐJELEZ...!
12
Hatvan éve? – Ötven éve?
Vagy csak negyven éve még?
Mert az idő gyorsan rohan,
úgy érzem, hogy nem túl rég,
volt akkor egy olyan világ,
– álljunk itt meg egy szóra –
sebesség ÓRÁNKÉNTI volt,
ma már csakis: PER ÓRA...
Ne szólj a PER PILLANAT-ról,
mert az PILLANATNYILAG.
Ki ezt kimondani lusta,
nem jópofa, csak hanyag!
13
Nyolcvan éve? – Hetven éve?
Hatvan éve volt talán?
Ám az idő oly csalóka,
tegnapelőtt volt netán?
Akkoriban politikus
csupán MONDANI szokott,
ma azonban kizárólag
s csakis: „ÚGY FOGALMAZOTT...”
Hogyha ma bárkit idéznek,
ez már kizárólagos.
Hiszen nem rossz, de szerintem
csupán nagyritkán jogos.
14 Hetven éve? – Hatvan éve? Vagy csak ötven éve még? Mert az idő gyorsan rohan, úgy érzem, hogy nem túl rég, akkoriban nagyon gyakran IGEN volt a felelet, mert válasznak elég volt a mai ÍGY IGAZ helyett... (Bocsánat, hogy megemlítem, de lehull a kulissza: nekem, ÍGY IGAZ-ok után a that’s right köszön vissza!)
15
Hatvan éve? – Ötven éve?
Vagy csak negyven éve volt?
(S azóta csak négyszáznyolcvan
elipszist tett meg a Hold?)
Volt akkor egy olyan világ,
– ezt tán még máig tudjuk –
nem „RÉSZLETEZ-tünk” dolgokat.
Ma bezzeg: „ne RAGOZZUK...!”
Ezt ne is RAGOZZUK tovább,
mert hiszen hol itt a rag?
Jót tesz, ki a józanságból
itt kicsikét lefarag?
16
Nyolcvan éve? – Hetven éve?
Vagy csak hatvan éve még?
Mert az idő gyorsan rohan,
úgy érzem, hogy nem túl rég,
volt akkor egy olyan világ,
– épp ezért ezt nézd meg jól –
történetek SZÓLTAK ARRÓL,
ma – ha éppen szó van falról –
még a fal is ARRÓL SZÓL...
Lehet az bár útépítés,
vagy akár egy disznóól,
ma már sosem ARRÓL VAN SZÓ,
hanem hetykén ARRÓL SZÓL...
17 Hetven éve? – Hatvan éve? Vagy csak ötven éve tán? Azóta – az idő rohan – sok víz folyt le a Dunán... Akkor NÉGYSZER OLYAN GYORS, MINT... volt az észszerű divat! Nem mondták ám, hogy valami NÉGYSZER GYORSABBAN haladt. KÉTSZER GYORSABBAN hat a szer (s a formula hidratál?), de, hogy mihez viszonyítva, tán a csillagokban áll...
18
Hatvan éve? – Ötven éve?
Vagy csak negyven éve volt?
Mert az idő gyorsan rohan,
nekem közelről rikolt...
VÁLLALTAK, vagy nem VÁLLALTAK,
mert hát hol is van a váll?!
Ma meg már csak BEVÁLLALNAK.
Kórbonctanilag: halál...
Megrémülök a kérdéstől,
hogy: Te BEVÁLLALÓS vagy?
Ha vállad a hasadban van,
csodálod, hogy nincs is agy???
19
Nyolcvan éve? – Hetven éve?
Hatvan éve volt talán?
Ám az idő oly csalóka,
tegnapelőtt volt netán?
Azt mondták: VALÓSZÍNŰ, HOGY...
S nem volt oly átalkodott,
ki VALÓSZÍNŰLEG, HOGY-ban
sejtett helyes hangzatot!
A FELTEHETŐEN, HOGY is
ugyanolyan helytelen!
A NYILVÁNVALÓAN, HOGY-ról,
nem kell már szót ejtenem...
20 Hetven éve? – Hatvan éve? Vagy csak ötven éve még? Mert az idő gyorsan rohan, úgy érzem, hogy nem túl rég. Akkor OLASZORSZÁGBA ment – és nem csupán OLASZBA – a nyaralni elutazó, s az ORSZÁGot kimondta! (Ne szólj Franciaországról. Képzeletem goromba, s látom, hogy a modern magyar büszkén indul a FRANCBA...)
