Gyimóthy Gábor: Kétszer gyorsabban?
A Szilaj Csikó kedves olvasó serege ismeri a „nyelvdorgáló” rövid verseimet, amelyek naponta jelennek meg a Csikó nyergében Nyelvleckéztetés cím alatt. Ezek olyankor születnek, amikor magyar szövegeket olvasva, vagy hallva, kinyílik a nyelvi bicska a zsebemben – mint ahogy már mondtam –, valami nyelvi szörnyűség miatt. Sajnos azonban némelyik szörnyűséget nem lehet egy-két, rövid versszakkal elintézni (noha gyakran megkísérlem).
Az egyik ilyen borzalom észrevétlenül terjed és sok mindenkinek már nem is szúr szemet, pedig (szerintem) hiba. Nézzünk egy-két példát. Első példa: A vonat a megengedett sebességnél háromszor gyorsabban ment, vagy haladt (tévé hírekből kiragadott mondat). Mit is akar mondani ez a szöveg? Azt, hogy a vonat hámszor olyan gyorsan ment, mint amilyen a megengedett sebesség volt azon a vonalon. Igaz, hogy itt nem hiányzik az összehasonlítási alap: a megengedett sebességnél, de szerintem a háromszor olyan gyorsan haladt, mint... sokkal jobban hangzik. A háromszor és a gyorsabban, valahogy nem férnek össze szerkezetileg, legalábbis érzésem szerint. E „szerkezet” a gyors elterjedését a hirdetések kitalálóinak köszönheti, mert félig-meddig megkerülhető vele a viszonyítási alap megnevezésének kényszere.
Második példa: Valami (amiben a formula szó is előfordul és a hidratál is, mintha a képlet és a nedvesít szavainkat a leprások szigetére kívánnánk) kétszer gyorsabban hat (a tévé reklám szerint). Azaz kétszer olyan gyorsan hat, mint... Mint vajon mifene? Hogy az X-vállalat, Y-termékénél hat gyorsabban, azt nem szabad kimondani. És az, hogy mondjuk csak a kamillateánál hat „kétszer gyorsabban”, nem lenne elég jó reklám...
Harmadik példa (nagy plakáton láttam, talán egy földalatti megállónál): Négyszer gyorsabban tanul angolul...(nyilván akkor, ha az ott meghirdetett módszert alkalmazza, vagy abban a nyelviskolában tanul). Igenám, de mihez viszonyítva? Ez „természetesen” hiányzik a hirdetés szövegéből. „Négyszer gyorsabban” tanul, mint az orángután, vagy csak a meztelencsigánál gyorsabban és ráadásul négyszer? Avagy csak egy másik iskolában elérhető sebességnél „négyszer gyorsabban”, amit persze nem szabad állítani. Itt is a négyszer olyan gyorsan, mint... lenne a helyes de akkor nem lehetne elhagyni azt, amihez ez a sebesség viszonyul.
Mit mond az angol? Twice as fast..., azaz kétszer (olyan) gyors mint... Az olyan csak hallgatólagosan van benne, vagyis csak bele kell értenünk, de itt most nem az angol pongyolaságáról van szó. Semmi esetre sem mondja, hogy faster, azaz gyorsabb. (Igaz, a Gúglon láttam olyat, hogy twice faster, de ez szerintem – bár nem vagyok az angolnak nyelvész szintű szakértője – merőben „angoltalan”!) A németben pedig teljesen elterjedt az, amit a magyarban is kifogásolok: zweimal schneller: szórul szóra kétszer gyorsabb (vagy gyorsabban, e kettő között nem tud különbséget tenni a német). A németben is a zweimal so schnell, wie... lenne a helyes. Vajon ez a hiba (mert szerintem hiba!) a németből „gyűrűzött” a magyarba?
Nagyon furcsállom, hogy ez ellen Magyarországon – mint ahogy innen látom – nem tesz senki semmit, és erősen szégyellem magam azoknak nevében, akiknek föladata lenne ilyen, futótűzként terjedő, és már teljesen elfogadott magyartalanságok ellen harcolni. Az ilyesmit utólag üldözni, vagy a kiirthatóságában reménykedni alig lehet. És ez most mindenképpen ezerszer akkora föladat lenne, mint az elterjedésének megakadályozása lett volna. Jól figyeljük meg a szerkezetet: azt mondom, hogy ezerszer akkora és nem ezerszer nagyobb, vagy ezerszer akkorább!
A -szor, -szer, -ször és
az -obb, -ebb, -öbb
Magyarázom minduntalan,
e szerkezet magyartalan:
„...kétszer gyorsabb...” nem létezik!
Nyelvérzékkel ellenkezik!
„...Kétszer olyan gyors, mint...” viszont
nem kelt bennem nyelvi iszonyt!
S ha valami „...gyorsabb, mint...”,
hasonlításra kacsint!
Hogyha: „Gyorsabb, mint a hang”,
nincs hiány, s a nyelv nem pang.
Ám a „...kétszer gyorsabbnál...”
meg-megrándul már a váll.
Ott nem használ -nál, vagy -nél,
nem lesz több a semminél:
Kétszer gyorsabb, mint a szél?
Kétszer gyorsabb a szélnél?
Sajnos egyik sem helyes!
Megjegyezni érdemes,
s a versikém erre int:
szükséges az olyan.....mint!
(Ám ez magán vélemény
s ezért nem biztos, hogy tény....
Versem folytán kél remény:
így talán derül rá fény.)
Zollikerberg, 2023 XI. 1.
Kapcsolódó írásaink:
Augusztus húsz és huszadika, az UFÓ-s sorozat és a magyar helyesírás – Gyimóthy Gábor és a Szerk.
Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (II.) Életem függelékben – Idegen nyelvek közt
Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (III.) Életem függelékben – Beleszerettem anyanyelvembe
Miért vagyunk restek alámerülni az igazgyöngyért? Szilaj Csikós seregszemlénk. Tisztelt Olvasó!
Gyimóthy Gábor levele a Szilaj Csikónak: a Nyelvlecke c. verse eredeti, helyes szövege
Gyimóthy Gábor két új – nevezetes Nyelvleckéjét megidéző – verse
Gyimóthy Gábor: AZ ÍRÁSMÓD. (Avagy: hogyan magyarítsuk az idegent)
Gyimóthy Gábor: Kókuszos történet (16.) „Korán kelt a kelta”
Gyimóthy Gábor: „Hogy is volt az egykor régen?” – Világhálón elszabadult versem...
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (1.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (2.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (3.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (4., befejező rész – különösen ínyenceknek)
Gyimóthy Gábor: Az írógép – „A fürge, barna róka átugorja a lusta kutyát”
Gyimóthy Gábor: A Holdról – unokaöcséimnek, seregnyi gyermekeiknek...
Gyimóthy Gábor: Féltsük-e a nyelvet? Egy hajdani nem közölt válaszom...
Gyimóthy Gábor: Baracknyílás. Úgy tűnik, hogy szereztem egy magyar nótát
Gyimóthy Gábor: Csillagok, bolygók, élőlények. II. (Tények, valószínűségek, marhaságok)
Gyimóthy Gábor: „Azt gondolom, hogy...” – Soron kívüli nyelvdorgáló
Gyimóthy Gábor: Háború – avagy adalék az ember természetrajzához
Gyimóthy Gábor: Színes vers I. (avagy az „egyszerű” magyar többesszám)
Gyimóthy Gábor: Színes vers II. (Mese az „egyszerű”, magyar többesszámról 80 rendhagyó szóval)