Gyimóthy Gábor: Mekkora idő az atto-másodperc?

Előzetes megjegyzés

Sok idegen szó (némelyikük már régesrégen) „szőröstül-bőröstül” került a magyarba. Akkor senki nem gondolt arra, hogyha az idegen szavakat idegen írásmódjukkal együtt vesszük át és nem a magyar szabályok szerint írjuk az idegen kiejtésnek megfelelően, akkor olyasmit csinálunk, ami a magyar nyelvben karambolt okoz, a magyar kiejtési szabályok és az idegen kiejtés közötti ütközéssel. A magyarban – például – a kettős l-t kettőzve kell kiejteni, mint a holló, olló, illat (és sok más) szóban. A két l-lel átvett millió-, billió-, trillió-, milliárd-nak viszont egyáltalán nem két l-lel történt és történik a helyes – mert eredeti – kiejtése. Ezt a régi mulasztást szigorúan helyesbítem azzal, hogy a két l közül az egyiket elhagyom. Hiszen hányan nyomják meg (ma már!) a millióban az l-t kettőzötten és helytelenül! És ezt még csak nem is lehet rossz néven venni, mert hát ezzel a magyar kiejtésnek tesznek eleget... Mellesleg a fölösleges és káros, második l-ek kiiktatásával papírt takarítunk meg – ha csak keveset is –, és íráskor billentyűleütéseket. Krausz Ferenc Nobel-díjával kapcsolatban föltűnt az atto-másodpercnyi időegység fogalma. Úgy szokták szemléltetni, hogy ez a miliárdod másodperc miliárdod része, amely szemléltetésmód két oldalról nézve is gyengécske. Egyrészt, mert a miliárdot általában nem szemlélteti senki, pedig önmagában egyáltalán nem szemléletes szám. Másrészt, mert nyakatekert leírása a triliomodnak. Pedig rém egyszerű: a milió, az egyes után hat nulla. A bilió (mert a bi- kettőt jelent), az egyes után tizenkét nulla, a trilió meg (miután a tri- hármat jelent), az egyes után tizennyolc nulla. (Azaz, a bilió és a trilió: a milió második és harmadik hatványa.) Úgy is le lehet írni a triliót, hogy 10 a 18. hatványon. De mert az atto-másodperc triliomod része a másodpercnek, a triliomod ilymódon történő leírása ez lenne: 10 a mínusz 18. hatványon. Megértem, hogy ez a közönséges halandónak nem nagyon érthető leírás. (Sokmindenki sosem tanulta, és azok közül, akik tanulták, sokmindenkinél régen feledésbe süllyedt ismeret.)

Azt is mondták, hogy egy másodpercben több atto-másodperc van, mint ahány másodperc telt el a világegyetem megszületése óta, azaz az „ősrobbanás” óta, amit a mai elméletek alapján 13,8 miliárd évvel ezelőttire képzelnek. Utánaszámoltam, hiszen az egész néhány egyszerű szorzás. Az évet 365 napnak vettem (tehát, hanyag módon, nem számoltam a szökőéveket), az ősrobbanást pedig (ha volt egyáltalán ilyesmi – amit nem hiszek) én is 13,8 miliárd évvel ezelőttinek tekintettem. Az eredmény: 435 196 800 000 000 000 másodperc. Ami kimondva kereken: négyszázharmincötezer-bilió. Vagyis az ősrobbanás óta nem egészen feleannyi másodperc telt volna el (ha létezett, és ha akkor létezett), mint amennyi atto-másodperc van egy másodpercben.

Miután a 13,8 miliárd is csak egy nagy szám, minden szemléltetés nélkül, megpróbálom ezeket a számokat valahogy szemléletessé tenni.

A miliárd: Zürich és Budapest között szinte pontosan 1000 kilométer a távolság autóúton (légvonalban persze kevesebb, és egyenes vonalban – ha levágnánk a Föld görbületét – még egy kicsit kevesebb lenne). Ez a távolság egymiliárd miliméter.

A trilió: mint ahogy „szemléltetni” szokták, miliárdszor miliárd. Azaz miliméterben megadva lenne trilió az ezerszer egymiliárd kilométer, vagyis ezermiliárd kilométer. A Plútó (törpebolygó) átlagos távolsága a Naptól kereken 6 miliárd kilométer. Tehát a trilió miliméter kereken 166 szorosa lenne a Plútó Naptól való távolságának. Ha pedig tized miliméterekben adnánk meg a triliót, és egytrilió közönséges papírlapot raknánk egymásra, a papíroszlop magassága százmiliárd kilométer lenne, azaz több mint 16-szor olyan magas, mint a Nap és a Plútó közötti átlagos távolság. Ilyen sok ez a fránya trilió!

Utólagos megjegyzés

Abban az esetben, ha valaki ezekkel a számokkal az angol nyelvben találkozik, fontos tudni, hogy ott már a miliárdot (azaz, az ezermiliót) nevezik biliónak. Nem tudom, ki, mikor és miért intézte ezt ilyen bután, hiszen ezzel (nagyon finoman kifejezve) elszúrta a további számsor nagy számainak észszerű megnevezési lehetőségét. Ezzel a „húzással” a milió második, harmadik, negyedik, ötödik és az összes további hatványa már nem nevezhető meg biliónak, triliónak, kvadriliónak (quadriliónak), pentiliónak, stb., mint a mi nyelvünkben.

Zollikerberg, 2023 X. 12.

Kapcsolódó írásaink:

Gyimóthy Gábor: Mekkora idő az atto-másodperc?

Blogos rovatok

KIEMELT CIKKEK