Gyimóthy Gábor: Mekkora idő az atto-másodperc?
Előzetes megjegyzés
Sok idegen szó (némelyikük már régesrégen) „szőröstül-bőröstül” került a magyarba. Akkor senki nem gondolt arra, hogyha az idegen szavakat idegen írásmódjukkal együtt vesszük át és nem a magyar szabályok szerint írjuk az idegen kiejtésnek megfelelően, akkor olyasmit csinálunk, ami a magyar nyelvben karambolt okoz, a magyar kiejtési szabályok és az idegen kiejtés közötti ütközéssel. A magyarban – például – a kettős l-t kettőzve kell kiejteni, mint a holló, olló, illat (és sok más) szóban. A két l-lel átvett millió-, billió-, trillió-, milliárd-nak viszont egyáltalán nem két l-lel történt és történik a helyes – mert eredeti – kiejtése. Ezt a régi mulasztást szigorúan helyesbítem azzal, hogy a két l közül az egyiket elhagyom. Hiszen hányan nyomják meg (ma már!) a millióban az l-t kettőzötten és helytelenül! És ezt még csak nem is lehet rossz néven venni, mert hát ezzel a magyar kiejtésnek tesznek eleget... Mellesleg a fölösleges és káros, második l-ek kiiktatásával papírt takarítunk meg – ha csak keveset is –, és íráskor billentyűleütéseket.
Krausz Ferenc Nobel-díjával kapcsolatban föltűnt az atto-másodpercnyi időegység fogalma. Úgy szokták szemléltetni, hogy ez a miliárdod másodperc miliárdod része, amely szemléltetésmód két oldalról nézve is gyengécske. Egyrészt, mert a miliárdot általában nem szemlélteti senki, pedig önmagában egyáltalán nem szemléletes szám. Másrészt, mert nyakatekert leírása a triliomodnak. Pedig rém egyszerű: a milió, az egyes után hat nulla. A bilió (mert a bi- kettőt jelent), az egyes után tizenkét nulla, a trilió meg (miután a tri- hármat jelent), az egyes után tizennyolc nulla. (Azaz, a bilió és a trilió: a milió második és harmadik hatványa.) Úgy is le lehet írni a triliót, hogy 10 a 18. hatványon. De mert az atto-másodperc triliomod része a másodpercnek, a triliomod ilymódon történő leírása ez lenne: 10 a mínusz 18. hatványon. Megértem, hogy ez a közönséges halandónak nem nagyon érthető leírás. (Sokmindenki sosem tanulta, és azok közül, akik tanulták, sokmindenkinél régen feledésbe süllyedt ismeret.)
Azt is mondták, hogy egy másodpercben több atto-másodperc van, mint ahány másodperc telt el a világegyetem megszületése óta, azaz az „ősrobbanás” óta, amit a mai elméletek alapján 13,8 miliárd évvel ezelőttire képzelnek. Utánaszámoltam, hiszen az egész néhány egyszerű szorzás. Az évet 365 napnak vettem (tehát, hanyag módon, nem számoltam a szökőéveket), az ősrobbanást pedig (ha volt egyáltalán ilyesmi – amit nem hiszek) én is 13,8 miliárd évvel ezelőttinek tekintettem. Az eredmény: 435 196 800 000 000 000 másodperc. Ami kimondva kereken: négyszázharmincötezer-bilió. Vagyis az ősrobbanás óta nem egészen feleannyi másodperc telt volna el (ha létezett, és ha akkor létezett), mint amennyi atto-másodperc van egy másodpercben.
Miután a 13,8 miliárd is csak egy nagy szám, minden szemléltetés nélkül, megpróbálom ezeket a számokat valahogy szemléletessé tenni.
A miliárd: Zürich és Budapest között szinte pontosan 1000 kilométer a távolság autóúton (légvonalban persze kevesebb, és egyenes vonalban – ha levágnánk a Föld görbületét – még egy kicsit kevesebb lenne). Ez a távolság egymiliárd miliméter.
