A mesterséges mező virágai (Gyimóthy Gábor verse)
Szívműtétem óta ma mentem föl először a kisunokámért az iskoláig. Már harmadikos és nem kellene érte mennem, de ez a sportom. Mindig fölviszem neki a gördeszkáját, ha jó az idő. Onnan csak lejt az út hazáig, ha nem is túl vadul. Ma megint nyár volt, kereken egy hétig tartó, közbeiktatott tél után. És keletkezet egy szerény kis versem, amelyben az Útszéli virágok című versemből idéztem négy versszakot – amely már lovagolt is a Csikón.
A mesterséges mező virágai
(közel negyed évvel később)
Verset írni támadt kedvem
– lám, visszajött a nyár is –
s amit láttam utam mellett,
Idekörmölöm máris.
De mielőtt tovább mennék,
idézek egy részletet
májusban írt versemből, mely
itt tán érdekes lehet:
Néhány új ház mellett megyek,
köröttük zöld terület,
ám a nyírt és ápolt pázsit
nem borít, csak kis teret.
A többit meghagyták vadon,
ami bölcs cselekedet!
S így oda – csodálatomra –
vadvirág telepedett:
búzavirág büszkélkedik,
közöttük néhány pipacs,
s beszemtelenkedett repce,
mely élelmes és makacs.
Hazafelé unokámmal
beszélgetve baktatunk.
Sok virágot látunk még és
sok nevet még nem tudunk...
Igen, akkor azt hittem, hogy
csak véletlen e mező,
ám most látom, alkotója
természetért epedő.
(Akkor viszont mért hiányzott
konkoly és a szarkaláb,
melyeket mindig tartalmaz
nyári, vadvirág nyaláb?)
Ott ma megint végigmentem,
ez a látvány is öröm,
ám sok virágnak a nevén,
fejem hiába töröm.
De miért is vagánykodom?
Sokat nem is ismerek!
S virágnevet, könyvből lesve
leírni alig merek.
Az a szép, nagy, sárga virág
vajon mily nevet visel?
Margaréta méretű és
nem csekély teret lep el.
Talán zergevirág lenne?
– A könyv ilyesmit mutat –
annak, aki átlapozza
(ötödször is), ha kutat.
Jó ismerős a lóhere,
s a kék virág – (mely lila...),
ámde mi lehet a neve,
tán valami imola?
Bokrosodott búzavirág
katángkórónak tűnik,
csakhogy szemüveggel nézve
tévedésem megszűnik.
Sok a szép, nagy margaréta,
jól megnőtt cickafarok,
és sok gaz, mit fölsorolni
nem tudnék s nem akarok...
Ám idézek itt valakit
(bár nevét nem tudom én):
„Amit mi ma gaznak nézünk,
még nem ismert gyógynövény.”
Zollikerberg, 2023 IX. 1.
Kapcsolódó írásaink:
Augusztus húsz és huszadika, az UFÓ-s sorozat és a magyar helyesírás – Gyimóthy Gábor és a Szerk.
Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (II.) Életem függelékben – Idegen nyelvek közt
Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (III.) Életem függelékben – Beleszerettem anyanyelvembe
Miért vagyunk restek alámerülni az igazgyöngyért? Szilaj Csikós seregszemlénk. Tisztelt Olvasó!
Gyimóthy Gábor levele a Szilaj Csikónak: a Nyelvlecke c. verse eredeti, helyes szövege
Gyimóthy Gábor két új – nevezetes Nyelvleckéjét megidéző – verse
Gyimóthy Gábor: AZ ÍRÁSMÓD. (Avagy: hogyan magyarítsuk az idegent)
Gyimóthy Gábor: Kókuszos történet (16.) „Korán kelt a kelta”
Gyimóthy Gábor: „Hogy is volt az egykor régen?” – Világhálón elszabadult versem...
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (1.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (2.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (3.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (4., befejező rész – különösen ínyenceknek)
Gyimóthy Gábor: Az írógép – „A fürge, barna róka átugorja a lusta kutyát”
Gyimóthy Gábor: A Holdról – unokaöcséimnek, seregnyi gyermekeiknek...
Gyimóthy Gábor: Féltsük-e a nyelvet? Egy hajdani nem közölt válaszom...
Gyimóthy Gábor: Baracknyílás. Úgy tűnik, hogy szereztem egy magyar nótát
Gyimóthy Gábor: Csillagok, bolygók, élőlények. II. (Tények, valószínűségek, marhaságok)
Gyimóthy Gábor: „Azt gondolom, hogy...” – Soron kívüli nyelvdorgáló
Gyimóthy Gábor: Háború – avagy adalék az ember természetrajzához
Gyimóthy Gábor: Színes vers I. (avagy az „egyszerű” magyar többesszám)
Gyimóthy Gábor: Színes vers II. (Mese az „egyszerű”, magyar többesszámról 80 rendhagyó szóval)
Neo-geocentrizmus (Gyimóthy Gábor költeménye a Föld és a Hold különlegességéről)
Gyimóthy Gábor: Soron kívüli füstölgésem a „petíció” és más „-ció”-k miatt – frissítve, pótolva
Gyimóthy Gábor: NÉHÁNY SZÓ... (nyelvpusztítókhoz, nyelvrontókhoz, nyelvrondítókhoz...)
Két rendkívüli nyelvleckéztető Gyimóthy Gábortól „percenként 32 szívverésnél”
Gyimóthy Gábor: Két vers a háború előtti – és alatti – magyar filmek tiszteletére
Gyimóthy Gábor: Kísérteties kísérlet, avagy a szerszámkészítő kakadú. Mi, emberek – és az állatok
Gyimóthy Gábor: SZÍVRITMUS-SZABÁLYOZÓ – vagy legyen szívparancs-továbbító? Nyelvelmélkedő
Comments