21
Hatvan éve? – Ötven éve?
Vagy csak negyven éve volt?
Hisz az idő gyorsan rohan,
velem messzire loholt...
Volt ám akkor BÉLYEGALBUM,
FÉNYKÉPALBUM, mifene,
s nem volt nyeszlett, kis lemeznek
akkor: ALBUM a neve...!
Utálom, hogyha átveszünk
– s undoromban nincsen gát –
ha nem csupán idegen szót,
MARHASÁGOT veszünk át!!
22
Nyolcvan éve? – Hetven éve?
Vagy csak hatvan éve tán?
Azóta – az idő rohan –
sok víz folyt le a Dunán...
A műúton GÖDRÖK lettek,
sajnos gyakran és telent’,
de nem KÁTYUK, mert a kátyu
nincs műúton, s mást jelent.
(Szép, amikor azt hallom, hogy
kátyuzzák az utakat.
Hadd legyen rajtuk több gödör,
hogyha elég nem maradt...?)
23 Hetven éve? – Hatvan éve? Vagy csak ötven éve még? Mert az idő gyorsan rohan, úgy érzem, hogy nem túl rég. Akkor ÖNTÖZTEK virágot, s kertet senki sem LOCSOLT!!! A locsolás hagyományos, de húsvéti játszma volt! Kicsit térülök-fordulok, és már nem vagyok sehol... Ma senki nem ÖNTÖZ semmit, mindenki, mindent LOCSOL!
Utószó Hatvan éve? – Ötven éve? Vagy csak negyven éve tán? Mert az idő gyorsan rohan, nem is volt igaz talán... Ám abban a szép világban – nekem az volt megszokott – törődtek a magyar nyelvvel. E szokás hová futott?! Mért ne jöjjön új a nyelvbe? Hisz az üdít, pontosít... De nem, hogyha régit és jót teljességgel kiszorít!
Zollikerberg, 2022 VII. 10. - VIII. 23.
Kapcsolódó írásaink:
Augusztus húsz és huszadika, az UFÓ-s sorozat és a magyar helyesírás – Gyimóthy Gábor és a Szerk.
Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (II.) Életem függelékben – Idegen nyelvek közt
Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (III.) Életem függelékben – Beleszerettem anyanyelvembe
Miért vagyunk restek alámerülni az igazgyöngyért? Szilaj Csikós seregszemlénk. Tisztelt Olvasó!
Gyimóthy Gábor levele a Szilaj Csikónak: a Nyelvlecke c. verse eredeti, helyes szövege
Gyimóthy Gábor két új – nevezetes Nyelvleckéjét megidéző – verse
Gyimóthy Gábor: AZ ÍRÁSMÓD. (Avagy: hogyan magyarítsuk az idegent)
Gyimóthy Gábor: Kókuszos történet (16.) „Korán kelt a kelta”
Gyimóthy Gábor: „Hogy is volt az egykor régen?” – Világhálón elszabadult versem...
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (1.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (2.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (3.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (4., befejező rész – különösen ínyenceknek)
Gyimóthy Gábor: Az írógép – „A fürge, barna róka átugorja a lusta kutyát”
Gyimóthy Gábor: A Holdról – unokaöcséimnek, seregnyi gyermekeiknek...
Gyimóthy Gábor: Féltsük-e a nyelvet? Egy hajdani nem közölt válaszom...
Gyimóthy Gábor: Baracknyílás. Úgy tűnik, hogy szereztem egy magyar nótát
Gyimóthy Gábor: Csillagok, bolygók, élőlények. II. (Tények, valószínűségek, marhaságok)
Gyimóthy Gábor: „Azt gondolom, hogy...” – Soron kívüli nyelvdorgáló
Gyimóthy Gábor: Háború – avagy adalék az ember természetrajzához
Gyimóthy Gábor: Színes vers I. (avagy az „egyszerű” magyar többesszám)
Gyimóthy Gábor: Színes vers II. (Mese az „egyszerű”, magyar többesszámról 80 rendhagyó szóval)
Neo-geocentrizmus (Gyimóthy Gábor költeménye a Föld és a Hold különlegességéről)
Comments