A trilió: mint ahogy „szemléltetni” szokták, miliárdszor miliárd. Azaz miliméterben megadva lenne trilió az ezerszer egymiliárd kilométer, vagyis ezermiliárd kilométer. A Plútó (törpebolygó) átlagos távolsága a Naptól kereken 6 miliárd kilométer. Tehát a trilió miliméter kereken 166 szorosa lenne a Plútó Naptól való távolságának. Ha pedig tized miliméterekben adnánk meg a triliót, és egytrilió közönséges papírlapot raknánk egymásra, a papíroszlop magassága százmiliárd kilométer lenne, azaz több mint 16-szor olyan magas, mint a Nap és a Plútó közötti átlagos távolság. Ilyen sok ez a fránya trilió!
Utólagos megjegyzés
Abban az esetben, ha valaki ezekkel a számokkal az angol nyelvben találkozik, fontos tudni, hogy ott már a miliárdot (azaz, az ezermiliót) nevezik biliónak. Nem tudom, ki, mikor és miért intézte ezt ilyen bután, hiszen ezzel (nagyon finoman kifejezve) elszúrta a további számsor nagy számainak észszerű megnevezési lehetőségét. Ezzel a „húzással” a milió második, harmadik, negyedik, ötödik és az összes további hatványa már nem nevezhető meg biliónak, triliónak, kvadriliónak (quadriliónak), pentiliónak, stb., mint a mi nyelvünkben.
Zollikerberg, 2023 X. 12.
Kapcsolódó írásaink:
Augusztus húsz és huszadika, az UFÓ-s sorozat és a magyar helyesírás – Gyimóthy Gábor és a Szerk.
Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (II.) Életem függelékben – Idegen nyelvek közt
Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (III.) Életem függelékben – Beleszerettem anyanyelvembe
Miért vagyunk restek alámerülni az igazgyöngyért? Szilaj Csikós seregszemlénk. Tisztelt Olvasó!
Gyimóthy Gábor levele a Szilaj Csikónak: a Nyelvlecke c. verse eredeti, helyes szövege
Gyimóthy Gábor két új – nevezetes Nyelvleckéjét megidéző – verse
Gyimóthy Gábor: AZ ÍRÁSMÓD. (Avagy: hogyan magyarítsuk az idegent)
Gyimóthy Gábor: Kókuszos történet (16.) „Korán kelt a kelta”
Gyimóthy Gábor: „Hogy is volt az egykor régen?” – Világhálón elszabadult versem...
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (1.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (2.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (3.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (4., befejező rész – különösen ínyenceknek)
Gyimóthy Gábor: Az írógép – „A fürge, barna róka átugorja a lusta kutyát”
Gyimóthy Gábor: A Holdról – unokaöcséimnek, seregnyi gyermekeiknek...
Gyimóthy Gábor: Féltsük-e a nyelvet? Egy hajdani nem közölt válaszom...
Gyimóthy Gábor: Baracknyílás. Úgy tűnik, hogy szereztem egy magyar nótát
Gyimóthy Gábor: Csillagok, bolygók, élőlények. II. (Tények, valószínűségek, marhaságok)
Gyimóthy Gábor: „Azt gondolom, hogy...” – Soron kívüli nyelvdorgáló
Gyimóthy Gábor: Háború – avagy adalék az ember természetrajzához
Gyimóthy Gábor: Színes vers I. (avagy az „egyszerű” magyar többesszám)
Gyimóthy Gábor: Színes vers II. (Mese az „egyszerű”, magyar többesszámról 80 rendhagyó szóval)
Neo-geocentrizmus (Gyimóthy Gábor költeménye a Föld és a Hold különlegességéről)
Gyimóthy Gábor: Soron kívüli füstölgésem a „petíció” és más „-ció”-k miatt – frissítve, pótolva
Gyimóthy Gábor: NÉHÁNY SZÓ... (nyelvpusztítókhoz, nyelvrontókhoz, nyelvrondítókhoz...)
Két rendkívüli nyelvleckéztető Gyimóthy Gábortól „percenként 32 szívverésnél”
Gyimóthy Gábor: Két vers a háború előtti – és alatti – magyar filmek tiszteletére
Gyimóthy Gábor: Kísérteties kísérlet, avagy a szerszámkészítő kakadú. Mi, emberek – és az állatok
Gyimóthy Gábor: SZÍVRITMUS-SZABÁLYOZÓ – vagy legyen szívparancs-továbbító? Nyelvelmélkedő
Comments